Előfizetés

Még két hónapig tart a küzdelem a Fehér Házért

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.03. 09:40

Fotó: AFP
Biden őrzi nyári előnyét, de november 3-án nem feltétlenül derül majd ki a győztes. Mindkét oldalon ügyvédek hadserege vár bevetésre.
Szeptember 3-án azt hihetnénk, hogy pont két hónap van hátra az amerikai elnökválasztásig. Valójában a szavazás már egy nap múlva megkezdődik: Észak-Karolinában ekkor postázzák a levélszavazáshoz szükséges nyomtatványokat, aztán következik Alabama (szeptember 9.) Kentucky (szeptember 15.) és a többi. Négy éve a szavazók negyede küldte be postán a szavazatát, idén ennek a kétszeresére számítanak, sőt, elvben a választópolgárok háromnegyede jogosult ezt a megoldást választani. Vagyis sokak számára már mindegy lesz, mi derül ki a jelöltekről a hátralévő időben, vagy hogyan szerepelnek a három tévévitán (szeptember 29., október 15. és 22.). November 3., a választás hivatalos napja inkább a szavazatok számlálásáról fog szólni, kevésbé magáról a voksolásról. A sok levélszavazat miatt a folyamat napokig tarthat és egyesek máris megkongatták a vészharangot: először úgy fog tűnni, hogy Trump nyert, és amikor ez idővel megváltozik, az elnök csalást fog kiáltani. Mindkét oldalon ügyvédek hadserege vár bevetésre és sok helyen a bíróságok mondhatják ki a végső szót. A négy évvel ezelőtti sokk miatt a liberális oldal a szokottnál is óvatosabban értékeli az esélyeket. Emlékeztetnek 1972-re, amikor a háborúellenes tömegmozgalmak a republikánusok malmára hajtották a vizet: Richard Nixon 61 százalékot kapott és az egy Massachusetts kivételével minden más államban legyőzte George McGovernt. Számukra ijesztő az 1988-as emlék is, amikor Michael Dukakis nyáron magasan vezetett George H. W. Bush előtt, novemberben mégis az utóbbi nyert, csaknem nyolc százalékos előnnyel. A kihívó, Joe Biden kampánya hónapok óta azt hajtogatja, hogy nem érdemes odafigyelni a korai közvélemény-kutatásokra, ők Donald Trump erősödésére és szoros eredményre számítanak. A Trump-kampány ugyanezt vallja, bár némileg más megfontolásból. Ha Bidenék szavazóik elkényelmesedésétől és a koronavírustól való félelmüktől tartanak, a jobboldali táborban most a rossz mutatók ellenére is őrizni kell a reményt. Az aktuális felmérések átlagát tekintve Joe Biden kedden országosan 7.3 százalékkal vezetett. Ez az elektori testület „beépített” konzervatív torzulása ellenére biztonságos előny. Hillary Clinton négy éve országosan 2.1 százalékkal kapott több szavazatot és veszített. A Demokrata Párt jelöltjei egyébként az 1992 óta megtartott nyolc elnökválasztásból hétszer kaptak több szavazatot. Bár a matematika kétszer is kibabrált velük, a tendencia meglehetősen egyértelmű. A demográfia a republikánusok ellen dolgozik, mert gyorsuló ütemben szűkül az a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező, fehér réteg, amelyre az utóbbi választásokon támaszkodni tudott. Az 1980-as években, Ronald Reagan idején a Republikánus Párt volt a „nagy sátor”, amely alá a kisebbségiek, sőt, még a mérsékelt liberálisok is befértek. Mára a Demokrata Párt tudja integrálni a saját radikálisaitól a Biden-féle mérsékelteken át a Trumppal szembeforduló konzervatívokig terjedő választói csoportokat, a városi középosztályt, a diplomás fehéreket, a feketéket, a latin-amerikai származású „barnák” és az ázsiai eredetűek többségét. Trumpnak az sem lenne feltétlenül elég, ha ugyanannyian szavaznának rá, mint négy éve, ám a Dél-karolinai Egyetem felmérése szerint mára akkori híveinek kilenc százaléka elpártolt. A Morning Consult közvélemény-kutató kilenc „ingadozó” államra kiterjedő, augusztus utolsó dekádjában készült felmérése arra jutott, hogy Joe Biden őrzi, sőt egyes helyeken, például Arizonában még növelni is tudta nyári előnyét. Másrészt még nem lehet tudni, miként hatnak az esélyekre az utóbbi két hétben a wisconsini Kenoshában és az oregoni Portlandben történtek. Donald Trump egész augusztusban azt ismételgette, hogy a liberális vezetésű nagyvárosokban az erőszak az úr és Biden győzelme esetén az egész országra ez vár. Az elnök kedden kétórás villámlátogatást tett a százezres Kenoshában, ahol megnézett néhány, a demonstrációk során megsérült épületet és méltatta a rendfenntartókat. Tévesen azt állította, hogy ő küldte a városba a Nemzeti Gárda egységeit, holott ez a polgármester és a wisconsini kormányzó döntése volt – akik mellesleg helytelennek tartották Trump megjelenését a lassan megnyugvó városban. Az elnök taktikája világos, a hátralévő időben minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy elterelje a figyelmet a Covid-19 járványról, amelyben már 185 ezernél több amerikai halt meg. Az Egyesült Államok lakossága a világénak csak négy százaléka, mégis itt történt a fertőzések egynegyede. Biden a jövő héten látogat Wisconsinba. Lefogadható, hogy többet fog beszélni a járványról és a nyomasztó gazdasági helyzetről, mint a gyújtogatásokról.     

