Előfizetés

58 magyar tudós: Elég volt a kormány felforgató, rendbontó intézkedéseiből!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.05. 12:03
Az intézmény autonómiája és az oktatás szabadsága mellett kiálló művészek az alkalomhoz illő, rövid verseket mondtak el csaknem ezer ember előtt
Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Színház és Filmművészeti Egyetem védelmében tiltakoznak.
„Elég volt!” címmel 58 tudós nyilatkozatot adott ki a Színház és Filmművészeti Egyetem védelmében – írja a 444.
„Elég volt a kormány felforgató, rendbontó intézkedéseiből! Elprivatizálták a nemzet vagyonát, ellehetetlenítették a független médiát, cenzúrázzák a tudományos kutatómunkát, az államigazgatásból marionett-színházat csináltak, a tanszabadságot lábbal tiporják – a közoktatást már régen bedarálták, most az egyetemeken a sor”

– sorolták nyilatkozatukban.

Arra szólították fel „a magyar szellemi élet minden szereplőjét”, hogy álljanak ki az egyetemi autonómia, az oktatás és a kutatás szabadságának védelmében. Felszólították a főváros és a kerületek vezetőit, hogy amennyiben a diákok követelése nem teljesül, biztosítsanak helyet a Színház és Filmművészeti Egyetem oktatóinak és hallgatóinak, hogy megfelelő körülmények között folytathassák munkájukat. A levelet az alábbi tudósok írták alá:
Bakró-Nagy Marianne, nyelvész, egyetemi tanár Bálint Csanád, régész, az MTA tagja Bibó István, művészettörténész Bojár Gábor, fizikus Borsa Judit, vegyész, kandidátus Buzinkay Géza, történész, professor emeritus Csanádi Mária, politológus, az MTA doktora Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja Deák Dániel, közgazdás, egyetemi tanár Deczki, Sarolta, irodalmár, tudományos munkatárs Dávidházi Péter, irodalomtörténész, az MTA tagja Elek István, közíró Falus András, immunológus, az MTA tagja Fábián István, vegyész, egyetemi tanár, az MTA doktora, Geiszt Miklós, orvos, az MTA doktora Görög Sándor, vegyész az MTA tagja Györffy Dóra, közgazdás, politológus, egyetemi tanár Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora Jeszenszky Géza, történész, volt miniszter Juhász István, matematikus, az MTA tagja Katona Gyula, matematikus, az MTA tagja Katona Tamás, közgazdász, az MTA doktora Kelemen János, filozófus, az MTA tagja Kelevéz Ágnes, irodalomtörténész Kenesei István, nyelvész, az MTA tagja Kertesi Gábor, közgazdász, tudományos tanácsadó, az MTA doktora Kertész János, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja Kornai András, nyelvész, egyetemi tanár Kovács Ilona, pszichológus, egyetemi tanár, az MTA tagja Köllő János, közgazdász, az MTA doktora, Körösényi András, politológus, egyetemi tanár, az MTA doktora Körösmezey Ákos, fizikus, kandidátus Lányi András, filozófus, egyetemi docens Mellár Tamás, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora Nagy Dénes Lajos, fizikus, az MTA doktora Nagy Péter Tibor, történész, az MTA doktora Nusser Zoltán, Bolyai díjas neurobiológus, az MTA tagja Orosz Ferenc, biológus, az MTA doktora Páles Zsolt, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja Pálinkás József fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja Recski András, matematikus, az MTA doktora Romsics Ignác, történész, az MTA tagja Róna-Tas András nyelvész, orientalista, az MTA tagja Simonyi Gábor, matematikus, az MTA doktora Solti László, állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja Somlai Péter, szociológus, az MTA doktora Szabó András Péter, történész Szajbély Mihály, irodalomtörténész, egyetemi tanár Szakolczai György, közgazdász, professor emeritus Szathmáry Eörs, biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja Szeidl György, gépészmérnök, egyetemi tanár Szépvölgyi János, vegyész, az MTA doktora Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens Tardos Gábor, matematikus, az MTA tagja Tomka Béla, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora Varga Júlia, közgazdász, az MTA doktora Vámos Tibor, informatikus, az MTA tagja Venetianer Pál, biológus, az MTA tagja Az SZFE „agresszív átalakítása, alapítványi, azaz magánkézbe adása és autonómiájának drasztikus felszámolása ellen” magyar zenészek, zeneszerzők és előadók is tiltakoznak. Cikkünk írásakor, szombat délig több mint 1500 ember írta alá petíciójukat.

