Előfizetés

Orbán Kárpát-medencei álmai

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.07. 06:00
Orbán Viktor miniszterelnök a Turul-szobor avatásán
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Nagyszabású kampányba kezdett az egyik kormányközeli szervezet. Az alapgondolatot a kormányfőtől kölcsönözték, aki szeretné meghaladni Trianont.
– Ezeréves keresztény államiságunk történetében voltak daliás idők és sorscsapások is: az igazság mindig a mi oldalunkon volt, de az erő kevesebbszer. Tudjuk, hogy az igazság továbbra is velünk lesz, de erő kell, hogy be is tudjuk azt bizonyítani – írta a Népszavának küldött válaszában Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója, mi inspirálta azt a nagyszabású kampányt, ami az elmúlt napokban indult a kormánypárti médiában, s amelynek tételmondata: "együtt tesszük naggyá a Kárpád-medencét". Az egyik hirdetésen például első világháborús, szuronnyal rohamra induló honvédek láthatók. A lapunk által megkeresett történész szerint érthetetlen, miért gondolják azt, hogy egy ilyen kultúrfölényes kampánnyal meg lehet nyerni a szomszédos népeket.     
A honvédeket ábrázoló reklám felirata: „igazság, erő, felemelkedés, együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!”. A szlogen és a kép között némi ellentmondás feszül, hiszen középiskolás történelmi tanulmányainkból is tudhatjuk, hogy a háborúban olyan nemzetek ellen is harcoltunk, amelyek tagjai jelentős számban éltek a történelmi Magyarország határain belül, s ez felerősítette elszakadási vágyukat.  – Nem hiszem, hogy ilyen hozzáállással lehetne partnernek megnyerni magunknak az itt élő más népeket – mondta Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója. Egyébként készült egy patetikus videó is, amelyben egy Pilisben kiránduló családot láthatunk, miközben a magyar történelem fontosabb eseményei villannak be lassú vontatott narrációval kísérve. „Küldetésünk volt. Az idegen birodalmak gyűrűjében mi őriztük a Kárpát-medencét egy vérből valóként, nemzetként. (…) Száz évvel ezelőtt végleg el akartak törölni minket a föld színéről, és hiába vártuk a felmentő sereget, míg rá nem jöttünk, hogy mi vagyunk azok, akikre vártunk” – hangzik el a filmben. Egry szerint ez azt sugallja, hogy Trianon a Kárpát-medencei népek közös katasztrófája volt, aminek egyik eredője, hogy a Nyugat megpróbálta gyarmatosítani a térséget. Ezt ellensúlyozandó, a magyarság hivatott arra, hogy a vezetésével ismét elérje a térség régi dicsőségét. Bár látszólag ez egy civil szervezet kampánya, valójában az Alapjogokért Központ a kormány történelemszemléletét propagálja. Ugyanezeket a szlogeneket hangoztatta Orbán Viktor is június 6-án Sátoraljaújhelyen egy Turul szobor avatásán is. Szánthó elismerte, hogy a miniszterelnök "az igazság erő nélkül keveset ér" tételmondatát beemelték a kampányba. Mi több, a Népszava több fideszes forrásból úgy értesült, a mostani kampány állításai jelentették volna a kormányfő szokásos nyári útmutató beszédének gerincét. Csakhogy a koronavírus miatt az idei tusnádfürdői előadása elmaradt, majd miután az egyik szervező, Hollik István tesztje pozitív lett, az augusztusi Tranzitot, és a szeptemberi jobboldali értelmiségi fesztet, a kötcsei találkát is lemondták.  Ám úgy tudjuk, kommunikációs stábja most azt fontolgatja, hogy egy hosszabb közmédiás interjúban osztja meg a nagyközönséggel a gondolatait Orbán. Az elmaradt nyári beszéd egyik fő eleme forrásaink szerint az lett volna, hogy a magyarság dominálta évszázadokon keresztül a Kárpát-medencét, és a miniszterelnök arra törekszik, hogy ez ismét így legyen a környező népekkel együttműködve. Ebben egyébként nincs új, már a tavalyi évértékelőjében azt hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátumot követő „száz év magány” véget ért, kormányzása történelmi fordulatot hoz.

Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.06. 22:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Hét megye öt településén polgármestereket, kettőben pedig képviselőket választhattak a helyiek. Taroltak a függetlenek.
Hét településen rendeztek vasárnap időközi önkormányzati választást, amelyek között több olyan is van, amelyet a koronavírus-járványban tavasszal elrendelt veszélyhelyzet miatt nem tudtak megtartani. Utóbbi körbe tartozik a Békés megyei Zsadány, ahol a tavaly ősszel még a Fidesz–KDNP színeiben szerepelt, most független jelöltként indult Dudás Árpád lett a polgármester vasárnap. Elődje, a független Marton Sándor Roland idén februárban lemondott. Hasonló volt a helyzet a Zala megyei Dobriban, ahol már múlt év végén lemondott a korábbi független polgármester. Utódja most a szintén független Lógár Zoltán lett. Nem volt ellenfele, és egyedül indult vasárnap Varga Tamás a Győr-Moson-Sopron megyei Gyalóka új független polgármestere, aki szintén lemondott elődje székét foglalhatja el. Ugyanilyen okokból tartottak időközi polgármester-választást a Csongrád-Csanád megyei Kiszomboron, amelyet Szirbik Imre (független) nyert meg. Szintén független jelölt nyert vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján. A polgármester Tisza Sándor Rajmund lett, aki az idén májusban elhunyt korábbi polgármester, Tisza Sándor fia. 

Csak Salgótarjánban indultak pártjelöltek

Településvezetőt nem, csak önkormányzati képviselőt választottak Nógrád megye székhelyén, Salgótarján 3-as számú egyéni választókerületében, ahol korábbi kormánypárti képviselő lemondott. Egyelőre nem közölték még a voksolás eredményét. Ketten függetlenként, egy jelölt pedig a Magyar Munkáspárt és egy a Salgótarján, Szeretem! Egyesület-DK-Jobbik-LMP-MSZP-Párbeszéd-Tarjáni Városlakó Egyesület színeiben indult. Két önkormányzati képviselőt választhattak a Komárom-Esztergom megyei Dunaszentmiklóson élők vasárnap. A voksolást itt is amiatt tartották, hogy a település két képviselője februárban lemondott, így a testület a működéshez szükséges létszám alá csökkent. Itt csak két független jelölt indult, de a voksolás eredményéről egyelőre szintén nem érkezett jelentés.

