Előfizetés

Szabad szemmel - Orbán hiába ácsingózik nagy pénzekre az újjáépítési tervből

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.06. 07:52

Nemzetközi sajtószemle, 2020. szeptember 6.
Spiegel Az európai kereszténydemokraták EP-képviselőcsoportjának vezetője megerősítette, hogy Orbán Viktor hiába ácsingózik nagy pénzekre az újjáépítési tervből, ameddig nem szavatolja a jogállami előírások betartását, addig az Európai Parlament keresztbe fekszik neki. Manfred Weber igen nehéz partnernek nevezte a magyar vezetőt. Olyannak, aki nem takarékoskodik a szóval, amikor a demokrácia fontosságát kell hangsúlyozni, ám pont ezért ezúttal nem térhet ki az elől, hogy a jövőben az unió időről időre felmérje a magyarországi állapotokat és visszatartsa a szubvenciókat, ha úgy ítéli meg, hogy hiba van a jogállamiság körül. A 48 éves bajor politikus sajnálattal jegyezte meg, hogy a júliusi EU-s csúcskonferencián az állam- és kormányfők meghajoltak, miután a magyar kormányfő megzsarolta a testületet, tehát hogy ha sarokba szorítják, akkor az Országgyűlés nem fogadja el a koronavírus miatt elhatározott mentőcsomagot. Ennélfogva meglehetősen felvizezték a Bizottság jogállami javaslatát, pedig – mutatott rá Weber – itt hatékony mechanizmusra van szükség, mert senki sem korlátozhatja az igazságszolgáltatás és a média önállóságát. Azon felül az elosztásra váró 750 milliárd euró akkora összeg, hogy mindenképpen gondoskodni kell arról, nehogy egy részük illetéktelen kezekbe jusson. A közös menedékpolitikáról szólva Weber kifejtette, hogy hosszú távon elengedhetetlenek a kvóták, ám mivel e pillanatban a magyar kormány hallani sem akar egyetlen menekültstátuszt kapott ember átvételéről sem, ez az elképzelés egyelőre nem időszerű. Bár az azért zavaró, hogy egyes országok elegánsan kivonják magukat a megoldásból. Ily módon azonban nincs más választás: azzal kell kezdeni, ami nem ütközik egyetlen ország ellenállásába sem. A diktatúrák üldözötteitől viszont nem lehet megtagadni a befogadást. Az EPP frakcióvezetője szorgalmazza, hogy külpolitikai kérdésekben térjenek át a többségi döntéshozatalra, mert akik pl. a fehéroroszoknál vagy Hong Kongban kiállnak a demokrácia mellett, azokban nem szabad, hogy kétség legyen afelől: Európa velük van. Egyben felvetette, hogy ha Oroszország a Navalnij-ügyet tetézi a belarusz beavatkozással, akkor a legsúlyosabb szankciók mérlegelni. Vagyis az olaj- és földgázvásárlások egy részének felfüggesztését, de még azt is, hogy meghiúsul az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése.
Spiegel A cseh kormányfő szerint az ellene felhozott korrupciós vádak csupán a Bizottság kitalációi, pedig Brüsszel nem értelmezheti a cseh törvényeket, ügyében csakis saját országának igazságszolgáltatása az illetékes. Babis arra a kérdésre válaszolt, hogy a lap idézte neki saját véleményét, miszerint az EU igazságtalanul bírálja a magyar, a lengyel és a cseh vezetést a jogállam hiányosságai miatt. Ugyanakkor nem ért egyet Budapesttel és Varsóval abban, hogy az unió lehetőség szerint ne üsse bele az orrát nemzeti ügyekbe. Azt azonban szükségesnek tartja, hogy meghatározzák: pontosan mit is jelent a gyakorlatban a jogállamiság. Erről szerinte az Európai Bíróságnak kell kimondania a döntő szót. A 4 milliárdos becsült vagyonnal rendelkező politikus kijelentette, hogy miniszterelnökként csupán segíteni igyekszik az embereknek. Nincs semmi baj az erkölcseivel, sőt. Nem hazudik és nem lop, csupán mértékkel iszik és még szeretője sincs. Arra is kitért, hogy neki jó a viszonya a Bizottsággal, és Orbánnal, illetve Kaczynskival ellentétben nem szorgalmazza a nemzeti jogkörök bővítését a közösségi felhatalmazás rovására. Viszont nagyon is indokoltnak látja, hogy senki ne szajkózza a kelet-nyugati ellentéteket. Bár az tény – emelte ki, hogy minden uniós támogatás mellett a nyugati konszernek