Előfizetés

„Jött egy 180 fokos fordulat” – Segítenek és barátságot adnak

Fehérváry Anna írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.28. 09:00
Forgács-Fábián Sára sokakat fellelkesített: az alapítvány munkáját 170 önkéntes segíti
Fotó: Huszár Dávid
Az Amigos a gyerekekért alapítvány egyetemista önkéntesei öt és fél éve látogatják a kórházban fekvő gyerekeket, hogy játékos nyelvtanulással tegyék hasznossá a bezártságban töltött időt. Forgács-Fábián Sárával, a szervezet megálmodójával beszélgettünk.
„Legalább addig sem kütyüznek” – ez volt az egyik alapvetése az alapítványnak, de újabban online foglakozásokat is tartanak. Hogyan kerültek a kibertérbe? A járvány miatt kialakult helyzet rendkívüli megoldások felé mozdított bennünket. Korábban mindig a személyes kapcsolat fontosságát hangsúlyoztuk és fizikailag is ott ültünk a gyerekek mellett a kórházban. Erre jött egy 180 fokos fordulat: ahogy bezárultak a kórházi ajtók, úgy kinyílt előttünk egy új világ. Eddig csak Budapesten, Debrecenben, Szombathelyen és Szegeden voltunk jelen, tizenkét kórházi egységben, az online foglalkozásainkra viszont bárhonnan be lehet csatlakozni. Milyen új programokat indítottak? Az elsődleges az volt, hogy a kórházi foglalkozásainkat valahogy folytassuk. A bent fekvő gyerekek közül akit tudtak, hazaküldtek. Online felvettük velük a kapcsolatot és folytattuk a tanulást. Összességében azonban kevesebb gyerekkel tudtunk foglalkozni, mint a járvány előtt. Ott voltak az önkénteseink, tettre készen, és kerestük a lehetőséget, hogy hol tudnak segíteni. Akkor elhatároztuk, hogy továbblépünk és nem csak a beteg gyerekekre fókuszálunk. Elindítottuk az Amigos Extrát, ami egy intenzív, online érettségi felkészítő tanfolyam volt azoknak, akiknek anyagilag nehézséget okozott volna magántanárt fogadni. Júliusban pedig megkezdtük az Amigos Minit, amivel az otthon ragadt kisgyerekeknek – és szüleiknek – szeretnénk segíteni. Kik vehetnek részt az Amigos Mini programban és meddig lehet csatlakozni? A program a 6-12 éves korosztálynak szól és folyamatosan lehet jelentkezni. Ezer gyereket tudunk befogadni október végéig, most háromszáz fölötti regisztrációnál járunk. Elsősorban olyan gyerekeket várunk, akiknek a családja nehéz helyzetbe került a járvány idején, nem tudnak nyári tábort finanszírozni, vagy a munkájuk miatt nem tudnak foglalkozni az otthon lévő gyerekekkel. Nehéz fix kategóriákat megadni. Nem érezzük úgy, hogy jogunk lenne megítélni bárkiről, hogyan hatott rá a vírushelyzet. Lehet, hogy valaki jó anyagi körülmények között él, a gyereke mégis magányosnak érzi magát az óvodai-iskolai barátok nélkül és jót tenne neki a közösséghez tartozás – még ha virtuális közösségről van is szó. Fontos kritérium azonban, hogy legyen a családban egy eszköz (okostelefon vagy tablet), amit a gyerek használhat, és internet. Hogyan zajlanak a foglalkozások? Először az online foglalási rendszerünkben be kell regisztrálni egy időpontra. Ezután a gyerkőcnek küldünk egy LEGO-csomagot postán. Manapság már levelet sem nagyon kapunk, úgyhogy önmagában ez is egy izgalom, hogy jön a postás és hoz valamit. A hatvan perces foglalkozáson egy Zoom képernyőben jelentkeznek be a gyerekek – maximum tízen – és két Amigo. Minden hónapban más tematikával készülünk, most éppen a környezetvédelem van soron. Kreatív feladatokat kell megoldani, például mindenki megépíti a saját szuperhősét legóból és választ neki egy szuperképességet. Izgalmas dolog, hogy Vas megyei gyerekként a Borsod megyeivel egy képernyőben vagyok és látom, hogy ő repülni szeretne, én pedig úszni bármeddig a víz alatt. Minden gyerek egy hónapban egyszer tud részt venni online foglalkozáson. Nem kevés a havi egy alkalom? A program nem ér véget az online foglalkozás után. Hétről-hétre vannak feladatok, amiket nem a számítógép előtt kell megoldani: fejtörők és különféle építős feladatok a LEGO építőkockával. Ez fontos szempont volt. Őszintén, melyik szülő szeretné, hogy állandóan a gép előtt üljön a gyerek? A készségfejlesztő feladatok kitalálásához igénybe vettek szakmai segítséget? Nálunk mindent az Amigók csinálnak. 170 önkéntesünk van, mind egyetemisták, de vegyes az összetétel: van, aki pedagógusként fog végezni, van, aki humán erőforrás szakon a csapatépítésről tanul. Félig gyerekek, félig felnőttek: már át tudják gondolni, hogy mi az, ami fejlesztő hatású, ugyanakkor elképesztően bele tudják élni magunkat a játékba és könnyedén kapcsolódnak a kisgyerekekhez. A jövőben is megmarad az online-offline párhuzamosság, vagy vissza fognak állni a személyes foglalkozásokra? Az Amigos missziója a beteg gyerekek segítése, és nagyon fontos, hogy ne menjünk el teljesen más irányba. Az a cél, hogy amint lehet, ott legyünk a gyerekek mellett személyesen – jelenleg négy kórházban már újra tarthatunk foglalkozásokat. Ugyanakkor annyi ötlet jutott eszünkbe, hogy az online térben miket lehetne még megvalósítani, és annyi tapasztalatot szereztünk, hogy nem zárkózunk el a folytatástól. Például az utókövetésben is remek lehetőségeket nyújt az online kommunikáció: így nem szakad meg a kapcsolat, ha egy gyerek hazatér a kórházból. Most ennek is kifejlesztjük a rendszerét. 