„Csak együtt vagyunk erősek”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.06. 20:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az eddigi legnagyobb demonstrációt tartották színművészeti egyetem védelmében. A Parlamentig érő élőláncban tízezres tömeg vett részt.
– Félelmetes erők dolgoznak a háttérben – mutatott rá a színművészetisek tiltakozásának általa vélelmezett okaira Vidnyánszky Attila. A kormány embere a minap a Hír TV-ben közölte, hogy egy kormánybuktató álmokat szövögető nemzetközi csapattal állnak szemben, valóságos hadsereggel. A vasárnapi tüntetést elnézve, ehhez aligha fér kétség. Vasárnap kora délután mindent elkövettünk, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem környékén felkutassuk a hírtévés nyilatkozatban szereplő félelmetes erőket – több kapualjba is bekukkantottunk –, de a kulisszák mögül irányító titokzatos külföldi alakulat katonáinak nyomát se leltük. Nyilván remekül álcáztak magukat. Még az is lehet, hogy megijedtek a lelepleződéstől, és felszívódtak. Láttunk viszont rengeteg demonstrálót, közöttük feltűnően sok – Vidnyánszky szerint megtévesztett, eszközként felhasznált – fiatalt. A hallgatói önkormányzat tiltakozó élőláncot szervezett ugyanis: az egyetem Szentkirályi utcában lévő épületétől egészen a Parlamentig. Útba ejtették a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, az ELTE bölcsészkarát, a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Corvinust és a Magyar Tudományos Akadémiát is. 
A szervezők több gyülekezési pontot is meghirdettek. Az eddigi tüntetések helyszínén, a Vas utcában a kezdéshez közeledve egyre nőtt a tömeg. Végül olyan sokan gyűltek össze, hogy az élőlánc nemcsak elért a Kossuth térig, de akadt olyan szakasz, ahol kétszeres-háromszoros élőláncot alkottak az öt és fél kilométeres útvonalon. Végül a parlamenthez eljutott az a dokumentum, a Charta Universitatis, amely leszögezi az egyetemfoglalók alapelveit, így például a politikai és gazdasági hatalomtól való függetlenség ideáját.      –  A hülyékkel nem tudsz mit csinálni – tárta szét a karját egy idősebb férfi, aki többedmagával a kormány lépéseit kommentálta. „Közel áll a szívünkhöz a színjátszás, szolidaritást vállalunk az egyetemmel” – indokolta jelenlétét egy Solymáron élő középiskolás lány. Törökbálinti barátnője bólogatott. „Azért jöttem, mert igazságtalanság érte a színművészeti egyetemet. Mindennek van határa!” – ezt már egy huszonéves angoltanárnő mondta lapunknak. Egy 70 éves újpesti asszony azért állt be az élőláncba, mert nagyon fontosnak tartja a fiatalok jövőjét. „Nekem is vannak egyetemista unokáim” – magyarázta. Szegedről is érkeztek bölcsészhallgatók. Egyikük szerint Szeged mindig olyan város volt, amelyre jellemző az ellenállás: megmutatkozik ez a választások eredményében is. Az a helyzet, ami a színművészetin kialakult, nem teljesen ismeretlen számukra. Az ő egyetemükön is akadnak olyanok, akik nem tudományos érdemeik, hanem az állam felé tett politikai szolgálataik elismeréseként kaptak pozíciókat. A kérdésre, hogy a Szegeden tanuló egyetemistákat mennyire mozgatták meg a Budapesten történtek, elmondták: pénteki rendezvényükön mintegy 400-500 ember vett részt, pedig csak egy nappal előtte hirdették meg a flashmobot. „Nem a hallgatói önkormányzatot képviseljük” – rázták nevetve a fejüket. „Mi nem hökösök vagyunk, hanem azok, akik csinálnak is valamit.” Az élőlánc szervezői, bár kötelezővé nem tudták tenni, „nyomatékosan kértek” minden résztvevőt, hogy a járvány miatt viseljen kesztyűt és maszkot. A túlnyomó többség eleget tett a kérésnek, ha valaki mégsem, kapott kesztyűt is, maszkot is. Az élőlánchoz csatlakozók a járdára krétával felrajzolt vonalra álltak. Az aszfaltra helyenként friss felfestések kerültek: „Szabad ország, szabad egyetem!” A délután folyamán sokszor, sokfelé lehetett hallani, ahogy a tömeg ugyanezt a jelszót skandálja.
Többen nyakkendőt kötöttek a tiltakozás jelképévé vált piros-fehér színű kordonszalag egy-egy darabjából. Az egyik transzparens összefogást hirdetett: „Csak együtt vagyunk erősek”. A várakozás idején zenészek szórakoztatták az élőláncban álldogálókat. Mindenfajta műfaj képviseltette magát a harmonikamuzsikától a progresszív rockig. Az egyetem a Charta Universitatis elnevezésű dokumentumban sorolta fel azokat az elveket, amelyek alapján el tudja képzeni az együttműködést a kormánnyal. Ezt a dokumentumot adták kézről kézre az élőláncban. A charta – amit Udvaros Dorottya olvasott fel – hatalmas ováció közepette indult útjára. Dobpergés és táncosok kísérték. Fél óra múlva ismét taps és üdvrivalgás hullámzott végig a tömegen: a szervezők bejelentették, hogy a sor már a Kossuth térnél tart. „Ötezren biztosan kellünk ehhez. Vagyunk, veletek együtt, ennyien?” – kérdezték az élőláncot meghirdető felhívásukban a szervezők. Igen, voltak. És nem csak ötezren, hanem többször annyian. Olyan sokan, hogy egyes szakaszokon kétszeres-háromszoros élőláncot alkottak az öt és fél kilométeres útvonalon. Mások meg se próbáltak beállni a sorba: nekik már nem jutott hely. A szervezők kérték, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel senki ne menjen a Kossuth térre. Hiába. Amikor órákig tartó vándorlás után a charta megérkezett a Parlamenthez, már több ezer ember várta. A dokumentumot otthagyták az Országháznál. Hátha egyszer valamelyik kormánypárti politikus is elolvassa.

Charta Universitatis

A parlamenthez élőlánccal eljuttatott szöveg az Emberi Jogok Egyetem Nyilatkozatára és az 1988-ban Bolognában – az első egyetem megalapításának 900-ik évfordulóján és helyszínén – született Magna Charta Universitatumra hivatkozva hirdeti elveit. Az SZFE hallgatóinak chartájában az egyetemi autonómia, a politikai és gazdasági hatalomtól való elkülönülés, az erkölcsi és szellemi függetlenség, a kutatás, az oktatás, a képzés és a művészet szabadsága szerepel, amelyet az államhatalomnak és az egyetemnek saját illetékességén belül biztosítania kell. Hangsúlyozzák a türelmetlenség elutasítását, a párbeszédre való készséget, a kultúrák kölcsönös ismeretének és kölcsönhatásának parancsoló szükségességét is.