Védőháló nélkül – Könyvünnep helyett borús kilátás

A járványhelyzet a magyar könyvszakmát sem kíméli. A kiadók mielőbbi segítségre szorulnak, de a kormány eddig csak minimális támogatásokat adott.

„Az elmúlt napokban, mivel újra úgy tűnt, hogy romlik a járványügyi helyzet, állásfoglalást kértünk Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvostól, aki válaszlevelében egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a rendezvényt járványügyi szempontból nem támogatja” – olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) közleményében, amelyben bejelentették: elmarad a 91. Ünnepi Könyvhét. A hírre Dragomán György író ekként reagált : „(…) kreatív megoldásokkal, regisztrációval, távolságtartással, ültetett közönséggel igenis meg lehetett volna tartani. Vagy persze lehet, hogy inkább minden kiadónak ki kellett volna állítania egy focicsapatot, és az olvasók csapataival kellett volna villám – felolvasásokkal és beszélgetésekkel megszakított – körmérkőzéseket folytatni (…)”

Sajnálattal fogadta a bejelentést Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke is, aki arról beszélt a Klubrádióban, kiscsoportos programok létrehozását támogatná. Mint elmondta, a Szépírók Társaságát is meghívták egy újonnan szerveződő, hasonló rendezvényre, a Budai Könyvnapokra, ahol nyolc-tíz kiadó lesz jelen. Szerinte az volna járható út a következőkben, ha kisebb, rendszeres rendezvényeket tartanának városszerte, illetve megvizsgálnák, hogyan szervezhetők irodalmi események az interneten. – Az nem Ünnepi Könyvhét, ha külön-külön néhány kiadó tart programokat, vásárt, dedikálásokat. Ez az esemény egy és oszthatatlan, aminek kilencvenegy éve a Vörösmarty tér a helyszíne. Ahogy az sem reális, hogy ültetett program legyen. Az Ünnepi Könyvhét a magyar irodalom ünnepe, nem lehet korlátozott formában megvalósítani – reagált a felvetésekre lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnöke.

Beszámolt róla, már elkészült a pavilonbeosztás (rekordszámú, 176 szervezet jelentkezett), összeállt a Könyvhétre megjelenő könyvek listája, megtörtént a Szép Magyar Könyv díjazása, begyűjtötték a kísérőeseményeket, de közben számos kiadótól érkezett megkeresés, hogy mérlegelték-e a rendezvény kockázatát. – Az eredeti felvetés hangsúlyozottan a kiadók részéről jött, ezért fordultunk a tisztifőorvoshoz ajánlásért. Ezután döntöttünk úgy, hogy virtuálisan tartjuk meg a programokat szeptember 17-e és 20-a között, online tesszük közzé a Szép Magyar Könyv 2019 díjazottait, és adjuk ki a prospektust.

(Csepregi Evelyn)

Külföldön lassan éledezik az ágazat

A koronavírus-járványt követő leállás a kultúrán belül keményen sújtotta a könyves szakmát: Európa-szerte heteken át zárva tartottak a könyvesboltok, a kereslet rohamosan csökkent. Az Európai Írók Tanácsa március 30-a és április 24-e között 34 országban készített felmérést arról, hogy a szerzőket miként érintik a korlátozások. A megkérdezett szerzők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszteséget kellett elkönyvelniük könyvük kiadásának elhalasztása miatt. Míg Európában egy évben 5-600 ezer könyvet jelentetnek meg, becslések szerint ez a szám idén a 150 ezret sem haladja meg. Olaszországban 23 200 könyv kiadásának halasztásáról döntöttek, az év elejétől április végéig 8 millióval kevesebb könyvet adtak el.

A 29 tagszervezetet tömörítő Európai Könyvkiadók Szövetsége még május elején készített el tervezetet arra, miként lehetne segíteni a járványt követő leállás miatt nehéz helyzetbe került könyvkiadói szektort. A javaslatban azonban ajánlásokat fogalmaznak meg, igaz, a szervezetnek másra nincs is lehetősége, hiszen az európai kormányoktól függ, mekkora támogatást nyújtanak az ágazatnak. Egyebek mellett adókönnyítéseket, az ÁFA és a társasági adó eltörlését, illetve csökkentését, hitelfolyósítást javasoltak. Vissza nem térítendő támogatást is kérnek a szektor számára, valamint azt, hogy az állam vállalja át a könyvszakmában dolgozók bérének egy részét.

Ugyan az első átfogó segélycsomag Németországban nem szólt kifejezetten a könyves szakmáról, de már akkor jelentős támogatásokat irányoztak elő az egyéni vállalkozóknak. A napokban a szövetségi kormány 20 millió eurót szavazott meg a könyvkiadók és könyvkereskedők számára a kabinet „Újraindítani a Kultúrát” programja keretében. Ebből 4 milliós támogatást kap a Frankfurti és egymilliót a Lipcsei Könyvvásár. A kiadók azt remélik, az októberben esedékes frankfurti szemle enyhít anyagi gondjaikon. Már ha valóban megrendezik. Becslések szerint a német könyvkiadók bevétele 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kiadók háromnegyede kényszerült bizonyos könyvek kiadásának elhalasztására vagy törlésére. Egyes kereskedések 50 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be. A kiadók egyébként legfeljebb 10 ezer eurós támogatást igényelhetnek a legújabb programban, a könyvkereskedéseknél ez az összeg 7500 euró.

Ausztriában a kiadókat és terjesztőket tömörítő szervezet, a Literar Mechana még márciusban alapot hozott létre azon szerzők, forgatókönyvírók számára, akik közvetlen anyagi kárt szenvedtek a járvány miatt, művük kiadásának elhalasztása miatt. Szerzőnként 2000 eurós támogatást igényelhettek.

Franciaországban az első segélycsomagban 5 millió euróval segítették a könyves szektort. Normandia régiója további kétmilliós támogatást biztosított a könyvkiadók és könyvtárak számára. Az SDGL nevű szervezet havi 1500 euró támogatást ígért a szerzőknek, az összeget négy hónapig kapták meg. Csepp a tengerben – vélték szakértők. Május végén ezért 600 könyvkiadó, szerző és könyvkereskedő több százmillió eurós támogatást kért Emmanuel Macron elnöktől.

Dániában a szabadúszó szerzők 8333 koronás (1117 euró) segélyt igényelhettek. Belgiumban a Literatuur Vlaanderen szervezet jelentett be támogatást a szerzők számára. A belga írók egyéb módon is próbáltak bevételre szert tenni, így online előadások révén.

Szakértők szerint a járvány miatti leállásnak hosszabb távon akár kedvező következményei is lehetnek: felgyorsíthatja az átállást a digitális kiadványokra.

(Rónay Tamás)