Már megint az oroszok

Nem pusztán hamis, hanem számítógéppel előállított, a természetben nem létező arcmások mögé bújtak a Peace Data (Békeadatok) nevű internetes hírportál szerkesztői. A Facebook és a Twitter az FBI-tól kapott információkra hivatkozva kedden jelentette, hogy Oroszország Donald Trump oldalán ismét beavatkozik az amerikai elnökválasztásba. Ezúttal azonban már nem csak a szentpétervári Internetkutató Ügynökség alkalmazottai hoznak létre hazug kamuprofilokat. A Peace Data bújócskát játszó szerkesztői amerikai újságíróknak is fizetnek cikkekért. Az oroszok a 2016-ban bevált receptet próbálják megismételni azzal, hogy „lebeszélik” a Demokrata Párt balszárnyán lévőket a szavazásról, ezúttal azonban ravaszabbak. A profilok egy részét szinte odadobják az amerikai titkosszolgálatoknak, a többit viszont több rétegű védelem alá próbálják rejteni. A hírszerzés esernyőszervezetének élére Donald Trump által frissen kinevezett John Ratcliffe még a hétvégén is azt nyilatkozta, hogy ezúttal a Trump ellen dolgozó Kína jelenti a nagyobb veszélyt a választások tisztaságára, ám egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy ez tényleg így lenne. A belbiztonsági minisztérium nyáron „eldugta” azt az információt, hogy az oroszok Biden értelmi képességeit kétségbevonó álhíreket terjesztenek az interneten.