Bach ne legyen robotzene!

P. Szabó Dénes írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.05. 11:30

Fotó: ROBIN VAN LONKHUIJSEN / AFP
A mesterséges intelligencia fejlődése bajt hozhat a világra, szűkebb értelemben a művészetre – derült ki Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész székfoglalójából.
A mesterséges intelligencia sötét oldalára és kilátásaira hívta fel a közönség figyelmét Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) tanára szeptember 3-ai székfoglalójában a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében. A Gondolatok a gépi tanulásról és utánzásról című előadásban kivált a mesterséges intelligencia által létrehozott művészeti alkotásokra esett a hangsúly, de szó esett a virtualitásnak a művészet egészére gyakorolt hatásáról is. Az előadás rögtön egy erős példával indított: Szegedy-Maszák bemutatta az Ez az ember nem létezik (thispersondoesnotexist.com) című weboldalt, mely egy algoritmus segítségével minden megnyitás alkalmával új, mesterségesen létrehozott portrékat készít személyekről, akik a valóságban nem is léteznek. Ezt követően a RoboCup nevű robot foci-világbajnokságról esett szó, melyen, ha aprókat lépegetve is, de emberi alakú gépek rúgták a bőrt. Szegedy-Maszák szerint egy utánzásra beprogramozott gép vagy program máshogy gondolkozik, és az adatokból mást vesz észre, mint egy ember, így az általa létrehozott produktum vagy művészeti alkotás sem lesz olyan, mintha azt egy valódi, hús-vér ember alkotta volna meg.
Utóbbi szempont különösen a magaskultúra terén okozhat zavarokat. Szegedy-Maszák erre egy olyan „önjáró” zongorát hozott fel példaként, melybe a Yamaha cég és a Glenn Gould Alapítvány a zongorista száz órányi játékát táplálta be, hogy aztán a gép magától adjon elő egy változatot Bach 1741-ben kiadott Goldberg-variációk című művéből, melyet Glenn Gould 1955-ben és 1981-ben játszott fel lemezre. Hasonló példa a képzőművészetben is előfordult már: 2016-ban például egy „új” Rembrandt-festményt mutattak be, mely 3D nyomtatással készült egy olyan program segítségével, mellyel a holland mester összes festményét végignézették, így az a mintázatkereső algoritmussal még a képek változó vastagságú felületeit is betanulta. Szegedy-Maszák szerint azonban az így elkészült alkotások mégsem olyanok, mint az eredetiek, hiszen hiányzik belőlük az a látásmód, ami valóban jellemző volt az adott művészre, aki megálmodta azokat.
Szegedy-Maszák Zoltán szerint nincs szükség virtuális Bachra
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Fő különbség ugyanis az ember és egy program között, hogy mindkettő mást lát meg egy műben, vagy általában véve a valóságban. Egy képfelismerő szoftver például egy macska konkrét vonalaira fókuszál, az ívelt hátra és a hegyes fülekre, míg az ember a háziállatot egyben szemléli, Szegedy-Maszák szerint annak „macskaságára” koncentrál. Éppen ezért nehéz a szoftvereket megtanítani arra, hogy minden egyes tárgyat vagy személyt felismerjenek – persze léteznek olyan hálózatok is, melyek közül az egyik tökéletes virtuális hamisítványokat hoz létre, míg a másik felismeri azokat, így finomítva saját képességeiket. Utóbbi probléma nemcsak a művészet világát, de az egész internetet érinti, hiszen manapság, az álhírek és a manipulált képi tartalmak miatt kifejezetten nehéz megmondani, hogy amit látunk, az igaz-e vagy sem. A programok pedig egyre okosabbak, a legújabb Deepfake-videókkal már bármelyik felhasználó képes arra, hogy az egyik személy arcát a másikra montírozza, így hozva létre valósághű személyeket. – Szomorú világ elé nézünk – mondta előadása végén Szegedy-Maszák, aki szerint ha ezekről a jelenségekről a szakemberek és művészek nem vesznek tudomást, azzal a kultúrának a saját sírját ássák meg. Ebből kifolyólag a művész-kutató szerint nincsen szükség több, virtuálisan létrehozott Rembrandtra, se Bachra, helyettük inkább az eredetit kell újra felfedezni, abban rejlik ugyanis az igazi érték. Az előadó példának hozta fel a dél-koreai Ji (Dzsí) nevű fiatal zongoristát, aki sajátos, friss látásmódjával értelmezte újra Bach Goldberg-variációit, és vált világszinten elismertté. Szegedy-Maszák szerint egy-egy régi mű újrafelfedezése ugyanis egyben újraértelmezés is, mely által a művész noha egy klasszikust idéz meg, új értéket teremt.