Csodákra képes

Amikor Fábián Sára kilencévesen egy évre kórházba került, az élmény örökre megváltoztatta az életét, gondolkodásmódját. Felépülése után csak arra tudott gondolni: hogyan adhatná át azt a motivációt és támogatást a többi beteg gyereknek, amivel őt a szerettei elhalmozták? Több mint tíz évvel később, egy családi vacsora közben kezdett el alakulni a nagy terv. Sára végül összeült pár barátjával, és felvázolta nekik ötletét: kinek lenne kedve tanulni és játszani olyan gyerekekkel, akik családja, szeretteik, tanítóik nem tudnak mellettük lenni? Mivel a barátai is ugyanúgy lelkesedtek az ötletért, elindult a szervezés. A kezdeményezés 2015 tavaszán indult el: tizenegyen felváltva kezdtek el járni a Tűzoltó utcai gyermekklinikára. A terv egyszerű volt: kicsit tanulni, beszélgetni, „haverkodni”. Innen jött a név is: Amigos, vagyis barátok. Az Amigókhoz jelenleg kétszeres túljelentkezés van. „A barátság csodákra képes” – ez az Amigos a gyerekekért alapítvány mottója.

Bírálják a Berlinalét, amiért nemsemleges színészi díjakat fognak osztani

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.28. 08:30

Fotó: Ekaterina Chesnokova / AFP / Sputnik
Európa harmadik legnagyobb, A kategóriás filmfesztiválján 2021-től nemsemleges színészi díjakat fognak osztani. A legnagyobb német színészegyesület szerint ez rossz ötlet.
La Fontaine egyik történetében a medve úgy próbálja barátja, az alvó kertész arca körül szemtelenkedő legyeket elhessenteni, hogy a legjobb jóindulattal agyoncsapja egy kővel. A német nyelvben a mese tanulságaként honosodott meg a Bärendienst (tükörfordításban: medveszolgálat) kifejezés, amit akkor használnak, hogyha valakinek a segítsége végül többet árt, mint használ. A hét elején jelentette be a Berlinale művészeti igazgatója, Carlo Chatrian és ügyvezető igazgatója, Mariette Rissenbeek, hogy 2021-től a legjobb színésznek és a legjobb színésznőnek járó Ezüst Medve-díjat megszüntetik, helyette a legjobb főszereplőnek és a legjobb mellékszereplőnek osztanak Ezüst Medvét. Németország legnagyobb színészegyesülete, a több, mint 3600 tagot számláló Bundesverband Schauspiel vezetője, Leslie Malton szerint ez a döntés egy igazi „Bärendienst”, ami nem segíti a nemi egyenlőségért folytatott küzdelmet, és valójában árt a színésznőknek. „Annak érdekében, hogy a filmiparban jobban megismerjük a nemek közötti esélyegyenlőség valóságát, a jelenleg hátrányos helyzetű nemeknek láthatóbbá kell válniuk. A nemek közötti kategóriák eltörlése ennek épp az ellenkezőjéhez vezet” – nyilatkozta a dpa német hírügynökségnek. A német filmipar csak néhány évvel ezelőtt kezdte el felismerni a nők nemek szerinti megkülönböztetését mint problémát, ezek egyike az, hogy a filmek erősen maszkulin világot mutatnak be. A Pro Quote szövetség azt tűzte ki célul, hogy több nő tölthessen be vezető tisztségeket meghatározott kvóta alapján, így a német filmiparban is. A szövetség szerint a Berlinale mostani döntése valójában „az innováció fügefalevele”, ami azt leplezi, hogy nem hoztak olyan kötelező érvényű intézkedéseket, amelyek a kamera előtt és mögött is biztosítanák a nők egyenlőségét, a sokféleséget. A Berlinale bírálói szerint a nemzetközi filmfesztivál