Előfizetés

Maszk nélkül, egymástól könyöktávolságra nézték át Orbánék a járványügyi terveket (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.29. 10:41

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher /
Akciócsoport, szigor, határvédelem – mondta a miniszterelnök, az operatív törzs ülése azonban maga volt a hazárdjáték.
A szigorú határvédelmi intézkedések részleteit tekintette át az operatív törzs határellenőrzési akciócsoportja szombat reggeli ülésén - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az akciócsoport ülése utáni Facebook-videójában, melyet az MTI is idézett. 
Orbán arról beszélt, hogy a második járványhullám már az „ajtónkon kopogtat” – emlékeztetőül: pénteken egy nap alatt 132 fertőzöttet találtak, szombaton pedig már 158-at, ennyi új beteget a járvány első, április berobbanásakor sem regisztráltak a pandémia.hu grafikonja alapján – ám szerinte most még időben vagyunk, a határok lezárásával, komoly intézkedésekkel a járvány második hullámát is meg tudjuk fékezni.
A miniszterelnök ezzel csak beharangozta, de nem ismertette az intézkedéseket, a videó viszont nem is emiatt érdekes. A felvételen azt látjuk, hogy 
az operatív törzs és a kormány tagjai sorozatban hágnak át minden olyan biztonsági előírást, amit Müller Cecília országos tiszti főorvos vagy a WHO javasolna a lakosságnak a fertőzés elkerüléséhez.

Az első snittben a védőmaszkot nem viselő Orbán Viktor kezet ráz a szintén maszk nélküli Pintér Sándor belügyminiszterrel, a Belügyminisztérium bejáratánál. Ezután pedig rögtön azt láthatjuk, hogy az operatív törzs tagjai, köztük Müller Cecília, Orbán, Pintér, Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, és Benkő Tibor honvédelmi miniszter maszk nélkül, egymástól néha csak könyöktávolságra ülnek egy zárt térben.
Vagyis, a járványveszély idején legfontosabb feladatot vállaló minisztériumok vezetői és az országos tiszti főorvos a személyes megelőzés látszatára sem adnak. Hatuk közül négyen már elmúltak hatvan évesek, Pintér és Kásler pedig már a hetvenedik életévén is túljár, bőven a vírus által leginkább veszélyeztetett korosztályba tartoznak.

Hogy ez milyen kockázatokkal jár, azt pontosan láthattuk az elmúlt napokban is, amikor öt kormánytagnak, köztük két miniszternek is karanténba kellett vonulnia, teszteket kellett végeztetnie, mert az Alapjogokért Központ egy hétvégi rendezvényén összefutottak a koronavírus-pozitív Hollik Istvánnal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával.

Ötvenmillió forintot sem költött parlagfűirtásra a kormány a kétmillió allergiás országában

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.29. 09:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az irtás helyett inkább a büntetésre feküdtek rá, legalább 152 millió forintnyi bírságot szedtek be tavaly.
Magyarországon kormányzati számítások szerint is mintegy kétmillió allergiás él. Közel háromnegyedük szenvedhet parlagfű-allergiától; ehhez képest az Orbán-kabinet csak néhány tízmillió forintot szánt 2019-ben a parlagfű irtására – derült ki abból a levelezésből, amit Oláh Lajos DK-s politikus folytatott a különböző minisztériumokkal.
Oláh több kérdést is intézett a témában leginkább illetékes Agrárminisztériumhoz, a 2019-ben feltárt parlagfű-szennyezettségi adatokról és a kiszabott bírságokról érdeklődve. Nagy István agrárminiszter válasza szerint tavaly a kormányhivatalok közel 5000 hektárnyi, parlagfűvel benőtt területet találtak Magyarországon – ez mintegy 50 négyzetkilométert, Budapest területének közel tizedét teszi ki. Ez valamivel jobb adat, mint a két évvel ezelőtti, akkor ugyanis még  6548 hektárnyi parlagfüves területet derítettek fel a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) beszámolója alapján.
A hivatalok keményen büntetettek is: a külterületeken talált parlagfű miatt 152 millió forintos növényvédelmi bírságot szabtak ki. Ez 12 millió forinttal haladja meg a 2018-ban kiszabott büntetésösszeget, az Agrárminisztérium válaszában ugyanakkor nem tért ki arra, hogy tavaly belterületen hány hektáron találtak parlagfüvet, és ez mekkora bírság kiszabásával járt.
Azt már pedig a Pénzügyminisztériumtól tudhatta meg Oláh Lajos, hogy az agrártárca költségvetési fejezetéből
2019-ben összesen 49,1 millió forintot szántak a parlagfű elleni közérdekű védekezésre.