Q, mint a qtyafüle

Világuralomra törő, sátánhívő, emberevő, gyermekekkel kereskedő pedofilok próbálják megdönteni összeesküvésük egyetlen, egyben legnagyobb ellenfelét, Donald Trumpot, aki azonban ravaszul úgy tett, mintha összejátszana az oroszokkal, ezzel elérte, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató is bekapcsolódjon a sötét erők elleni küzdelembe. Vannak, akik csak legyintenek és az egészet ostoba zagyvaságnak tartják, ám a QAnon teória már Európába is átjutott. A hétvégén Berlinben amerikai és orosz zászlókat lobogtató, Q-betűs transzparenseket tartó csoport keveredett az egészségügyi előírások ellen tüntető, zömmel szélsőjobboldali tömegbe. A CNN-nek nyilatkozva egyikük azt mondta, Trump valójában angyal és transzcendentális kapcsolatban áll a Világegyetemmel. Egy másik annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Angela Merkel kancellár Hitler lánya. Donald Trump viszonylag óvatosan fogalmazott, amikor egy sajtóértekezletén a QAnonról kérdezték: „Nem tudok sokat a mozgalomról, de úgy tűnik, hogy nagyon kedvelnek engem, amit értékelek.” Azóta ez lett a republikánus politikusok kedvenc menekülési útvonala, ha a téma szóba kerül. Rendre arra hivatkoznak, hogy ők nem hívei az összeesküvés-elméleteknek, és erről az egészről nem is tudnak semmit. Ami meglehetősen furcsa, mert az amerikai sajtó évek óta rendszeresen cikkezik a QAnonról, másrészt Georgiában egy Marjorie Taylor Greene nevű, a Q jele alatt kampányoló asszony lett a Republikánus Párt képviselőjelöltje. A körzet, ahol indul, megbízhatóan republikánus, így januártól a kongresszusban is lesz legalább egy QAnon-hívő. Persze lehet, hogy több, mert a Media Matters nevű civil szervezet összesen 67 Q-s képviselőjelöltet talált. Igazán bátornak kell lenni, hogy a jobboldalon manapság valaki olyasmit mondjon, mint Liz Cheney képviselő, aki szerint a QAnon veszélyes őrület, aminek nem lenne szabad, hogy helye legyen az amerikai politikában. Ben Sasse nebraskai szenátor az egészet hülyeségnek minősítette és hozzátette, hogy az igazi vezetők összeesküvés-elméletnek hívják az összeesküvés-elméleteket. Ezt a luxust azonban viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak: idén a republikánusoknak minden voksra szükségük lesz, még a nyilvánvalóan elmeháborodottakat sem idegeníthetik el.
Az egész őrület 2017-ben kezdődött, amikor a 4chan nevű internetes üzenőfalon először jelent meg egy magát csak Q-nak hívó személy. A mozgalom nevében az Anon az anonimitásra vonatkozik), a „Q” pedig az atomfegyvereket is gyártó energetikai minisztérium titkos irataihoz való hozzáférés szintjére utal. A magát Trump környezetéhez tartozónak mondó illető azóta is ismeretlen, a legtöbb feltételezés szerint nem is egy emberről van szó. Dodonai, sokféleképpen értelmezhető bejegyzései hamar kultuszt teremtettek. Már milliók követik a különböző QAnon-oldalakat, amelyek szerint küszöbön áll „a vihar”, azaz Barack Obama, Hillary Clinton, George Soros, a Rotschild-család és egy csomó hollywoodi sztár letartóztatása. Amikor Q időhöz kötött jóslatai nem válnak valóra, rendre arra hivatkozik, hogy konspirációs okokból volt kénytelen dezinformációt alkalmazni, ami kényelmes megoldás. A mozgalom előzményeként 2016 őszén egy Twitter-bejegyzés nyomán elterjedt, hogy a New York-i rendőrség pedofília-hálózatot leplezett le, amelynek közepén Hillary Clinton állt, aki egy washingtoni pizzériából bonyolította az ügyleteit. Egy felháborodott polgár el is ment a pizzériába, ahol a plafonba lőtt, de kiderült, hogy se Hillary Clinton, se összekötözött gyermek nincs a pincében. A QAnon-hívők szerint a koronavírus-járvány és a Számítanak a Fekete Életek (BLM) mozgalom is az összeesküvés része, akárcsak minden, az utóbbi időben Amerikában elkövetett tömeggyilkosság.

Európa sereghajtói vagyunk tesztelésben, mivel ingyen vizsgálatot szinte bárhol könnyebb és olcsóbb csináltatni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.03. 07:43