versenyébe sokkal kevesebb film kerül be a női rendezőktől. Igaz, felmérések szerint világjelenség, hogy a nők nemcsak rendezőként, hanem forgatókönyvíróként és producerként is alulreprezentáltak, s mivel a filmszerepek kétharmadát férfiaknak írják, a nők 30 éves kortól nők fokozatosan eltűnnek a képernyőről, a filmvászonról. A neves irodalomtudós, Marina Münkler szerint is rossz döntést hozott a Berlinale, mert így megakadályozza, hogy a filmvilágban tapasztalható, nőkkel szembeni diszkriminációt valamiképp kompenzálják.

Védőháló nélkül – Könyvünnep helyett borús kilátás

Csepregi Evelyn Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.28. 06:40

Fotó: JAN WOITAS / AFP / dpa Picture-Alliance
A járványhelyzet a magyar könyvszakmát sem kíméli. A kiadók mielőbbi segítségre szorulnak, de a kormány eddig csak minimális támogatásokat adott.
 „Az elmúlt napokban, mivel újra úgy tűnt, hogy romlik a járványügyi helyzet, állásfoglalást kértünk Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvostól, aki válaszlevelében egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a rendezvényt járványügyi szempontból nem támogatja” – olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) közleményében, amelyben bejelentették: elmarad a 91. Ünnepi Könyvhét. A hírre Dragomán György író ekként reagált : „(…) kreatív megoldásokkal, regisztrációval, távolságtartással, ültetett közönséggel igenis meg lehetett volna tartani. Vagy persze lehet, hogy inkább minden kiadónak ki kellett volna állítania egy focicsapatot, és az olvasók csapataival kellett volna villám – felolvasásokkal és beszélgetésekkel megszakított – körmérkőzéseket folytatni (…)” Sajnálattal fogadta a bejelentést Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke is, aki arról beszélt a Klubrádióban, kiscsoportos programok létrehozását támogatná. Mint elmondta, a Szépírók Társaságát is meghívták egy újonnan szerveződő, hasonló rendezvényre, a Budai Könyvnapokra, ahol nyolc-tíz kiadó lesz jelen. Szerinte az volna járható út a következőkben, ha kisebb, rendszeres rendezvényeket tartanának városszerte, illetve megvizsgálnák, hogyan szervezhetők irodalmi események az interneten. – Az nem Ünnepi Könyvhét, ha külön-külön néhány kiadó tart programokat, vásárt, dedikálásokat. Ez az esemény egy és oszthatatlan, aminek kilencvenegy éve a Vörösmarty tér a helyszíne. Ahogy az sem reális, hogy ültetett program legyen. Az Ünnepi Könyvhét a magyar irodalom ünnepe, nem lehet korlátozott formában megvalósítani – reagált a felvetésekre lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnöke. Beszámolt róla, már elkészült a pavilonbeosztás (rekordszámú, 176 szervezet jelentkezett), összeállt a Könyvhétre megjelenő könyvek listája, megtörtént a Szép Magyar Könyv díjazása, begyűjtötték a kísérőeseményeket, de közben számos kiadótól érkezett megkeresés, hogy mérlegelték-e a rendezvény kockázatát. – Az eredeti felvetés hangsúlyozottan a kiadók részéről jött, ezért fordultunk a tisztifőorvoshoz ajánlásért. Ezután döntöttünk úgy, hogy virtuálisan tartjuk meg a programokat szeptember 17-e és 20-a között, online tesszük közzé a Szép Magyar Könyv 2019 díjazottait, és adjuk ki a prospektust. (Csepregi Evelyn)

