Előfizetés

Bécs, ahol tényleg nem hagynak senkit az út szélén

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2020.08.29. 07:00
Karin Zauner-Lohmeyer
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A bécsiek 80 százaléka hozzá tudna jutni egy önkormányzati bérlakáshoz. Tudatosan alakították így a feltételeket, a szociálisan rászorulóknak pedig külön program segít – mondta lapunknak Karin Zauner-Lohmeyer, aki Bécs önkormányzati lakásokkal foglalkozó szervezeténél a szociális osztályt vezeti.
Minden negyedik bécsi (23 százalék) szociális bérlakásban él, ami nagyon magas arány más európai városokhoz képest. Ilyen sok a rászoruló vagy olyan bőkezű a bérlakás-program, hogy aki csak teheti, igénybe veszi?  Az önkormányzati bérlakások Bécsben hozzátartoznak a városi élethez, annak természetes részei. Ha valaki egy ilyen lakásban lakik, az nem azt jelenti, hogy nagyon keveset keres vagy hátrányos helyzetű. Európában a legnagyobb önkormányzati lakásállományt kezeljük, 220 ezer lakás van a város tulajdonában. (Budapesten nagyjából 40 ezer önkormányzati lakás van – a szerk.) Sok nagyvárossal ellentétben mi sosem adtuk el ezeket az ingatlanokat, hanem folyamatosan újakat hoztunk létre. Számunkra mindig természetes volt, hogy ezeket a bérlakásokat nekünk kell kialakítanunk, mert a piac nem alkalmas arra, hogy megfizethető lakásokat teremtsen.    Ez utóbbi máshol is így van, de miben más Bécs? Figyelünk a megfizethető lakbérek kialakítására. Legalább 30 százalékkal olcsóbban tudunk városi ingatlant bérbe adni, mint ami piaci alapon elérhető. Határozatlan idejű szerződéseket kötünk, mert fontos, hogy az emberek hosszú távon lakhassanak valahol. Olyanok például, akik már hosszabb ideje az utcán élnek, vagy akiknek az ingatlanpiacon esélyük sem lenne lakáshoz jutni vagy bérelni. De nemcsak róluk szól a program. Menyibe kerül átlagosan a lakásbérlés Bécsben, és mennyit kell fizetni a szociális bérlakásokért?  Egy önkormányzati bérlakást négyzetméterenként átlagosan 6,9 euróért (2400 forint) lehet kivenni, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál 345 euró (120 ezer forint). Egy támogatott szövetkezeti lakásnál ez 7,7 euró, a magánszektorban pedig 9,9 euró. Ezek persze csak átlagok. Az önkormányzati bérlakáson kívül létezik úgynevezett támogatott lakásépítés is, ami nonprofit jelleggel működik, ez lényegében a szövetkezeti lakásokat jelenti. Korlátozott nyereséggel működő cégek építenek ingatlanokat és törvény szabja meg, hogy mennyi lehet egy ilyen vállalat évi nyeresége. Minden haszon, ami ezen felüli, azt vissza kell forgatni a lakásállományba, és a lakbért is szabályozzák. A bécsi lakáspiac 20 százaléka működik szövetkezeti alapon, tehát nagyjából ugyanaz a lakásmennyiség, mint az önkormányzati bérlakásoknál. De az elv más. Ha valaki egy ilyen lakást ki szeretne venni, valamennyit be kell fizetnie egy szövetkezetnek, amelyik építkezik. Az összeg 10 és 30 ezer euró közötti egy új lakás esetén. Ez a program inkább a középosztály számára érdekes, mert az, aki rászoruló, nincs még 10 ezer eurója sem. Milyen feltételeknek kell megfelelni?  