Politico: Orbán „túszul ejtheti” az uniós mentőcsomagot

Egy magyar EP-képviselő szerint viszont „a jereváni rádió” kategóriájába tartozik a brüsszeli lap információja.

– Nem Magyarország, vagy bármelyik tagállam zsarolja az Európai Tanácsot és a Bizottságot az uniós mentőcsomag miatt, hanem az Európai Parlament – mondta egy magyar EP-képviselő a Népszavának a Politico legfrissebb cikke kapcsán. A brüsszeli lap ugyanis azt írta, „Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy túszul ejti a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági válság hatásait kompenzáló uniós mentőcsomagot a jogállami kritériumrendszer miatt”.

A Politico európai parlamenti képviselőktől és uniós tisztségviselőktől származó információkra hivatkozva úgy fogalmaz, a magyar parlament addig nem ratifikálja majd a 750 milliárd eurós csomagról szóló egyezményt, amíg nem válnak világossá, hogy a következő 7 éves költségvetés és a csomag forrásainak felhasználásához kötnek-e, és ha igen, milyen jogállami feltételrendszert. A 750 milliárd euró forrása külső hitelfelvétel lesz, amit elvileg nem engedélyeznek az EU belső szabályai, így az ezektől való eltérések miatt a tagállami parlamentek jóváhagyása is szükséges. Ez pedig a jelek szerint nem várt zsarolási lehetőséget is adott egyes kormányfőknek, jelen esetben Orbán Viktornak.

A magyar kormány már régóta hangoztatta, hogy elfogadhatatlan a számára a források jogállami kritériumrendszerhez való kötése, és Orbán Viktor a júliusi uniós csúcs előtt váratlanul még egy parlamenti határozatot is elfogadtatott, melyben kritériumokhoz kötötte saját lehetséges támogatását a mentőcsomaghoz, ebben szerepelt többek között az is, hogy nem lesznek jogállami kritériumok a pénzekhez kapcsolva, illetve az, hogy az EU állítsa le a Magyarországgal szemben folyó úgynevezett 7-es cikkelyes jogállamiság vizsgálatot. Orbán Viktor a csúcs után arról számolt be egy az Országgyűlésnek írt levélben, hogy a soros elnökséget ellátó német kormánytól ígéretet kapott a 7-es cikkelyes eljárás lezárására, ezen felül pedig „sikerült elérnünk, hogy a jogállamiság nevében, de a jogállamiság súlyos sérelmével lefolytatott uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait, pénzügyi érdekeit ne veszélyeztessék”. Ehhez képest a Politico azt írja, múlt héten csütörtökön Brüsszelben a német elnökség vezetésével egyeztetésre került sor a mentőcsomag és a költségvetés felhasználásának részleteiről, amin a német fél számolt be a magyar fenyegetőzésről.

A költségvetésnek és a mentőcsomagnak a tervek szerint január 1-től életbe kellene lépnie, és mivel addig még rengeteg részletszabályt kell kidolgozni és a már említett tagállami ratifikációknak is meg kell történnie, a rendelkezésre álló idő kevés. Ráadásul az Európai Parlament a csúcs után olyan határozatot fogadott el, melyben egy erős jogállami kritériumrendszer kidolgozását sürgeti, mivel ennek a testületnek szintén vétójoga van, ez tovább nehezíti a német elnökség dolgát – ezt nevezte valódi zsarolásnak a cikkünk elején idézett magyar EP-képviselő, aki emiatt „a jereváni rádió információjának” nevezte a Politico cikkét.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Michael Roth német külügyi államtitkár szerdán egy fórumon azt mondta, a 7-es cikkelyes eljárás folytatódni fog Magyarországgal szemben, a német elnökség számára pedig prioritás az uniós források jogállami feltételekhez kötése. Egy magyar uniós forrásunk ezzel kapcsolatban azt sem zárta ki, hogy német koalíciós belharc állhat Roth megnyilatkozásának hátterében, a szociáldemokrata külügyi államtitkár szavai ugyanis éles ellentétben állhatnak Angela Merkel ígéreteivel. – Az biztos, hogy a jelen esetben politikai eszköz egy tagállami vétó és Orbán Viktor sosem félt minden rendelkezésére álló politikai eszközt kihasználni. És az is biztos, hogy most olyan helyzet alakult ki, ahol nagyon sokan zsarolhatnak nagyon sok mindenkit: az EP a német elnökséget, egyes nemzeti parlamentek a bajban lévő tagállamok kormányait, egyelőre nem látszik, mi lesz a helyzet feloldása – mondta forrásunk. Szavai összecsengenek egy a Politicónak név nélkül nyilatkozó EP-képviselőivel, aki szerint „a helyzet nehéz, komoly tárgyalások kellenek”. – Ez így van, de ez természetes, korábban mind a Tanács, mind a Bizottság, mind az EP megegyezett benne, hogy amíg minden részletben nincs megegyezés, addig nincs megállapodás – mondta a már idézett magyar EP-képviselő a Népszavának.