Kisléptékű állami segítség

A járványhelyzet gazdasági következményei a legjelentősebbek a kiadókra nézve. Ahogy az egyesülés közleményében is olvasható: hiányzik az a védőháló, amely segítségével óvják az egyes országok e nemzeti kincsüket. Gál Katalin kiemelte: a kiadók beszámolói alapján harminctól nyolcvan százalékig terjedhet a forgalomkiesés mértéke, nélkülözhetetlen az állami segítség. A kisebb, főként rétegkönyveket megjelentető kiadóknak különösen nagy veszteségük lehet, sokan szüneteltetik a tevékenységüket. – Eddig kisléptékű állami programok történtek, azt remélem, a következőkben jelentősebb projektek is elindulhatnak. A zenei szférát hétmilliárd forintból próbálja a kormány megmenteni, ennek töredékével lehetne nagyobbat gurítani a könyvszakmában – vélekedik az elnök. Példaként megemlítette: az olvasókat és a szakmát is segítenék, ha újraindítanák a korábbi rendszert, amelyben a diákok és a pedagógusok kedvezményesen vásárolhattak; vagy ha szélesebb spektrumú és jelentősebb összegű pályázati lehetőségek lennének több műfajban. Így talán a kiadók is kevésbé szorulnának rá folyamatosan zajló méltánytalan leárazásaikra. Hangsúlyozta: nem csak a jelenlegi helyzetre kell megoldást találni, komplex struktúra-átalakításra van szükség, ezért áprilisban egy tízpontos tervezetet nyújtottak be a kormánynak. Ebben szerepelt többek között a Demeter Szilárd miniszteri biztos kezdeményezte Könyvet Otthonra Program: júliusban az állam kétszázmillió forintért vásárolt a kiadóktól könyveket és osztotta szét rászoruló családoknak. – A gyorssegély megtörtént, de a többi szempontra még nem került sor. Remélem, ősszel ezek is napirendre kerülhetnek. Előzetesen már a könyvtörvény előkészítéséről is szó esett, ami a szereplők mozgását, a kereskedést is szabályozná – részletezte Gál Katalin. Kerestük kérdéseinkkel Demeter Szilárdot, de lapzártánkig nem válaszolt az emailre. (CS.E.

Nincs prioritása a könyvnek

Súlyosnak tartaná, ha az állam direkt módon beavatkozna a könyvpiacba, de a segítséget sürgetőnek tartja Kocsis András Sándor, a Könyvkészítők Informális Fórumának jelenlegi, és az MKKE korábbi elnöke is. Úgy véli, hosszú távon a szakmán belül kellene megoldani a felmerülő problémákat. Szükséges újragondolni a részben monopolisztikus piaci helyzetben az árrések kérdését (pl. differenciált árrés), a fizetési határidőket és egyéb kérdéseket a kiadók és a kereskedők világában. A járványhelyzet kapcsán megjegyezte, ismét érzékelhetővé vált, hogy nincs prioritása hazánkban a szférának, elég a német támogatásokhoz viszonyítani. – Eddig körülbelül 2,5 milliárd forint forgalmat veszített a magyar könyvszakma a vírus miatt, így az a fajta támogatási, könyvfelvásárlási program, amit az állam beindított, egy icipici szeplőpötty. Kezdetben egymilliárd forintról volt szó a Könyvet Otthonra Programban, ebből eddig csak kétszer százmillió forint valósult meg – emelte ki. A jelenleg is zajló Márai Program kapcsán elmondta: a kezdeményezés az előző elnökség időszaka alatt indult, és akkor szintén egymilliárd forintos keretösszeget terveztek, ehhez képest elenyészőnek tartja azt a százmilliót, amelyből könyvtárakhoz juttatnak el a kiadók javaslatai alapján, az NKA testülete által válogatott köteteket. Kocsis András Sándor hangsúlyozta: tény, hogy most minden fillérre szükség van, de látni kell, számos elérhető közelségben lévő lehetősége volna az államnak, amivel valóban segíthetne: adókedvezményekre, a bérleti díjak és a bérek támogatására lenne szükség. (CS.E.)  