minden évben hatalmas összegeket visznek haza keletről nyereség formájában. Azt azonban elismerte, hogy a kettő nem ugyanaz. Ám azzal érvelt, hogy a jólét növekedésével egyre kevesebb közösségi pénz érkezik, noha a lemaradás ledolgozásához továbbra is óriási források kellenek. Babis elfogadhatatlannak minősítette a menekültek szétosztását, mert szerinte aki Európába igyekszik, annak a legális csatornákat kell igénybe vennie. A külpolitikára rátérve hihetetlennek nevezte, amit Lukasenko Belaruszban művel. Moszkvával ugyan Prágának ellentétei vannak, mégsem tart következményektől, mert Csehország önálló és nem engedi meg senkinek, hogy az feltételeket kényszerítsen rá.
Guardian Az újság úgy látja, hogy a világnak jelenleg elsősorban a jobb- és nem a baloldali szélsőséggel kell megvívnia, mert az sokkal nagyobb veszélyt jelent. A tét a liberális demokrácia fennmaradása. Merthogy a hatalom a jobboldali radikálisok kezében van, és ily módon 10 milliók sorsa függ tőlük és nem csupán az USÁ-ban. Nagy-Britanniában, Magyarországon, Lengyelországban, Oroszországban, Indiában, Törökországban, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken a demokráciát olyanok vették kézbe, akik eltérő mértékben ugyan, de megvetik a fékeket és ellensúlyokat, és el vannak szánva arra, hogy megaláznak bármely intézményt, amely korlátozhatja őket. Trump képes veszélyeztetni az alkotmányt. Az állami hivatalokat telezsúfolta saját vazallusaival és rokonaival és sok ezer amerikai halálát okozta a vírusválság rossz kezelésével. Attól reméli hatalma megőrzését, hogy bátorítja a szélsőjobbos terrorizmust, valamint a választási csalást. És amikor elutasítja a védekezést a globális felmelegedéssel szemben, akkor látszik, hogy veresége nem egyszerűen az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség érdeke. Természetesen jelenleg nem az 1930-as évek reneszánszát éljük meg. Nincsen új Hitler és Sztálin, de ahol demokráciaellenes, antiliberális mozgalmak vannak hatalmon, ott ezek egytől egyik a jobboldalt képviselik, leszámítva Venezuelát. Ám nem a kommunista, hanem a hiperagresszív nacionalizmus diktál. A radikális jobb lerohanta a konzervatív fő áramlatot. Az amerikai republikánusoknál szinte senki sem kockáztatja meg, hogy felszólaljon Trump személyi kultusza ellen. A brit toryknál a Brexit ellenfeleit Johnson már eltávolította, illetve kétségbeesésükben mentek azok maguktól is. Trump miatt Amerika immár nem példakép a világ számára, sőt jogossá tesz vele szemben minden reakciót. A szélsőség szélsőséget szül. Amikor egy kérlelhetetlen rasszista az ország elnöke, akkor minden ellenállás megengedett, sőt a legelszántabb ellenállás érezheti magát a leginkább jogosnak. Harcolni kell, már csak azért is, mert ha sikerül legyűrni a szélsőjobbot, a szélsőballal már könnyebb lesz elbánni.
Project Syndicate Lukasenko és Putyin most éppen azt méri fel, miként használhatja fel a másikat a maga céljaira, de az orosz elnöknek jobbak a lapjai. Persze nagy kérdés, mi lesz az általa kilátásba helyezett katonai segítségnyújtással. Mert mondhatja, amit Moszkva mondott 1956-ban, illetve 68-ban, hogy ti. csupán a törvényesen megválasztott vezetés kérésére lép fel, bár még egyáltalán nem tette le a garast ez ügyben. De a jelek arra utalnak, hogy szerinte ő neki kell megszabnia az események menetét a szomszédos országban. Így viszont az a faramuci helyzet áll elő, hogy Lukasenkónak érdemesebb vállalnia a kockázatot, mármint hogy otthon megbukik, mintsem hogy a Kremlhez forduljon támogatásért. Mert ha az erőszakszervezetek valaki másra hallgatnak, akkor belőle csupán Putyin bábja lesz, akit igazából már megfosztottak hatalmától. Ily módon a békés tiltakozók jelentik számára a kisebbik rosszat. Ezért valószínűleg azzal próbálkozik majd, hogy formálisan fenntartja a szoros szövetséget, de annak kinyilvánításáért cserében