Szeptember 3-án azt hihetnénk, hogy pont két hónap van hátra az amerikai elnökválasztásig. Valójában a szavazás már egy nap múlva megkezdődik: Észak-Karolinában ekkor postázzák a levélszavazáshoz szükséges nyomtatványokat, aztán következik Alabama (szeptember 9.) Kentucky (szeptember 15.) és a többi. Négy éve a szavazók negyede küldte be postán a szavazatát, idén ennek a kétszeresére számítanak, sőt, elvben a választópolgárok háromnegyede jogosult ezt a megoldást választani. Vagyis sokak számára már mindegy lesz, mi derül ki a jelöltekről a hátralévő időben, vagy hogyan szerepelnek a három tévévitán (szeptember 29., október 15. és 22.).
November 3., a választás hivatalos napja inkább a szavazatok számlálásáról fog szólni, kevésbé magáról a voksolásról. A sok levélszavazat miatt a folyamat napokig tarthat és egyesek máris megkongatták a vészharangot: először úgy fog tűnni, hogy Trump nyert, és amikor ez idővel megváltozik, az elnök csalást fog kiáltani. Mindkét oldalon ügyvédek hadserege vár bevetésre és sok helyen a bíróságok mondhatják ki a végső szót.
A négy évvel ezelőtti sokk miatt a liberális oldal a szokottnál is óvatosabban értékeli az esélyeket. Emlékeztetnek 1972-re, amikor a háborúellenes tömegmozgalmak a republikánusok malmára hajtották a vizet: Richard Nixon 61 százalékot kapott és az egy Massachusetts kivételével minden más államban legyőzte George McGovernt. Számukra ijesztő az 1988-as emlék is, amikor Michael Dukakis nyáron magasan vezetett George H. W. Bush előtt, novemberben mégis az utóbbi nyert, csaknem nyolc százalékos előnnyel. A kihívó, Joe Biden kampánya hónapok óta azt hajtogatja, hogy nem érdemes odafigyelni a korai közvélemény-kutatásokra, ők Donald Trump erősödésére és szoros eredményre számítanak. A Trump-kampány ugyanezt vallja, bár némileg más megfontolásból. Ha Bidenék szavazóik elkényelmesedésétől és a koronavírustól való félelmüktől tartanak, a jobboldali táborban most a rossz mutatók ellenére is őrizni kell a reményt.
Az aktuális felmérések átlagát tekintve Joe Biden kedden országosan 7.3 százalékkal vezetett. Ez az elektori testület „beépített” konzervatív torzulása ellenére biztonságos előny. Hillary Clinton négy éve országosan 2.1 százalékkal kapott több szavazatot és veszített. A Demokrata Párt jelöltjei egyébként az 1992 óta megtartott nyolc elnökválasztásból hétszer kaptak több szavazatot. Bár a matematika kétszer is kibabrált velük, a tendencia meglehetősen egyértelmű. A demográfia a republikánusok ellen dolgozik, mert gyorsuló ütemben szűkül az a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező, fehér réteg, amelyre az utóbbi választásokon támaszkodni tudott. Az 1980-as években, Ronald Reagan idején a Republikánus Párt volt a „nagy sátor”, amely alá a kisebbségiek, sőt, még a mérsékelt liberálisok is befértek. Mára a Demokrata Párt tudja integrálni a saját radikálisaitól a Biden-féle mérsékelteken át a Trumppal szembeforduló konzervatívokig terjedő választói csoportokat, a városi középosztályt, a diplomás fehéreket, a feketéket, a latin-amerikai származású „barnák” és az ázsiai eredetűek többségét.
Trumpnak az sem lenne feltétlenül elég, ha ugyanannyian szavaznának rá, mint négy éve, ám a Dél-karolinai Egyetem felmérése szerint mára akkori híveinek kilenc százaléka elpártolt. A Morning Consult közvélemény-kutató kilenc „ingadozó” államra kiterjedő, augusztus utolsó dekádjában készült felmérése arra jutott, hogy Joe Biden őrzi, sőt egyes helyeken, például Arizonában még növelni is tudta nyári előnyét.
Másrészt még nem lehet tudni, miként hatnak az esélyekre az utóbbi két hétben a wisconsini Kenoshában és az oregoni Portlandben történtek. Donald Trump egész augusztusban azt ismételgette, hogy a liberális vezetésű nagyvárosokban az erőszak az úr és Biden győzelme esetén az egész országra ez vár. Az elnök kedden kétórás villámlátogatást tett a százezres Kenoshában, ahol megnézett néhány, a demonstrációk során megsérült épületet és méltatta a rendfenntartókat. Tévesen azt állította, hogy ő küldte a városba a Nemzeti Gárda egységeit, holott ez a polgármester és a wisconsini kormányzó döntése volt – akik mellesleg helytelennek tartották Trump megjelenését a lassan megnyugvó városban. Az elnök taktikája világos, a hátralévő időben minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy elterelje a figyelmet a Covid-19 járványról, amelyben már 185 ezernél több amerikai halt meg. Az Egyesült Államok lakossága a világénak csak négy százaléka, mégis itt történt a fertőzések egynegyede. Biden a jövő héten látogat Wisconsinba. Lefogadható, hogy többet fog beszélni a járványról és a nyomasztó gazdasági helyzetről, mint a gyújtogatásokról.