Külföldön lassan éledezik az ágazat

A koronavírus-járványt követő leállás a kultúrán belül keményen sújtotta a könyves szakmát: Európa-szerte heteken át zárva tartottak a könyvesboltok, a kereslet rohamosan csökkent. Az Európai Írók Tanácsa március 30-a és április 24-e között 34 országban készített felmérést arról, hogy a szerzőket miként érintik a korlátozások. A megkérdezett szerzők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszteséget kellett elkönyvelniük könyvük kiadásának elhalasztása miatt. Míg Európában egy évben 5-600 ezer könyvet jelentetnek meg, becslések szerint ez a szám idén a 150 ezret sem haladja meg. Olaszországban 23 200 könyv kiadásának halasztásáról döntöttek, az év elejétől április végéig 8 millióval kevesebb könyvet adtak el. A 29 tagszervezetet tömörítő Európai Könyvkiadók Szövetsége még május elején készített el tervezetet arra, miként lehetne segíteni a járványt követő leállás miatt nehéz helyzetbe került könyvkiadói szektort. A javaslatban azonban ajánlásokat fogalmaznak meg, igaz, a szervezetnek másra nincs is lehetősége, hiszen az európai kormányoktól függ, mekkora támogatást nyújtanak az ágazatnak. Egyebek mellett adókönnyítéseket, az ÁFA és a társasági adó eltörlését, illetve csökkentését, hitelfolyósítást javasoltak. Vissza nem térítendő támogatást is kérnek a szektor számára, valamint azt, hogy az állam vállalja át a könyvszakmában dolgozók bérének egy részét.
Ugyan az első átfogó segélycsomag Németországban nem szólt kifejezetten a könyves szakmáról, de már akkor jelentős támogatásokat irányoztak elő az egyéni vállalkozóknak. A napokban a szövetségi kormány 20 millió eurót szavazott meg a könyvkiadók és könyvkereskedők számára a kabinet „Újraindítani a Kultúrát” programja keretében. Ebből 4 milliós támogatást kap a Frankfurti és egymilliót a Lipcsei Könyvvásár. A kiadók azt remélik, az októberben esedékes frankfurti szemle enyhít anyagi gondjaikon. Már ha valóban megrendezik. Becslések szerint a német könyvkiadók bevétele 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kiadók háromnegyede kényszerült bizonyos könyvek kiadásának elhalasztására vagy törlésére. Egyes kereskedések 50 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be. A kiadók egyébként legfeljebb 10 ezer eurós támogatást igényelhetnek a legújabb programban, a könyvkereskedéseknél ez az összeg 7500 euró. Ausztriában a kiadókat és terjesztőket tömörítő szervezet, a Literar Mechana még márciusban alapot hozott létre azon szerzők, forgatókönyvírók számára, akik közvetlen anyagi kárt szenvedtek a járvány miatt, művük kiadásának elhalasztása miatt. Szerzőnként 2000 eurós támogatást igényelhettek. Franciaországban az első segélycsomagban 5 millió euróval segítették a könyves szektort. Normandia régiója további kétmilliós támogatást biztosított a könyvkiadók és könyvtárak számára. Az SDGL nevű szervezet havi 1500 euró támogatást ígért a szerzőknek, az összeget négy hónapig kapták meg. Csepp a tengerben – vélték szakértők. Május végén ezért 600 könyvkiadó, szerző és könyvkereskedő több százmillió eurós támogatást kért Emmanuel Macron elnöktől. Dániában a szabadúszó szerzők 8333 koronás (1117 euró) segélyt igényelhettek. Belgiumban a Literatuur Vlaanderen szervezet jelentett be támogatást a szerzők számára. A belga írók egyéb módon is próbáltak bevételre szert tenni, így online előadások révén. Szakértők szerint a járvány miatti leállásnak hosszabb távon akár kedvező következményei is lehetnek: felgyorsíthatja az átállást a digitális kiadványokra. (Rónay Tamás
Kapcsolódó
Szeptemberben is elmarad az Ünnepi Könyvhét