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Összetett követelményekkel előzi meg a magyar rendszer, nehogy túl sokat kelljen tesztelni.
Noha a kormánynak dolgozó szakemberek sem győzik eléggé hangsúlyozni a tesztelés fontosságát, összességében szinte minden uniós országban sokkal könnyebb ingyenes tesztet csináltatni, mint Magyarországon, írja a 444.hu. Az Our World in Data térképe szerint csak a bolgár szabályozás hasonlít a mienkhez. Magyarországon ahhoz, hogy valakit kötelezően, ingyen teszteljenek, több feltételt is teljesíteni kell. Először is, koronagyanús tüneteket kell produkálni (köhögés, láz, nehézlégzés, szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy zavara), másodszor szükség van egy plusz-rizikófaktorra (valaki erősen fertőzött területen járt; kontaktusba került fertőzött személlyel;  járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul; stb). Ha a két kritérium nem adott, akkor nincs vizsgálat: ezért nem tesztelik például a koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjait, ha tünetmentesek. Ehhez képest más országok igyekeznek úgy alakítani a szabályozást, hogy minél többen hozzáférjenek a tesztekhez. Például a francia egészségügyi miniszter július végén jelentette be, hogy a korábbiakkal ellentétben már orvosi recept és tünetek nélkül is lehet majd PCR-tesztet kérni, a költségeket pedig vállalja az állam. Olivier Véran elismerte, hogy vannak kapacitásbeli gondok, de azért a minták 80 százalékát 36 órán belül sikerül kielemezni. Németországban elég a teszthez, ha az orvos enyhe tüneteket lát a páciensén. A fertőzöttek kontaktjait tünetek nélkül is tesztelik, a gócpontokban pedig, ahol egy héten át legalább 50 fertőzött jut százezer emberre, nagyobb tömegben is tesztelhetik az embereket. Kötelezően és ingyen tesztelik azokat, akik a járvány szempontjából különösen veszélyesnek ítélt területről érkeznek Németországba. Hollandiában ehhez hasonlóan ingyen jár a teszt azoknak, akik gyanús tüneteket produkálnak. Van, ahol „drive through” módszerrel, vagyis autóban ülve lehet mintát adni, hogy a mintavételre érkezők biztosan ne adják tovább a fertőzést. Mivel más országokhoz képest nagyon szigorúan határozzuk meg, kinek jár ingyenes teszt, európai összehasonlításban még mindig alig végzünk teszteket. Igaz, az utóbbi napokban a szokásoshoz képest valamelyest növekedésnek indult a tesztek száma Magyarországon, ami akár biztató jel is lehet, de egyelőre nem tudni, hogy ez egy tudatos bővítés kezdete-e.

Szabad szemmel: ha nem garantálják a büntetlenségét, Orbán kész megbénítani az uniós mentőfolyamatokat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:32

És közben az EU csak széttárja a kezét a magyar sajtópiac átrendeződését és egy újabb egyetemfoglalást látva.

Bloomberg

Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy mindaddig nem hagyja jóvá a 750 milliárd eurós, történelminek tekintett uniós gazdasági mentőcsomagot, amíg nem kap biztosítékokat, hogy nem lesz semmi baja a demokratikus normák leépítése miatt. Erről a soros német elnökség tájékoztatta az Európai Parlament megbízottait. Eszerint előbb a programhoz kapcsolódó jogállami kritériumokról kell megállapodni, és a magyar parlament csak utána szavazza meg a júliusi uniós csúcson hozott újjáépítési alapot. Pedig a tehetős országok a többi közt éppen azért egyeztek bele az elképzelésbe, benne az EU által felveendő hitellel, mert cserében ígéretet kaptak, hogy nem részesülhetnek a támogatásban olyan kormányok, amelyek nagy ívben tesznek az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. Egy brüsszeli diplomata most azt mondta, hogy egy fenékkel nem lehet két lovat megülni, vagyis az nem megy, hogy egyidejűleg nyújtsanak gyors segítséget a vírus által sújtott országoknak, illetve hatékonyan szavatolják a jogállami normák betartását. Így ideális megoldás nincs, miközben főként a déli tagok mannaként várnak a pénzre. Az unió egyébként a tervek szerint az ősszel rukkol ki a finanszírozás pontos feltételrendszerével.

Newswise

Az európai ügyek egyik amerikai szakértője úgy kommentálta a magyar akadékoskodást, hogy az egész EU veszélybe kerül, ha az unió és főleg a Merkel-féle Néppárt autokratákat támogat és bátorít. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem magyar származású politológia professzora kiemelte, hogy a CDU egy évtizede védi Orbánt és ennek a következménye, hogy a kormányfő most erre a kemény lépésre szánta el magát, miközben a kancellár saját uniós öröksége részének tekinti, hogy az alapot a jogállami gyakorlattól tegyék függővé. A tekintélyelvű orbáni állam a brüsszeli alapokból él, de itt az ideje szembeszállni a magyar vezetővel és szólni neki, hogy ne blöfföljön.

Der Standard

16 nemzetközi újságíró szervezet az unió versenyjogi biztosánál tiltakozott, mivel a magyar kormány jogtalan előnyben részesíti az ellenőrzése alatt álló sajtót, főként az állami rádiót és tévét, ezzel pedig megsérti az EU versenyszabályait. Az aláírók meg vannak döbbenve azon, hogy a Bizottság nem reagált a korábbi hasonló panaszokra, pedig már 4, illetve két év telt el, amióta azokat benyújtották. Ráadásul 2018-ban megalakult a KESMA és ez csak kiélezte a helyzetet. Arról nem beszélve, hogy magyar irányítási modellt a térség más államai is átveszik, pl. Szlovénia. A levél sürgeti, hogy Brüsszel sürgősen tegyen lépéseket és védje meg a jogot, hogy a magyar nyilvánosság szabad és sokszínű forrásokból tájékozódhasson. Az állásfoglaláshoz olyanok csatlakoztak, mint a Riporterek Határok Nélkül, a Nemzetközi Sajtó Intézet, az Európai Újságírók Szövetsége, illetve az Európai Újságíró Egyesület.