Nagyon sokan hozzá tudnak jutni Bécsben egy szociális bérlakáshoz. Például az igényelheti, akinek a havi nettó keresete kevesebb 3372 eurónál (majdnem 1,2 millió forintnál).    Ez még az osztrák átlagfizetésnél is jóval magasabb. Nem nyitják túl nagyra a kaput?  Valóban, a bécsiek 80 százaléka hozzá tudna jutni egy önkormányzati bérlakáshoz, ha a többi feltételnek is megfelel. Ezt tudatosan alakítottuk így. Az a cél, hogy ezek a városi tulajdonban lévő házak vegyesek legyenek, azaz különféle szociális helyzetű rétegek lakhassanak akár ugyanabban a házban. Így az önkormányzati bérlakások a középosztály számára is elérhetők.    Lehetnek valóban rászorulók, mondjuk hajléktalanok, a gyereküket egyedül nevelők, az állásukat elvesztők. Nekik nem nehezebb, ha a kevésbé rászorulók is kapnak lakást? Az a szerencsénk, hogy hatalmas az önkormányzati lakásállomány. Egy önkormányzati lakás megszerzéséhez a pályázóknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Legalább 17 évesnek kell lenni, a jövedelemnek az említett szint alatt kell lennie, osztráknak vagy más uniós állam polgárának kell lenni, és jó oknak kell fennállnia, hogy az illető miért igényli a lakást.    Mi a jó ok?  Ilyen lehet a „túlzsúfoltság”, vagyis ha az illető túl sok másik emberrel él egy fedél alatt. Vagy ha valaki betöltötte már a 30. életévét, de még mindig a szüleinél lakik, és szüksége van egy saját lakásra. Ahogy például az idősebb vagy beteg polgárok, akik gondozásra szorulnak vagy akadálymentesített lakásra van szükségük. A gyermekét egyedül nevelő szülő is ebbe a kategóriába tartozik. Azaz kell valamilyen ok, hogy valaki szociális bérlakáshoz jusson.    Mennyi ideig kell várni egy ilyen lakásra? Nagyjából két évet.    Előfordulhat, hogy valaki három éve vár ingatlanra, de nem életbe vágó, hogy lakáshoz jusson, miközben valaki csak fél éve van fent a listán, de krízishelyzetbe került, például családon belüli erőszak áldozata lett. Ebben az esetben hogyan rangsorolnak?  A lakások kiutalásánál van egy speciális program is, amin keresztül az érintettek gyorsan lakáshoz juthatnak. Ezt szociális lakáskiutalásnak hívjuk. A szociális programunk azoknak ad lakhatási lehetőséget, akik tényleg vészhelyzetben vannak. A hajléktalanok ide tartoznak, vagy olyanok, akik valamilyen intézményből (például börtönből) kerültek ki, esetleg elvonókúra után kell valahol lakniuk. És természetesen olyanok is, például nők, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt szorulnak rá a bérlakásra. Nekik gyors ajánlatot teszünk, és nem kell kivárniuk a 2 évet, ami a normál programra vonatkozik.    