politikai és anyagi támogatást kér. Alighanem azzal érvel majd, hogy azért kell neki több pénzt adni, mert Fehéroroszország fontos ütköző állam a NATO-val szemben. Bár ő és Putyin is pontosan tudja, hogy a nyugati katonai agresszió réme nem egyéb blöffnél részéről. Ám arra jó, hogy megindokolja, miért nem köszön le még mindig. Az odahaza egyre népszerűtlenebb orosz államfő viszont eljátszhatja, amit a csecseneknél, Grúziában és a Krímben, bizonyíthatja Oroszország fontosságát. Ugyanakkor a tiltakozó belorusz tömegek számára fennáll a kockázat, hogy meggyengítik a diktátort, de jön helyette egy erősebb, aki ráadásul más országban trónol. És ha rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor még az sem kizárt, hogy a fehérorosz határokon belül tör ki katonai viszály.
srf.ch   Az új tanévben nem csupán a koronavírus, hanem az új, hazafiságot hirdető nemzeti alaptanterv is kemény feladat elé állítja Magyarországon a tanárokat. A svájci közrádió jó 4-perces riportja megszólaltat egy történelem tanárnőt, aki elképedve olvassa, hogy az egyik új tankönyv a hunoktól származtatja a magyarokat, amikor ez nem több legendánál. Névvel vállalva véleményét úgy fogalmaz, hogy az új értelmezés keveri a mítoszt és a tényeket, pedig nincs joga arra, hogy megszépítse a múltat. Ezzel szemben a kormány szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a NAT korszerű, enyhít a diákok terhein és a szakemberek rábólintottak, ezen felül pedig még patrióta is. A már idézett pedagógus erre úgy reagált, hogy a hamisítás nem jelent hazafiságot. A beszámoló azzal folytatódik, hogy az utóbbi 10 évben Magyarország mélyen megosztottá vált. Orbán politikailag mindent elért, most a kultúrában és az oktatásban igyekszik beleverni a keresztény-nemzeti értékeket a fejekbe. Ennek része az alaptanterv, ám az ellenzők szerint a diktatúra programja. És nem kétséges, teszi hozzá a rádió, hogy a tanárok többsége elutasítja. Kovács Zoltán viszont azt mondja, hogy a szakmai szervezetek az előkészítő vita során kifejthették véleményüket. Amire a már megszólaltatott tanárnő rábólint, hogy ez tény, és ugyanez áll az új tankönyvekre is, csak éppen egyetlen megjegyzésüket sem vették figyelembe. Így most ő saját, kiegyensúlyozott történelemszemléletét kívánja továbbadni, ám ez egyre nehezebb, mert szorul a hurok. A diákokat arra igyekszik rávenni a kormány, hogy köpjék be az engedetlen oktatókat. És csak most jönnek azok a tankönyvek, amelyek az olyan, igazán kényes témákat tartalmazzák, mint Magyarország szerepe a 2. világháborúban. Csakhogy ugyanazok írják őket, mint akik a hun legendát éltetik.
Die Presse A filozófus karmester. Így jellemzi a lap Fischer Ádámot annak kapcsán, hogy német nyelvterületen is megjelent róla Oplatka András életrajzkötete. Humanista, emberi jogi aktivista, értelmiségi, elemző, és mindenekelőtt: sokszínű művész, vagyis a színház lángoló szakembere, telivér zenész, briliáns karnagy, aki világkarriert futott be. De még ennél is fontosabb, hogy testestül-lelkestül magyar. Paprika és temperamentum nyilvánul meg cselekedeteiben. Ezzel együtt nem volt nyílegyenes a pályafutása. Annak idején nem vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára és jóval később nem lehetett a Nemzeti Filharmónikusok vezetője sem. De mindig volt tehetsége és képessége stratégiát váltani és új utakat keresni. Mellesleg már az apjának sikerült az a bravúr, hogy a hidegháború idején őt, majd öccsét, Ivánt is bejuttassa Bécsben a legendás Hans Swarowskyhoz. Vagy amikor elviselhetetlenné vált az Orbán-rezsim nyomulása a kultúrában, Fischer Ádám ott hagyta az Állami Opera igazgatói székét és megalapította a Wagner-fesztivált, amelyet manapság budapesti Bayreuth-ként tartanak számon. Egy zenekar működéséhez fegyelem, erkölcs, bizalom, megértés, felelősség és sok minden más szükséges, ám mindez megvan a karmesterben.

