Előfizetés

Vucic nem engedett a Fehér Háznak

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.09.05. 08:30

Fotó: ALEKSANDAR VUCIC FACEBOOK-OLDALA
Koszovó elismerését akarta kicsikarni a szerb elnöktől az amerikai különmegbízott. A békéltetésben egymással verseng az EU és az USA.
„Senkinek sem kell attól félnie, hogy Szerbia bármi olyan dokumentumot aláír, amelyben szerepel Koszovó elismerésének a kérelme” – nyugtatta meg híveit Aleksandar Vucic államfő. Erre szükség is volt, mert a szerb média riadót fújt, hogy a Fehér Ház Koszovó elismerését akarja kicsikarni. Vucic és Avdullah Hoti koszovói kormányfő csütörtökön ült le tárgyalni Washingtonban. A kétnapos megbeszélést Richard Grenell, Donald Trump amerikai elnök balkáni különmegbízottja kezdeményezte – annak ellenére, hogy a Szerbia és Koszovó közötti úgynevezett normalizációs tárgyalások 2011 óta folynak az Európai Unió égisze alatt, a következő fordulója pedig épp jövő héten lesz. Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter keltette a pánikot. Ő nyilatkozta azt a Tanjug szerb hírügynökségnek, hogy a Fehér Házban zajló tárgyalás során olyan dokumentumot tettek a szerb delegáció elé, amelynek egyik pontja Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését tartalmazza. Mali szerint óriási a nyomás Vucicon, és a Pristinával folytatott tárgyalások megkezdése óta ennél előnytelenebb dokumentumot még soha nem kapott Belgrád. Grenell Twitteren cáfolta az állítást, ám a késő este megszólaló Vucic megerősítette, hogy a dokumentum valóban tartalmazott egy kölcsönös elismeréséről szóló pontot. Azt is hozzátette, hogy „ilyen rész már nincs”. A washingtoni tárgyalás ténye jelzi, hogy nyílt amerikai-európai uniós rivalizálás tárgya lett a szerb-koszovói rendezés. Grenellnek az egyeztetést bejelentő Twitter-üzenetére eleve nagyon eltérően reagált Vucic és Avdullah. A koszovói miniszterelnök üdvözölte a washingtoni kezdeményezést, és úgy fogalmazott, „Koszovó áldott, hogy ilyen barátai vannak”. Koszovó albán lakosságának többsége a függetlenségüket elsőként elismerő Egyesült Államokat tartja az ország legnagyobb barátjának. Avdullah pedig annak köszönheti tisztségét, hogy elődjét amerikai közbenjárásra megbuktatta a pristinai parlament. Vucic kevésbé lelkesen azt nyilatkozta, hogy „Szerbia nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a washingtoni tárgyalásokat”. A Fehér Ház szándékai azonban Belgrád számára sem jelentettek meglepetést, hiszen a találkozót eredetileg június 27-re hirdették meg, a menetrendet csak Hashim Thaci koszovói államfő háborús bűnök miatti vád alá helyezése borította fel. Washington beavatkozása az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, az utóbbi időben látványosan felerősödött rivalizálás új állomása. Az EU is szeretné, ha Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, de mindeddig nem próbálta ráerőszakolni ezt Belgrádra, már csak azért sem, mert mindmáig öt tagállama – Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el  független államként a Szerbiából kivált országot. Washington érdeklődése azt követően fordult újra a koszovói kérdés felé, hogy Donald Trump különmegbízottjának nevezte ki Grenellt. Az Unió égisze alatt több részkérdésben történt előrelépés, de sok aláírt megállapodás üres ígéret maradt. A brüsszeli közvetítéssel folyó tárgyalások fokozatosan befagytak, a két ország egyre komolyabb, a másik fél számára elfogadhatatlan döntéseket hozott. Szerbia tovább bojkottálta Koszovó integrációs törekvéseit és orosz támogatással lobbizott azért, hogy minél több, Koszovót elismerő ország vonja vissza korábbi döntését. Pristina válaszként 100 százalékos vámot vetett ki a szerb árukra, amit Brüsszel és Washington egyaránt hevesen bírált és követelte az intézkedés visszavonását. Koszovó meghátrált, ami lehetővé tette lehetővé a brüsszeli tárgyalások újraindítását. A pristinai vezetés 2018 végén a saját hadsereg létrehozásának tervével rukkolt elő, ami óriási riadalmat okozott Szerbiában. Nem véletlenül, egyetlen nemzetközi szerződés sem teszi lehetővé a koszovói hadsereg megalakítását. Két évi patt után sikerült idén júliusban újraindítani az egyeztetést. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Angela Merkel és Emmanuel Macron álltak a kezdeményezés élére. Jövő héten is folytatódik a brüsszeli alkudozás. Míg Brüsszelben az EU két erős embere ült tárgyalóasztalhoz a balkáni vezetőkkel, addig a Fehér Házban Donald Trump lánya, Ivanka tette tiszteletét a tárgyaláson.