Hányan akarnak bérlakáshoz jutni évente? A várólistán most körülbelül 14 ezren vannak. Minden évben 10 ezer új lakást adunk ki, és évente csaknem ezer lakásból ki kell lakoltatni az embereket. A kilakoltatás fő oka, hogy nem fizetik a lakbért, de előfordulhat az is, hogy valaki feltűnően nem tartja be az együttélési normákat. Próbáljuk ezeket a számokat csökkenteni, például azzal, hogy 2017-ben létrehoztunk egy részleget, amely azokért az emberekért küzd, akik nehezen tudják megtartani a lakásokat. Amikor valaki nem fizeti a lakbért és bírói felszólítást kap az ingatlan kiürítésére, mi akkor is megpróbáljuk az illetővel felvenni a kapcsolatot és a szociális munkásaink átbeszélik vele a helyzetet. Együtt küzdünk azért, hogy megtarthassa a lakását. Mi senkit nem hagyunk hátra, nem hagyunk magára.    A kilakoltatásra van téli moratórium, mint Magyarországon?  Nálunk nincs ilyen szabály. Ennek egyik oka lehet, hogy Bécsben nagyon jó az önkormányzati intézmények hajléktalan-ellátási rendszere, ezért az emberek nem kerülnek közvetlenül az utcára.    Tesznek különbséget osztrákok és külföldiek között? Ausztriában régóta a bevándorlásellenes csoportok kedvenc témája a családtámogatásokkal kapcsolatos állítólagos visszaélés, és tavaly óta például alacsonyabb családi pótlékot kapnak az Ausztriában dolgozó, de Magyarországon élő magyarok a gyerekeik után.  Az önkormányzati bérlakások esetében az uniós állampolgároknak ugyanazok a jogaik, mint az osztrákoknak. Ráadásul 2006 óta a harmadik országból (az EU-n kívülről) érkezők is igénybe vehetik a lakásokat, ha hosszú távú letelepedési engedélyük van Ausztriában, tehát például menedékjogot kaptak. A szíriai polgárháború miatt most sokan vannak, akik harmadik országból érkeztek.    A külföldiek miatt van elégedetlenség a bécsiek körében? Sokszínű a város és a lakói is. Mivel a bérlakásokban élők számos országból jönnek, konfliktus is kialakulhat. De van egy városi intézményünk, amit „lakópartnernek” hívnak, itt 160 mediátor dolgozik azon, hogy a konfliktusok megoldásában segítsenek városszerte.    Európában a lakhatással kapcsolatos egyik probléma a spekuláció. Lakásokat befektetési céllal megvesznek, a növekvő kereslet pedig felhajtja az ingatlanárakat. Hogyan küzdenek ez ellen Bécsben? Mi is keressük a megoldást. Nálunk például a telkek átsorolásánál – ha egy zöld területből építési telek lesz –, az a feltétel, hogy az ott létrejövő lakások kétharmada szociális bérlakás kell legyen.    A zöldterületet meg tudják őrizni? Igen. A helyzet most nagyjából stagnál. Védett övezeteket hoztunk létre, ahol nem lehet építkezni, illetve a klímavédelem érdekében próbálunk minél több zöld zónát kialakítani. Van olyan előírás is, miszerint ha a saját telkén belül valaki ki akar vágni egy fát, akkor a városon belül valahol új fát kell ültetnie.    A kormány beleszólhat a zöldterületek kijelölésébe, átalakításába?  Ilyen problémánk nincs Bécsben. A város tud csak kiadni építési engedélyt. Ha az állam vagy a kancellár bármit szeretne ezen változtatni, itt nem tud. Magyarok, itt a bécsi példa!  