Le Figaro

A konzervatív lapnak az Index sorsa jutott eszébe, miután a 168 óra tulajdonosa azonnal hatállyal eltávolította a 168 óra főszerkesztőjét. Úgy tudni, hogy Rózsa Péternek azért kellett mennie, mert Orbán Viktor honlapjáról átvett egy képet, amely még pár évvel ezelőtt készült a szülőkről és az öt gyerekről. A fotó illusztráció ahhoz a cikkhez, amely a nacionalista miniszterelnök családpolitikájáról készült. Ám Milkovics Pál, a kiadó cég tulajdonosa úgy látja, hogy a szerkesztőség eljárása ellentétben áll a jó ízléssel. Egyben azt bizonygatja, hogy döntésének nincs semmiféle politikai háttere, semmiféle hatalmi nyomásgyakorlás nem áll amögött. Az újság ezzel együtt emlékeztet arra, hogy a magyar közmédia mára a hatalom politikájának átjátszó állomása lett, miközben „közeli” üzletemberek felvásárolták a kereskedelmi sajtó jó részét. De ez is szerepet játszott abban, hogy az unió két éve jogállami eljárást indított Magyarország ellen, amely 2010 óta a 23-ikról a 89. helyre csúszott vissza Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság rangsorában. A szervezet azt követeli, hogy az EU kösse a szubvenciókat a jogállam tiszteletben tartásához és torolja meg, amiért a közmédia aránytalanul sokat kap állami forrásokból.

Süddeutsche Zeitung

Orbán Viktor megpróbálja jobboldali-nemzeti pártvonalra átállítani a Színház és Filmművészeti Egyetemet. A miniszterelnök azt állítja, hogy modellváltás történik, az intézmény vezetése ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy vége az iskola autonómiájának. Az új alapítvány beléptével tartalmilag és művészileg minden megváltozik. Vidnyánszky Attila a kormányfő bizalmasa az új nemzeti művészet megteremtését írta a zászlajára, miközben az egyetem eddigi vezetése nem kér ebből a koncepcióból. Járókelők enni- és innivalót vittek az épületet megszállva tartó diákoknak, akiknek a képviselője azt mondta, hogy más iskolák is áttettek már alapítványi kezelésre, de ők az lsők, akik tiltakoznak ez ellen.

Kurier

A köszönetnyilvánítás mellett burkoltan bírálta is a magyar politikát az osztrák parlament elnöke, amikor a bécsi magyar nagykövetségen magas kitüntetést vett át Kövér Lászlótól. Sobotka, aki az Európai Néppártban többször is szót emelt a Fidesz kizárása ellen, arról beszélt, hogy nem elég a vallást az előtérbe állítani, meg kell élni a hit lényegét. És ezt meg kell mutatni a felebarátok, valamint az idegenek kapcsán is. Hozzátette, hogy ezzel együtt megfelelő szemmértékre van szükség a menedékpolitikában, mert enélkül nem lehetséges sem a lakosság támogatása, sem pedig a sikeres beilleszkedés. Sobotka utána azt mondta az újságnak, hogy ennyi kritikát igazán el kell viselnie a jó kétoldalú kapcsolatoknak. A vitás kérdéseket ugyanis párbeszéd útján tisztázni kell, és itt külön is megemlítette a jelenlegi határzárat. Bár szerinte az inkább a belpolitikának szól, semmint Ausztriának. Az ünnepségen ugyanakkor elhangzott, hogy az osztrák politikus elutasítja a nyitott határokat, fellépett az illegális migráció és a kvóták ellen. Kövér Lászlónak egyébként azért nem kell karanténba vonulnia az út után, mert akinek diplomata útlevele van, arra nem vonatkozik az előírás.