Névjegy

Szegedy-Maszák Zoltán 1969-ben született Budapesten. Képzőművész, egyetemi tanár, 2011 óta az MKE Doktori Iskolájának vezetője.

Pazar alakítást nyújtott Vidnyánszky a Hír TV-ben, bűnbak-rajzolásból és önsajnálatból jeles

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.05. 10:43

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Sajnos a békaemberek és a pirézek kimaradtak a felsorolásból.
Pazar interjút adott Vidnyánszky Attila a Hír TV péntek esti műsorában. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptembertől irányító kuratórium elnöke háttérben megbújó erőkről, kormánybuktatási álmokról és nemzetközi erők mozgósításáról is beszélt. Jelenleg feloldhatatlannak tűnnek az ellentétek a Színház- és a Filmművészeti Egyetem oktatói és az intézményt irányító kuratórium között. Az egyetem hallgatói keddre virradóan elfoglalták az épületet. Vidnyánszky Attila elmondása szerint azonban a kuratórium még mindig reménykedik abban, hogy hétfőn elindul az oktatás. A héten találkozott az egyetem vezetése és a kuratórium, de semmiben nem értettek egyet. Abban állítólag megegyeztek, hogy közös érdek, hogy hétfőn elinduljon az oktatás. Vidnyánszky szerint ez az egyetem vezetésén és hallgatóin múlik. A kuratórium elnöke kitért arra is, hogy az egyetem polgárait beengedik a Vas utcába, de ott létezik egy zár, amely szelektál: van, akit beengednek, és van, akit nem. Ez a zár szerinte eddig is létezett, mert ez egy nagyon zárt, nagyon belterjes közösség, de ez a zár most fizikai formájában is jelen van.
– Micsoda erők állnak a háttérben, amik megakadályozzák azt, hogy bárminemű párbeszéd, bárminemű nyitás megtörténjen

– mondta a rendező.

– Micsoda erők? – kérdezett vissza Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
– Félelmetes erők. Rá kell nézni, ez egy hadsereg, amely az interneten létezik, leledzik, ez egy nemzetközi csapat, hiszen már külföldről is jöttek visszajelzések. Színházi kollégáim jeleznek külföldről, hogy már megkapták az információt. Természetesen egy bizonyos forrásból kapják meg. Egyszerűen fájdalmas, fájdalmas

– válaszolta Vidnyánszky.

Úgy vélekedett, hogy első pillanattól kezdve ott vannak a politikusok, szerinte a diákok nem látják, hogy eszközként használják fel őket.
– Régóta nem az egyetemről van szó, hanem kormánybuktatási álmok kapcsán szövetkeznek megint csak ugyanazok az erők

– jelentette ki.

Hozzátette, hogy ugyanazok a szónokok, fellépők beszéltek a pénteki demonstráción, akik már jól ismertek a korábbi tüntetésekről, és ugyanarról az összefogásról van szó, amely most mindent elkövet, hogy ne történjen nyitás az egyetemen.   Ha valaki aggódott volna, hogy a civilek kimaradnak, azokat is megnyugtatnánk. Földi-Kovács Andrea ugyanis arról érdeklődött, hogy mivel már nemzetközi szinten is megindult a mozgósítás, vannak-e még „olyan erők a háttérben, vagy olyan csoportok, akiket még lehet, hogy nem láttunk, de már lehet tudni, hogy aktivizálták magukat az SZFE ügyében”.
– Most azt hallottuk, hogy sztrájkot próbálnak szervezni, tervezni, és a sztrájk lehetőségét vizsgálják, és ott az Amnesty van a háttérben, az segít, hogy ez megvalósuljon

– közölte Vidnyánszky.

Az SZFE épületét elfoglaló hallgatók az ellen tiltakoznak, hogy szeptember 1-től a kormány egy alapítványra bízta az egyetemet. Az új fenntartó szervezet kuratóriumi elnöke Vidnyánszky Attila lett. Emiatt hétfőn távozott az egyetem szinte teljes vezetése, és felmondta szerződését Ascher Tamás, Enyedi Ildikó, Pelsőczy Réka, Bárdos András, illetve Máté Gábor is.