Ingatlanokkal fizetné ki adósságát Pécs

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.29. 06:40

Fotó: CSÁK ISTVÁN
Sajátos módon kezelné az állam felé fennálló tartozását az ellenzéki irányítású Pécs: az előző, fideszes vezetéstől örökölt adósságot olyan elzálogosított épületekkel, telkekkel törlesztené, amelyekre most nincs szüksége.
Az évente 65-70 milliárdból gazdálkodó pécsi önkormányzat fejlesztési lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a város 8,5 milliárd forinttal tartozik az államnak, s ezt az adósságot az eredeti megállapodás szerint idén vissza kellene fizetni. A mínuszt a város 2015 és 2017 között halmozta fel, s akkor fideszes vezetése volt Pécsnek. A város 2018-ban megegyezett a kormánnyal a tartozás törlesztéséről, és a konszolidáció érdekében azóta az államkincstár szoros kontroll alatt tartja az önkormányzat gazdálkodását. 2019-ben az ellenzéki összefogás fölényesen nyert Pécsett, és az új városvezetés 2020 márciusában úgy döntött, a tartozásból idén 2,5 milliárd forintot kifizet, a megmaradt 6 milliárdot pedig úgy egyenlíti ki, hogy átadja az államnak azokat az önkormányzati ingatlanokat, amelyek a hitel fedezetét biztosítják.
A városvezetés ezzel a közgyűlési felhatalmazással kezdett tárgyalást a belügyi tárcával és az államkincstárral, ám az elmúlt öt hónapban nem lehetett arról hallani, hogy a kormány miképp vélekedik a pécsiek ajánlatáról, és hol tartanak a megbeszélések. Erről kérdeztük Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterét, Ruzsa Csabát, aki elmondta: a tárgyalások jól haladnak, a minisztérium, valamint az államkincstár nyitottságot mutat arra, hogy a város az ingatlanok átadásával szabaduljon meg a tartozásától. A város célja az, hogy az átadott ingatlanok között ne legyen olyan, ami veszélyezteti az önkormányzat fejlesztési terveit és zavartalan működését. Így nincs az átadásra szánt „csomagban” belvárosi telek vagy épület, önkormányzati bérlakás és olyan ingatlan, amiben kulturális intézmény vagy civil szervezet működne. A fentiekből sokan azt vonhatják le, hogy Pécs ügyesen taktikázik, hisz egy olyan ingatlanegyüttest ad át, amire semmi szüksége. Ruzsa cáfolta ezt, s azt mondta, hogy a város ezeket a telkeket és épületeket vissza akarja majd szerezni, ezért szeretnék, ha a kormánnyal kötött szerződésbe belefoglalnák: az átadott ingatlanokra a városnak elővásárlási joga van. Úgy tűnik, a kormány ettől sem zárkózik el, és Ruzsa esélyt lát arra, hogy a város által tervezett hiteltörlesztés szerződését decemberig aláírják. Az alpolgármester hozzátette, a tárgyalások szakmai alapon folynak, és az együttműködést eddig nem akadályozta az, hogy Pécset ellenzéki politikusok irányítják. Ha megszületik a megállapodás, akkor Pécs elveszíti vagyonának hozzávetőleg 1-2 százalékát. A pontos veszteséget azért nehéz meghatározni, mert az ingatlanok a könyv szerinti, nem pedig a piaci értékükön szerepelnek Pécs vagyonkataszterében. Ruzsa szerint a városvezetés azért döntött úgy, hogy átmenetileg lemond a zálogba felajánlott ingatlanokról, mert ha készpénzbe fizetnék ki a teljes adósságot, akkor nem maradna elegendő pénz a fejlesztésekre. Az önkormányzat évente 8-10 milliárd forintot tud erre a célra fordítani, ami csekély forrás a 140 ezer lelkes város méretéhez képest. Az adósság készpénzben történő kifizetése azt jelentené, hogy a következő 3-4 évben 20-30 százalékkal csökkenne a város fejlesztési önereje. Ráadásul a koronavírus okozta termeléskiesés is súlyos érvágás, mivel a járvány idén – és az áthúzódó hatások miatt jövőre is – 20 százalékkal csökkenti a város bevételeit. Márpedig Pécs helyi adóbevétele amúgy is kevés, hisz a város gazdasága a rendszerváltás óta lejtőn van. Épp a kevés adóbevétel volt az egyik fő oka annak, hogy Pécs a korábbi vezetés ideje alatt újra eladósodott.

Begombolkozik az ország – Az új fertőzések forrását már nem lehet minden esetben gócponthoz kötni