Q, mint a qtyafüle
Világuralomra törő, sátánhívő, emberevő, gyermekekkel kereskedő pedofilok próbálják megdönteni összeesküvésük egyetlen, egyben legnagyobb ellenfelét, Donald Trumpot, aki azonban ravaszul úgy tett, mintha összejátszana az oroszokkal, ezzel elérte, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató is bekapcsolódjon a sötét erők elleni küzdelembe. Vannak, akik csak legyintenek és az egészet ostoba zagyvaságnak tartják, ám a QAnon teória már Európába is átjutott. A hétvégén Berlinben amerikai és orosz zászlókat lobogtató, Q-betűs transzparenseket tartó csoport keveredett az egészségügyi előírások ellen tüntető, zömmel szélsőjobboldali tömegbe. A CNN-nek nyilatkozva egyikük azt mondta, Trump valójában angyal és transzcendentális kapcsolatban áll a Világegyetemmel. Egy másik annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Angela Merkel kancellár Hitler lánya.
Donald Trump viszonylag óvatosan fogalmazott, amikor egy sajtóértekezletén a QAnonról kérdezték: „Nem tudok sokat a mozgalomról, de úgy tűnik, hogy nagyon kedvelnek engem, amit értékelek.” Azóta ez lett a republikánus politikusok kedvenc menekülési útvonala, ha a téma szóba kerül. Rendre arra hivatkoznak, hogy ők nem hívei az összeesküvés-elméleteknek, és erről az egészről nem is tudnak semmit. Ami meglehetősen furcsa, mert az amerikai sajtó évek óta rendszeresen cikkezik a QAnonról, másrészt Georgiában egy Marjorie Taylor Greene nevű, a Q jele alatt kampányoló asszony lett a Republikánus Párt képviselőjelöltje. A körzet, ahol indul, megbízhatóan republikánus, így januártól a kongresszusban is lesz legalább egy QAnon-hívő. Persze lehet, hogy több, mert a Media Matters nevű civil szervezet összesen 67 Q-s képviselőjelöltet talált.
Igazán bátornak kell lenni, hogy a jobboldalon manapság valaki olyasmit mondjon, mint Liz Cheney képviselő, aki szerint a QAnon veszélyes őrület, aminek nem lenne szabad, hogy helye legyen az amerikai politikában. Ben Sasse nebraskai szenátor az egészet hülyeségnek minősítette és hozzátette, hogy az igazi vezetők összeesküvés-elméletnek hívják az összeesküvés-elméleteket. Ezt a luxust azonban viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak: idén a republikánusoknak minden voksra szükségük lesz, még a nyilvánvalóan elmeháborodottakat sem idegeníthetik el.
Az egész őrület 2017-ben kezdődött, amikor a 4chan nevű internetes üzenőfalon először jelent meg egy magát csak Q-nak hívó személy. A mozgalom nevében az Anon az anonimitásra vonatkozik), a „Q” pedig az atomfegyvereket is gyártó energetikai minisztérium titkos irataihoz való hozzáférés szintjére utal. A magát Trump környezetéhez tartozónak mondó illető azóta is ismeretlen, a legtöbb feltételezés szerint nem is egy emberről van szó. Dodonai, sokféleképpen értelmezhető bejegyzései hamar kultuszt teremtettek. Már milliók követik a különböző QAnon-oldalakat, amelyek szerint küszöbön áll „a vihar”, azaz Barack Obama, Hillary Clinton, George Soros, a Rotschild-család és egy csomó hollywoodi sztár letartóztatása. Amikor Q időhöz kötött jóslatai nem válnak valóra, rendre arra hivatkozik, hogy konspirációs okokból volt kénytelen dezinformációt alkalmazni, ami kényelmes megoldás.
A mozgalom előzményeként 2016 őszén egy Twitter-bejegyzés nyomán elterjedt, hogy a New York-i rendőrség pedofília-hálózatot leplezett le, amelynek közepén Hillary Clinton állt, aki egy washingtoni pizzériából bonyolította az ügyleteit. Egy felháborodott polgár el is ment a pizzériába, ahol a plafonba lőtt, de kiderült, hogy se Hillary Clinton, se összekötözött gyermek nincs a pincében. A QAnon-hívők szerint a koronavírus-járvány és a Számítanak a Fekete Életek (BLM) mozgalom is az összeesküvés része, akárcsak minden, az utóbbi időben Amerikában elkövetett tömeggyilkosság.
