Kossuth tér;tojásdobálás;felfüggesztett börtönbüntetés;

2020-09-03 16:28:15

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a férfit, aki a Kossuth téri tüntetésen tojást dobált

A bíróság szerint az, hogy a tüntető nem találta el a tojásokkal a Parlamentet biztosító rendőröket, nem menti fel a vádlottat.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2020. szeptember 2-án elsőfokon egy év négy hónap, végrehajtásában két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, aki 2018 decemberében részt vett egy tüntetésen a Kossuth téren. A férfi a Parlament épületét biztosító rendőrök felé tojásokat dobott – írta a Fővárosi Törvényszék szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A vádirat szerint a vádlott a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítás elleni egyik

demonstráción vett részt 2018. december 12-én a Parlament előtt. 

Az ügyészség a vádat fenntartotta és végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

A védelem hangsúlyozta, hogy a vádlott elismerte a tojásdobálás tényét, de az nem a kivezényelt

rendőrök ellen irányult, hanem politikai véleménynyilvánításként az épületet akarta eltalálni. A

tojások becsapódásának helyéről sem a rendőrsorfalat alkotó rendőrök, sem az egyéb meghallgatott

tanúk nem tudtak beszámolni, így nagy valószínűség szerint azok nem találtak el senkit. A tojások

vélhetőleg a vádlott szándéka szerint a Parlament épületét találták el. 

A védelem bűncselekmény hiányában a vádlott felmentését, másodsorban pedig enyhébb büntetés

kiszabását indítványozta.

A bíróság bűnösnek mondta ki a férfit, és első fokon egy év négy hónap, végrehajtásában két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint rendelkezett a bűnügyi költségek megfizetéséről is.

Indoklásában a bíróság kifejtette, hogy a hivatalos személyként rendvédelmi feladatot ellátó

rendőrök kiemelt védelmet élveznek, ezért is szankcionálja a törvény az ellenük irányuló erőszakos

cselekményeket magasabb büntetési tétellel. 

A bíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy a tojásdobálás a valamikori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) egy korábbi állásfoglalása szerint nem minősül politikai véleménynyilvánításnak, hanem az erőszakos magatartás.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen

előéletét, azt, hogy több kiskorú személy eltartására köteles, valamint enyhe mértékben az idő

múlását. Elsősorban a vádlott családi állapotára való tekintettel a bíróság úgy határozott, hogy jelen esetben a felfüggesztett börtönbüntetés elégséges a büntetési célok eléréséhez.

A vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.