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.29. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szeptember elsejétől külföldi nem lépheti át a magyar határt.
Magyarország bezárt – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember elsejétől érvényes járványügyi szigorítások ismertetésekor a pénteki kormányinfón. A kabinet megszünteti az országok járványügyi besorolását, így külföldi állampolgárok Magyarország területére nem léphetnek be, a hazatérő magyaroknak pedig 14 napra vagy két negatív teszt bemutatásáig karanténba kell vonulniuk. E tesztek költségeit mindenkinek magának kell fizetnie. A karantén elkerüléséhez Magyarországon elvégzett tesztet fogadnak el. A miniszter közölte azt is, hogy a részletes szabályokról, valamint a további szigorításokról a szombaton reggel ülésező operatív törzs dönt majd, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is.  Napok óta nő az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, a csütörtöki 91 után péntekre már 132 új esetet regisztráltak. Ezzel már 5511 beazonosított koronavírusos beteg van Magyarországon. Ezekből az adatokból is látszik, hogy jönnek haza a nyaralók a tengerpartokról és hazahozzák a vírust. Információnk szerint az Országos Mentőszolgálat szerdán már csaknem ezer olyan embertől vett mintát, akikhez a tüneteik miatt a háziorvosok hívtak tesztelőt. Mindez lassan szétfeszíti a mentőszolgálat kapacitásait. Csak a közép-magyarországi régióban körülbelül húsz kocsival tesztelnek, de információink szerint még így is nagyjából öt napos határidővel képesek elvégezni a feladatot. Kivéve, ha valaki képes bemenni saját autóval az angyalföldi Dévai utcai mentesítési pontra, ahol még aznap elvégzik a tesztet. Más forrásból úgy értesültünk, hogy az új fertőzések forrását már nem lehet minden esetben meghatározott gócponthoz kötni. A szűréseken olyan eseteket is találnak, akiknek a megbetegedése nem kapcsolható sem külföldi utazáshoz, sem valamilyen családi rendezvényhez, és nem is deríthető ki, hogy pontosan hol, és mikor fertőződhetett. A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a fertőzések eredetének többsége külföldi, s a behurcolás veszélye miatt van szükség a határzárra. Hozzátette azt is, hogy a most elfogadott szabályok várhatóan egy hónapig maradnak érvényben. Ezalatt nem terveznek kijárási korlátozást és idősávokat sem határoznak meg a bevásárlásokra. Az egészségügy szerinte felkészült a várható feladatokra. Az atv.hu kérdésére a miniszter kitért a szeptember 24-én Budapesten rendezendő szuperkupa döntőre. Közölte ezzel kapcsolatban egyelőre csak tervekről tud beszámolni, mert a részletekről még zajlanak az egyeztetések az UEFA-val. Jelen állás szerint a külföldi szurkolók és a játékosok is csak úgy léphetnek be az országba Ferihegyen, ha két negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek, és ezt már a repülőtéren ellenőrizni fogják. A 64 ezres stadionnak csak harmadát tölthetik meg az UEFA döntése alapján, így minden harmadik helyet adnak csak el, de most még az sem biztos, hogy lehetnek majd szurkolók a stadionban.

Felszólították a szülőket, tanárokat

A szülők és a pedagógusok fokozott felelősségéről írt a járványhelyzet kapcsán a kormányzati tájékoztató oldal: mindenkitől azt kérik, csak tünetmentes gyerekeket engedjenek közösségbe. A fertőzésgyanús gyerekeknek otthon kell maradniuk, a szülőnek telefonon kell hívni a gyermekorvost, háziorvost. Ha egy diáknál az iskolában jelentkeznek tünetek, a tanároknak el kell különíteniük és értesíteniük kell az iskolaorvost és a szülőt.  A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem lehet a felelősséget a szülőkre és a pedagógusokra egy az egyben áthárítani. „Ahogy a pedagógusnak, úgy a szülőnek sem feladata a betegség összes tünetének felismerése” – írták. A szakszervezet szerint a tanárok nem is rendelkeznek azzal a tudással, hogy megállapítsák, melyik diák koronavírusos, arról nem is beszélve, hogy sokszor tünetmentes személyek is fertőzhetnek. Hangsúlyozták: a kormány feladata olyan feltételek meghatározása, amelyek teljesülése esetén léphet a gyermek, a tanuló az intézménybe. A PDSZ szerint ilyen volna például a kötelező nyilatkozattétel arról, hogy tartózkodott-e a gyermek vagy valamely vele egy háztartásban élő személy szeptember 1. előtt 14 nappal olyan országban, amelynek besorolása sárga vagy piros volt, illetve zöld besorolása időközben változott. Ez esetben tesztelés vagy 14 napos karantén előírását tartanák szükségesnek. Ezt azonban egyelőre nem írták elő, ahogy azokat a javaslatokat sem támogatta az oktatásirányítás, hogy legalább a veszélyeztetett korcsoportba tartozó pedagógusokat szűrjék rendszeresen, illetve a tankerületek szerezzenek be érintésmentes hőmérőket.