Ebből az összegből több száz más gyomnövényt is irthattak, mert – ahogy Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár fogalmazott – „A parlagfű nem önállóan, hanem több száz egyéb gyomnövénnyel együtt követeli meg a gyomirtási feladatokat, valamint eredményezi annak költségeit.” A pénzügyi tárca valamiért nem tudta értelmezni Oláh eredeti kérdését - "Mekkora veszteség érte a nemzetgazdaságot parlagfű miatt 2019-ben? - pedig az nem az irtási költségekre, hanem a parlagfű által okozott mezőgazdasági károkra vonatkozott. Ötezer hektárnyi parlagfű ugyanis a saját kiterjedésénél jóval nagyobb területen fertőz; azt pedig a NAIK-tól tudhatjuk, hogy
a 2018-as fertőzöttség másfél millió hektárnyi termőföldet érintett, 8-10 százalékos terményveszteséget, ezzel 40-50 milliárdnyi bevételkiesést okozott.

A DK megkereste Kásler Miklós minisztériumát is. Az Emmi részéről Rétvári Bence államtitkár reagált -  válaszlevelében előbb definiálta, mit jelent az allergia, és mi váltja ki megjelentését (az immunrendszer kóros túlműködése, amit a légköri szennyezettség hatására alakul ki), majd hozzátette, hogy mintegy kétmillió hazai allergiás 40-70 százaléka is parlagfű-érzékeny lehet.
Vagyis, nyárról nyárra akár 1,4 millió magyar is szenvedhet a gyomnövény szálldosó pollenjétől

Az Emmi ugyanakkor kiemelte, hogy 2009 és 2019 között érezhetően csökkent a regisztrált parlagfű-allergiások száma, emellett pedig óránként frissülő pollentérképet ajánlottak az érintetteknek,.

CÖF: milliók szerencsejáték-reklámból

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.08.29. 08:00

Fotó: Népszava
Tavaly jelentősen csökkentek a kiadásai és a bevételei is annak a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA), amely az úgynevezett békemenetek megrendezését végző Civil Összefogás Fórumot (CÖF) működteti – derült ki az alapítvány beszámolójából.
Két éve – amikor országgyűlési és európai parlamenti választások is voltak – a szervezet összesen 164 millió forintot fordított „rendezvényszervezésre és ismeretterjesztésre”, ám ez az összeg 2019-ben már mindössze 22 millió forint volt. Kisebb mértékben, de az alapítvány támogatásokból befolyó bevételei is csökkentek: 2018-ban ugyanis még 185 millió forinthoz jutott a Csizmadia László által elnökölt szervezet, ám tavaly ilyen módon már „csak” 145 millió forint érkezett a CÖF-CÖKA-hoz. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány például 60 millió forintot juttatott a szervezetnek. A pénzt a Kárpát-medencei civil szervezetek együttműködésének koordinálására” fordították. A tavalyi év sajátossága, hogy a CÖF-CÖKA előlépett vállalkozóvá, méghozzá nem is akármilyenné: a beszámoló szerint 55,1 millió folyt be értékesítésből nettó árbevételként. Megkerestük Csizmadia László elnököt, aki elmondta: 2019-ben szponzorálási szerződést kötöttek a Szerencsejáték Zrt.-vel, amelynek következtében a rendezvényeiken reklámozták az állami céget. A megállapodás áfával együtt 70 millió forintról szólt. A nagy állami vállalatok egyébként nem fukarok, ha a CÖF-CÖKA-ról van szó, 2016-ban például az Átlátszó.hu adatigénylése következtében derült ki: az Magyar Villamos Művek félmilliárd forintot adott a szervezet tevékenységére. A beszámoló adatai egyébként azt mutatják, hogy a CÖF-CÖKA tavaly már kevésbé számíthatott az adófizetők támogatására, az szja egyszázalékos felajánlásaiból ugyanis csak 1,5 millió forint folyt be, szemben az egy évvel korábbi 2,1 millió forinttal.