Vucic nem engedett a Fehér Háznak

Koszovó elismerését akarta kicsikarni a szerb elnöktől az amerikai különmegbízott. A békéltetésben egymással verseng az EU és az USA.

„Senkinek sem kell attól félnie, hogy Szerbia bármi olyan dokumentumot aláír, amelyben szerepel Koszovó elismerésének a kérelme” – nyugtatta meg híveit Aleksandar Vucic államfő. Erre szükség is volt, mert a szerb média riadót fújt, hogy a Fehér Ház Koszovó elismerését akarja kicsikarni. Vucic és Avdullah Hoti koszovói kormányfő csütörtökön ült le tárgyalni Washingtonban. A kétnapos megbeszélést Richard Grenell, Donald Trump amerikai elnök balkáni különmegbízottja kezdeményezte – annak ellenére, hogy a Szerbia és Koszovó közötti úgynevezett normalizációs tárgyalások 2011 óta folynak az Európai Unió égisze alatt, a következő fordulója pedig épp jövő héten lesz.

Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter keltette a pánikot. Ő nyilatkozta azt a Tanjug szerb hírügynökségnek, hogy a Fehér Házban zajló tárgyalás során olyan dokumentumot tettek a szerb delegáció elé, amelynek egyik pontja Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését tartalmazza. Mali szerint óriási a nyomás Vucicon, és a Pristinával folytatott tárgyalások megkezdése óta ennél előnytelenebb dokumentumot még soha nem kapott Belgrád. Grenell Twitteren cáfolta az állítást, ám a késő este megszólaló Vucic megerősítette, hogy a dokumentum valóban tartalmazott egy kölcsönös elismeréséről szóló pontot. Azt is hozzátette, hogy „ilyen rész már nincs”.

A washingtoni tárgyalás ténye jelzi, hogy nyílt amerikai-európai uniós rivalizálás tárgya lett a szerb-koszovói rendezés. Grenellnek az egyeztetést bejelentő Twitter-üzenetére eleve nagyon eltérően reagált Vucic és Avdullah. A koszovói miniszterelnök üdvözölte a washingtoni kezdeményezést, és úgy fogalmazott, „Koszovó áldott, hogy ilyen barátai vannak”. Koszovó albán lakosságának többsége a függetlenségüket elsőként elismerő Egyesült Államokat tartja az ország legnagyobb barátjának. Avdullah pedig annak köszönheti tisztségét, hogy elődjét amerikai közbenjárásra megbuktatta a pristinai parlament. Vucic kevésbé lelkesen azt nyilatkozta, hogy „Szerbia nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a washingtoni tárgyalásokat”. A Fehér Ház szándékai azonban Belgrád számára sem jelentettek meglepetést, hiszen a találkozót eredetileg június 27-re hirdették meg, a menetrendet csak Hashim Thaci koszovói államfő háborús bűnök miatti vád alá helyezése borította fel.

Washington beavatkozása az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, az utóbbi időben látványosan felerősödött rivalizálás új állomása. Az EU is szeretné, ha Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, de mindeddig nem próbálta ráerőszakolni ezt Belgrádra, már csak azért sem, mert mindmáig öt tagállama – Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el független államként a Szerbiából kivált országot.

Washington érdeklődése azt követően fordult újra a koszovói kérdés felé, hogy Donald Trump különmegbízottjának nevezte ki Grenellt. Az Unió égisze alatt több részkérdésben történt előrelépés, de sok aláírt megállapodás üres ígéret maradt. A brüsszeli közvetítéssel folyó tárgyalások fokozatosan befagytak, a két ország egyre komolyabb, a másik fél számára elfogadhatatlan döntéseket hozott. Szerbia tovább bojkottálta Koszovó integrációs törekvéseit és orosz támogatással lobbizott azért, hogy minél több, Koszovót elismerő ország vonja vissza korábbi döntését. Pristina válaszként 100 százalékos vámot vetett ki a szerb árukra, amit Brüsszel és Washington egyaránt hevesen bírált és követelte az intézkedés visszavonását. Koszovó meghátrált, ami lehetővé tette lehetővé a brüsszeli tárgyalások újraindítását. A pristinai vezetés 2018 végén a saját hadsereg létrehozásának tervével rukkolt elő, ami óriási riadalmat okozott Szerbiában. Nem véletlenül, egyetlen nemzetközi szerződés sem teszi lehetővé a koszovói hadsereg megalakítását.

Két évi patt után sikerült idén júliusban újraindítani az egyeztetést. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Angela Merkel és Emmanuel Macron álltak a kezdeményezés élére. Jövő héten is folytatódik a brüsszeli alkudozás. Míg Brüsszelben az EU két erős embere ült tárgyalóasztalhoz a balkáni vezetőkkel, addig a Fehér Házban Donald Trump lánya, Ivanka tette tiszteletét a tárgyaláson.