Die Presse

Kövér László egy napra átrándult Bécsbe, hogy kitűzze a magas elismerést osztrák kollégája mellére – egy nappal azután, hogy Magyarország leengedte a határsorompókat. Úgy hogy Sobotka zakóját mostantól szerfölött díszíti majd a plecsni az Operabálon és más, hasonló eseményeken. Hogy határzár ide vagy oda, a Magyar Köztársaság 2. méltósága vállalkozott az útra, az mutatja a különleges tiszteletet Orbanisztán részéről, és elűz minden rossz szájízt. Mellesleg Sobotka neve cseh-morva származásra utal. Ám ez csupán kis szépséghiba, amin túllép az uraságok pártbarátsága. De azért Magyarország áldhatja a szerencséjét, amiért nem Strachének, a volt alkancellárnak, Orbán és a magyar politikai nagy csodálójának ítélte oda az elismerést. Erre igyunk!

Süddeutsche Zeitung

Nehezen magyarázható kivételeket fűztek a járvány miatt elrendelt magyar beutazási tilalomhoz. Az intézkedés azonban jól beleillik abba a hivatalos budapesti narratívába, miszerint a jelentős fenyegetések a határon túlról leselkednek. A bírálók ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy fontosabb volna országon belül megálljt parancsolni a járvány terjedésének, és nem a határokat lezárni. Szijjártó Péter meg is erősítette a gyanút, hogy ti. az egészségvédelem mellett politikai jelzést kívántak adni. A napokban ugyanis bejelentette, hogy a csehek, lengyelek és szlovákok mentesülnek a korlátozás alól. Ily módon a V4-ek immár járványügyileg is egységet képeznek, túl azon, hogy gyakran szembeszállnak a brüsszeli döntésekkel.

Neue Kronen Zeitung

Igen sok magyar vendégmunkás nem tud hazatérni Stájerországból, mert távolabb lakik a határtól az előírt 30 kilométernél, ezért keddtől nem ingázhat még hetente sem, mivel vonatkozik rá a 14 napos karantén. Hacsak nem mutatnak fel két nap különbséggel két negatív tesztet. A tartományban csaknem 3 ezer magyar munkavállalóról tudnak, ők többnyire a vendéglátásban, kézművesként, a húsiparban vagy építkezéseken dolgoznak. De most nem marad más választásuk, mint hogy maradnak Ausztriában. A helyi Gazdasági Kamara elnöke azt mondja, sokat árt a gazdasági bizonytalanság. Herk szerint most európai megoldásra van szükség, mert a vírus nem ismer határokat és csakis közös erővel lehet legyűrni. Ám jelenleg minden állam azt csinálja, amit jónak lát, ami roppant káros. Ezt egy másik illetékes azzal toldja meg, hogy a magyar kormányintézkedés felkészületlenül érte az osztrák cégeket, miközben Magyarország a tartomány 9. legfontosabb kereskedelmi partnere. 

Spiegel

Szófiában több tucatnyian megsebesültek, amikor összecsaptak a kormány és a korrupció ellen tüntető tömegek, valamint a rendőrség. A sérültek között vannak újságírók és rendőrök is. 35 embert elvitt a karhatalom. Előtte a tüntetők megpróbálták áttörni a parlament körül emelt kordont. A rendőrfőnök szerint a letartóztatottak főként futballultrák. Egyben visszautasította emberi jogi szervezeteknek azt a vádját, hogy a biztonsági erők igen brutálisan jártak el. A két hónapja óra tartó demonstrációk a miniszterelnök távozását akarják elérni, mert általános a vélekedés, hogy miniszterelnök oligarchákat támogat. A rendőrség borsszprét és könnygázt vetett be az este. A tegnapi megmozdulást azért szervezték, mert a nyári szünet után összeült a törvényhozás, amelyet Boriszov eszközként kíván felhasználni, hogy alkotmánymódosítás címén húzza az időt és hivatalában maradjon. A tömegek sürgetik a főügyész menesztését is. A kormányfő első számú ellenlábasa, az államelnök ismét új választásokra szólított fel. A nyílt elégedetlenséget egyébként az váltotta ki, hogy az ügyészség nemrégiben átkutatta az irodáját. Boriszov ugyanakkor azt közölte, hogy csak márciusban hajlandó távozni, tehát amikor lejár a 3. mandátuma. A jelentős emlékeztet arra, hogy Bulgáriában hatalmas a korrupció, miközben az ország viszonylag szegény és egy-két oligarcha tartja kézben a gazdaság jelentős részét.