Puccspletyka a polgárháború szünetében

A líbiai miniszterelnök szorongatja a belügyminiszter torkát, és ez fordítva is igaz.

Hirtelen feltámadt népharaggal, egy készülő puccsról szóló híresztelésekkel és felfutóban lévő koronavírus-járvánnyal nézett szembe múlt héten a nemzetközileg elismert tripoli kormány feje, Fájjez Esz-Szárrádzs.

A miniszterelnök körmönfont módon próbálta kezelni a hatalmát fenyegető kihívásokat, egymással kioltva a felmerülő problémákat. A pandémiára hivatkozva múlt szerdától négy napra teljes, további tíz napra pedig részleges kijárási tilalmat vezetett be, amivel két legyet ütött egy csapásra: a vírus terjedésén felül gátat szabott a másfél hete kirobbant tüntetéseknek is. A korrupció és a rossz közigazgatás miatti elégedetlenséget pedig ürügyként használta fel a kormányátalakításra, ami lehetőséget adott neki, hogy gyengítse a kabinetben az esetlegesen ellene szervezkedőket, illetve megszilárdítsa saját pozícióját.

Szarrádzs azonban egyelőre erőtlennek bizonyult legjelentősebb belső riválisa, az államcsínyt állítólag előkészítő Fathi Basaga belügyminiszter ellen. A tárcavezetőről már régóta rebesgetik, hogy kormányfői ambíciói vannak, s a mostani tiltakozáshullámból is igyekezett előnyt kovácsolni. Egyértelműen szembehelyezkedett a miniszterelnökkel: míg Szarrádzs illegális gyűlésekről és tüntetők közé beszivárgó bajkeverőkről beszélt, addig ő a véleménynyilvánításhoz való jogot hangsúlyozta.

Vélhetően az sem volt a miniszterelnök ínyére, hogy a belügyminiszter arra a következtetésre jutott: az egyik kormánypárti milíciához tartoztak azok a fegyveresek, akik a megmozdulások első napján lövöldözve oszlatták fel a tömeget Tripoliban. Szarrádzs azonban hiába függesztette fel posztjáról és rendelt el vizsgálatot ellene a tüntetések kezelésével kapcsolatban, mindez csak megerősítette a tárcavezető pozícióját.

Basaga ugyanis azt közölte, hogy áll a vizsgálat elébe, hiszen nincs semmi rejtegetnivalója, csupán annyit kér, hogy az átláthatóság jegyében élőben közvetítsék meghallgatását. A már eddig is is a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében tetszelgő politikus nyilatkozatának meg is lett a hatása: szülővárosában, Miszrátában múlt szombaton szimpátiatüntetést tartottak mellette.

A Szarrádzs és Basaga közötti hatalmi harc kapcsán kettőjük közös ellensége, Halifa Haftár tábornok dörzsölheti a tenyerét. A felkelők hadura részben maga is elősegítette a tripoli belviszályt, hiszen a demonstrálók elsősorban a víz- és áramszolgáltatás akadozása miatt vonultak utcára, márpedig a válság a Haftár által januárban meghirdetett teljes olajblokád számlájára írható. A tábornok - valószínűleg önkéntelenül - azzal is hozzájárult az ellentétek felszínre töréséhez, hogy a Szarrádzs-féle tűzszünet elutasítása ellenére relatíve tétlen maradt a harctéren, a lázadók indította jelentősebb hadműveletek híján pedig nem volt olyan a külső fenyegetettség, amely egységet teremthetett volna Tripoliban.

A nemzetközi közösség aggódva figyeli az eseményeket, hiszen a líbiai kormány belviszálya tovább rontja a békefolyamat megindításának esélyeit. Az ENSZ helyi missziója szerint a drámai események csak megerősítik azt, hogy minél előbb újra kell kezdeni a konfliktus politikai rendezésére irányuló folyamatot. Az Egyesült Államok tripoli nagykövetsége megosztotta a világszervezet erről szóló közleményét, illetve felszólította Szarrádzsot és Basagát, hogy működjenek együtt a líbiai nép érdekében.