Ukrajnában ismét rekordmagas az új fertőzöttek száma, Romániában bizonytalan az iskolák megnyitása

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.05. 15:01

Fotó: STR / Vladimir Sindeyeve/NurPhoto
Még nem döntöttek róla, de felmerült, hogy Romániában az első két hétben mindenütt online indulna az oktatás.
Romániában ismét több mint 1200-zal nőtt az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, és bizonytalanná vált az iskolák szeptember 14-ére tervezett megnyitása. A stratégiai kommunikációs törzs szombati jelentése szerint az utóbbi 24 órában újabb 1269 embernél mutatták ki a fertőzést, ami valamivel meghaladja az utóbbi két hét átlagát. A pénteki jelentés óta további 38 fertőzött vesztette életét: ez az adat csaknem 15 százalékkal elmarad az utóbbi két hét átlagától. Romániában eddig 3850 áldozatot követelt a járvány és a csaknem 94 ezer regisztrált fertőzött közül 40 ezret nyilvánítottak gyógyultnak. Jelenleg 7237 beteget kezelnek kórházban, közülük 476 súlyos beteget ápolnak intenzív osztályon. Az országban bizonytalanságot szült Ludovic Orban kormányfő pénteki nyilatkozata, miszerint felmerült, hogy csak októbertől nyissanak meg az iskolák. 
A szeptember 14-ére meghirdetett tanévkezdést nem halasztanák el, de az első két hétben mindenütt online indulna az oktatás, és csak októbertől térnének vissza az osztálytermekbe a tanárok és diákok azokon a településeken, ahol lakosságarányosan nem magas a fertőzöttségi ráta.

A miniszterelnök szerint a fertőzöttek között magas azoknak az aránya, akik nyaralásból tértek vissza, és így megelőzhető lenne, hogy a vakációról visszatérő esetlegesen fertőző tanárok és diákok egyből az iskolai közösséggel is érintkezésbe kerüljenek. A másik szempont a szeptember 27-ére meghirdetett önkormányzati választások megszervezése. 
A szavazóhelyiségek többségét ugyanis hagyományosan az iskolákban rendezik be, így az előkészületek és a voksolás utáni fertőtlenítés miatt amúgy is be kellene zárni néhány napra a tanintézményeket.

A miniszterelnök szerint az iskolanyitás elhalasztásáról nem született döntés, egyelőre a szeptember 14-i nyitás forgatókönyvére készül mindenki, ha pedig változik valami, azt idejében közzéteszik.    
– Továbbra is gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-járvány Ukrajnában, két egymást követő napon döntötte meg a korábbi csúcsot az egy nap alatt regisztrált új fertőzöttek száma, amely már meghaladta a 2800-at; velük együtt az azonosított fertőzötteké pedig megközelítette a 134 ezret

– derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által szombaton közzétett adatokból.

Az elmúlt napon 2836 új esettel 133 787-re nőtt az eddig igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké ötven újabb halálos áldozattal 2 811-re emelkedett, miközben eddig 61 649-en gyógyultak meg, közülük előző nap 1036-an. Jelenleg 69 327 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1750-nel nőtt egy nap alatt. A mostanit megelőzően egy nappal korábban jegyezték fel a járvány kezdete óta egy nap alatt a legtöbb új fertőzöttet, 2723-at, szerdán pedig a legtöbb elhunytat, 54-et.  Közben a nyugati országrészben két város, Ternopil és Ivano-Frankivszk helyi vezetői bejelentették szombaton, hogy bíróságon támadják meg városuk vörös zónába sorolását, mert a döntést alkotmányellenesnek tartják. Ternopil polgármestere egyenesen a 1933-as nagy éhínséghez (holodomor) hasonlította a kormány módszerét, kijelentve, hogy a központi vezetés blokád alá akarja vonni és „kiéheztetni” az ukránajkú nyugati régiókat, mint ahogy azt a sztálinizmus idején a kommunisták tették. Az ország színes – azaz zöld, sárga, narancs és vörös – zónákba besorolását a kormány csütörtökön vizsgálta felül a helyi járványhelyzet, a kórházak leterheltsége, az elvégzett tesztek számát figyelembe véve. Az új szabályozások hétfőtől lépnek életbe. A vörös zónába sorolt településeken, illetve régiókban a legszigorúbb korlátozásokat lépteik hatályba, beleértve az iskolai tanítás szüneteltetését és a közösségi közlekedés leállítását.  Ukrajna a coronavirus.app adatai szerint jelenleg a 24. legfertőzöttebb terület azon 188 ország közül, ahol a koronavírus megjelent.

A teljes RMDSZ-frakció karanténba vonult

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.05. 13:38
KELEMEN Hunor
Fotó: Biró István / MTI
A frakció tagjai a koronavírusos Apjok Norbert képviselővel találkoztak pár napja.
Pozitív lett a koronavírus-tesztje Apjok Norbertnek, az RMDSZ máramarosi parlamenti képviselőjének. A politikus pénteken Facebook-oldalán jelentette be, hogy már kórházba is került.  A Főtér emellett azt írja, hogy Apjok a héten találkozott a kollégáival Bukarestben, ezért a teljes RMDSZ-es parlamenti frakció házi karanténba vonult, és le is tesztelik őket. Apjok Norbert jól van, bejegyzése alapján már értesített mindenkit, akivel az elmúlt 10 napban találkozott.