Hajcsavarókat és hajszárítókat vittek nők Nancy Pelosi háza elé, amiért kinyittatott magának egy fodrászatot a házelnök

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.05. 08:29
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Pelosi azt állította, hogy a fodrászat „tőrbe csalta”.
Hajcsavarókat és hajszárítókat aggattak magukat „haragos fodrászvendégeknek” nevező nők pénteken Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök San Franciscóban lévő háza előtt egy fára, tiltakozásul, hogy a politikus a minap kinyittatott egy fodrászatot magának a tilalom ellenére.
A San Francisco Chronicle című lap beszámolója szerint a nők haragos nevük ellenére békésen viselkedtek.
Nancy Pelosi 80 éves. Bár nyilvánvalóan tudomása volt arról, hogy San Francisco polgármesterének rendeletére a koronavírus-járvány miatt az összes fodrászatnak és szépségszalonnak zárva kell tartania, ő mégis kinyittatta az egyiket, ráadásul maszk sem volt rajta, amit az üzlet biztonsági kamerája rögzített.
Miután a felvétel nyilvánosságra került, Pelosi azt állította, hogy 
a fodrászat „tőrbe csalta”, mert azt mondták neki, hogy egyszerre egy vendéget fogadni tudnak.

Ezek után bocsánatkérést követelt a fodrászszalon tulajdonosától.

