Ez ám a kormány szívének kedves statisztika: nagyot nőttek a bérek a válság hatásra

Júniusban a keresetek 15,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, ám ez az egészségügyben kiosztott bónuszoknak az eredménye.

Júniusban nagyot ugrott a béremelkedés a KSH adatai szerint, mind a bruttó, mind a nettó keresetek 15,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Májusban a bérindex „még csak” 9,4 százalékos emelkedést mutatott.

A két hónap közötti jelentős eltérés az egészségügyben kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhető – adott magyarázatot a meglepő ugrásra Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 421 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 434 000 forint volt.

A KSH béradata abban is torzít, hogy a felmérés csak a teljes munkaidőbán foglalkoztatottiakra terjed ki. Bár Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony a részmunkaidőben foglalkoztattak száma - ez a válság előtt négy százalék volt -, a koronavírus válság alatti és utáni hónapokban a cégek tömegesen tértek át a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra. Ezen dolgozók bére is számottevően csökkent, ám a KSH statisztikában ez nem jelenik meg.

A nettó átlagkereset a családi adókedvezmények nélkül 280 500 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el. Amennyiben az ilyen rendkívüli juttatásoktól megtisztított adatokat nézzük csak, úgy a rendszeres bruttó keresetek is 10,6 százalékos növekedést mutatnak, vagyis nem csupán a prémiumok megugrása miatt nőtt a bérdinamika.

A részletekből kiderül, hogy a költségvetési szférában mutatkozó több mint 30 százalékos bérnövekedés egyértelműen az egészségügyi juttatások emelkedése miatt alakult ki. Ugyanakkor az oktatás területén is 14,5 százalékkal nőttek a keresetek – ez utóbbi a szakképzésben végrehajtott béremelésekkel magyarázható.

A versenyszférában szintén erősödött a béremelkedés üteme, a 10,8 százalékos júniusi érték az idei év legmagasabbika. Itt főként a feldolgozóiparban nőttek jelentősen bérek, ami vélhetően összefüggésben van a gyártósorok újraindulásával, aminek következtében a foglalkoztatottak már nem csak az alapbérüket keresték meg. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban is két-számjegyű bérnövekedés volt. Itt a kormányzati bérkiegészítő programok hatását látjuk visszaköszönni.

Az ING bank elemzője szerint a júniusi kiugrás után a következő hónapokban lassabb bérdinamikát látunk majd, de a nyár végéig fennmaradhat a kétszámjegyű közeli növekedés a munkaerőpiaci programok következtében. Az év első felében látott 9,9 százalékos bérnövekedés tehát akár még tartható is lehet az év második felében is, így. 2020 egészében 9-10 százalék körüli lehet a bérek emelkedése.

Mindeközben az infláció júniusban még csak 2,9 százalék volt, amely júliusra már 3,9 százalékra emelkedett. Az év első felében az infláció átlagosan 3,4 százalék volt, így a reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett, miközben a GDP az első félévben több mint hat százalékkal zsugorodott. A cégek jelentős része ugyanis az év elején – jóval a koronavírus járvány berobbanása előtt – meglépte az idei béremeléseket. A tavaszi gazdasági kényszerből történő leállások során százezrek maradtak munka nélkül, ám ahol nem került sor elbocsátásra, ott általában a bérek is maradtak.

A bérek jelentős emelkedése miatt, idén tovább nőtt az átlagbér és az átlagnyugdíj közötti különbség. Ezt az állami szervek már évek óta nem publikálják. A Napi.hu felkérésére nemrégiben készült kutatás szerint az átlagnyugdíj mind a mai napig nem éri el a nettó 140 ezer forintot, azaz a nettó 280-290 ezer forintos júniusi nettó átlagbér felét sem. Ami nem meglepő annak fényében, hogy a kormány már évek óta csak az infláció várható mértékével emeli januárban a nyugdíjakat: az idei nyugdíjemelés 2,8 százalék volt – vagyis míg reálbérek 6,3 százalékkal emelkedtek az első félévben, addig a nyugdíjak vásárlóereje 0,6 százalékkal csökkent. De még abban az esetben is, ha a nyugdíjasok októberben megkapják a kiegészítő emelést, a piaci bérek és a nyugdíjak közötti növekedési különbség 5-6 százalék is lehet.