A járványtól megroggyant Oroszország most is nagyon nagyban gondolkodik

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.09.05. 08:00
Uszt-Lugát már egyenesen Amszterdam versenytársának vizionálják
Fotó: FOTÓ UST-LUGA COMPANY
Hosszan lehetne sorolni, milyen, főként állami forrásokból megvalósuló, nagyszabású ipari és infrastrukturális építkezések folynak szerte az országban.
A koronavírus járványtól megroggyant Oroszország továbbra is gigantikus tervek kidolgozásán, sőt megvalósításán dolgozik, amelyek még egy ereje teljében lévő nagyhatalom erőforrásait is próbára tennék. Hosszan lehetne sorolni, milyen, főként állami forrásokból megvalósuló, nagyszabású ipari és infrastrukturális építkezések folynak szerte az országban. A világ második legnagyobb földgázfeldolgozója évi 40 milliárd köbméter teljesítményével az Amuri lesz. A távol-keleti Szvabódnij város mellett épülő üzemben a kínai exportra szánt gázt dolgozzák majd fel. A gyár héliumtermelése is számottevő lesz: 60 millió köbméter évente. 2015-ben láttak hozzá az építkezéshez, és 2025-re szándékoznak teljesen befejezni. 790 milliárd rubelre becsülik a beruházás nagyságát (egy rubel jelenleg négy forintot ér). Már működik Szibériában Oroszország legnagyobb petrolkémiai komplexuma, amely 650 milliárd rubelért épült. Az irkutszki létesítmény maximális kapacitása évi 500 ezer tonna polipropilén. A sok száz milliárd rubeles beruházások közé tartozik az észak-szibériai Jamal-félszigeten épülő gázfeldolgozó, Volgográd közelében egy bányászati és feldolgozó üzem, a Permi régióban egy műtrágyagyár, Bogucsanszkban pedig egy alumíniumkohó. Különösen figyelemre méltó az a Szentpétervár közelében, a Finn-öböl déli partján több mint 2.1 milliárd dollárért (mintegy 160 milliárd rubelért) modernizálódó kikötő. Uszt-Lugával akarják kiváltani azokat az észt és lett kikötőket, amelyeket korábban Oroszország árutranzitra használt. 2022-re szeretnék elérni az évi 200 millió tonna áruforgalmat (2019-ben ennek csak a fele volt), 2030-ra pedig Rotterdam után a világ második legnagyobb kikötőjéé álmodják ide. A lehetőség Kínát sem hagyja hidegen, szeretne bekapcsolódni, hogy saját létesítménnyel innen nyisson új ablakot Európára. Közben az eredetileg alig kétezres falu lakossága több tízezresre duzzad – ez az első teljesen új város, amely a Szovjetunió felbomlása után épült. Ezzel Uszt-Luga nem lesz sokáig egyedül, Egyre-másra kerülnek nyilvánosságra azok a nagyszabású tervek, amelyek együtt járnak új települések, egész kisvárosok létrejöttével, a jelek szerint a járvány ellenére sehol nem állt le teljesen a munka. A Kreml a legnagyobb gazdasági nehézségek közepette is megkülönböztetett figyelmet fordít az Északi-sarkvidék és ezzel szoros összefüggésben az északi flotta fejlesztésére. Augusztusi hír, hogy a védelmi minisztérium létrehozza a sarkvidéken az „úszó benzinkutak” flottáját. A sorozat Pasin akadémikus nevét viselő vezérhajója idén elkészült, és már szolgálatba is állt az Északi flotta kötelékében, néhány éven belül pedig hat ilyen tartályhajó áll majd bevetésre készen. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a tartályhajók üzemanyaggal látják majd el az itt közlekedő hajókat, hanem arról is, hogy a sarkvidéki orosz infrastruktúra szerves részeivé válnak. Az Északi-sarkvidék part menti infrastruktúrája számára is biztosítani fogják az erőforrásokat. Technológiai értelemben mindezt elhomályosítja az orosz atomipar hivatalos lapjának nyári közlése, amely szerint avatásra kész a minden eddiginél nagyobb jégtörő, az új generációs „Artyika”. A 173 méter hosszú, 34 méter széles, 33,5 ezer tonna vízkiszorítású atomjégtörő a három méter vastagságú jéggel is megbirkózik, de alkalmazható a szokásosnál sekélyebb vizeken, sőt a nagyobb folyókon is. A hajó azonban csak jövőre éri el teljes kapacitását, miután lecserélik hajtóművének egyik, az építés közben megrongálódott. Addig is képes azonban arra, hogy utat törjön a nyersanyagot szállító hajókaravánok számára. Atomreaktorát csak hét évente kell feltölteni. Közben már döntés született egy minden eddiginél nagyobb, Rosszija (Oroszország) nevű atomjégtörő felépítéséről, amelyet 7 év alatt szeretnének elkészíteni. Több mint kétszáz méter hosszú, az „Artyikánál” kétszer erősebb, 75 ezer lóerős lesz, az ára pedig legalább a háromszorosa, 120 milliárd rubel (1.6 milliárd dollár). Az orosz kommentátorok nem kis büszkeséggel állapítják meg, hogy ezen a téren az Egyesült Államok lemaradt. Nincs atommeghajtású jégtörője, nagy és közepes kapacitású jégtörője is összesen csak kettő. Igaz, nincsenek is olyan nagyszabású tervei az északi sarkvidéken, mint Oroszországnak.