Szájkosárrá változtatták a szájmaszkot Hongkongban

A fertőzésveszélyre hivatkozva elérték, hogy az emberek se az urnáknál, se az utcákon ne fejezhessék ki véleményüket.

Habár az új nemzetbiztonsági törvény első osztályú eszközökkel vértezte fel a kínai metropolisz vezetőit a demokráciapárti mozgalom elnyomására, a hongkongi kormány csodafegyvere az utóbbi időszakban mégis az volt, hogy kihasználta a koronavírus-járványban rejlő lehetőségeket: a fertőzésveszélyre hivatkozva elérték, hogy az emberek se az urnáknál, se az utcákon ne fejezhessék ki véleményüket.

Carrie Lam hongkongi kormányzó másfél hónapja kezdeményezte, hogy jövő szeptemberre halasszák az idén szeptember hatodikára kitűzött törvényhozási választásokat. A vírus miatti egyéves halasztás nemzetközi összehasonlításban példátlanul hosszú, ezért a demokráciapártiak éltek a gyanúperrel, hogy a kormányzót nem a koronavírus, hanem az ellenzéknek kedvező közhangulat sarkallja elővigyázatosságra. Bejelentése idején ugyan tényleg rossznak látszott a járványhelyzet, ám azóta kiderült, hogy a metropolisz éppen akkor járt a harmadik fertőzési hullám csúcspontjánál, a naponta száz feletti esetszámot mostanra – szigorú korlátozások révén – nagyjából tizedére sikerült csökkenteni. A pandémia enyhülése ellenére mégsem merült fel a hongkongi kormányban a választás időpontjának előbbre hozása, sőt, a nyilvános gyűlések kétfős létszámkorlátját sem oldották fel.

A tiltások dacára mégis százak vonultak utcára múlt vasárnap – a választások eredeti időpontjában –, hogy tüntessenek a szavazás elhalasztása miatt, a megmozdulásnak azonban a hatóságok erőteljes fellépése vetett véget. Csaknem 300 embert vettek őrizetbe, túlnyomó többségüket a járványvédelmi előírások megszegése miatt, mindössze egyetlen személyt gyanúsítottak meg az új nemzetbiztonsági törvény megsértésével, egy nőt, aki állítólag függetlenségpárti szlogeneket skandált. Nagy felháborodást keltett, hogy a biztonsági erők egy 12 éves lánnyal szemben is brutálisan jártak el: egy interneten terjedő videó tanúsága szerint a gyerek megijedt az egyenruhások láttán és megpróbált elfutni előlük, mire leteperték, majd hatan lefogták őt. Édesanyja a hongkongi Apple Daily című lapnak azt mondta, hogy a lány nem is vett részt a tüntetésen, csupán rajzfelszereléseket vásárolt volna egy környékbeli boltban, így az ügyben mindenképpen panaszt tesz. A rendőrség viszont közleményében azt hangsúlyozta, hogy a „lehető legkisebb erő alkalmazásával” állították elő a kiskorút, aki „gyanús módon” próbált meg elfutni előlük. Az esetet Carrie Lam nem volt hajlandó kommentálni, de azt ígérte, hogy az összes panaszt kivizsgálják.

Semmi sem igazolhatja a rendőrök bánásmódját a 12 éves lánnyal szemben – nyilatkozta a Népszavának, Sophie Richardson a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet Kínáért felelős igazgatója. Szerinte a hatóságok részéről szándékos volt a túlzott erő alkalmazása, hogy ezzel megfélemlítsék a demonstrálókat, ez már a tavaly nyári tiltakozások alatt is nyilvánvalóvá vált. A HRW szakértője azt is kifejtette, hogy a koronavírus ugyan kiváló ürügyet biztosított a gyülekezési jog korlátozására, de a tüntetésekkel kapcsolatos hongkongi szabályozás eddig sem felelt meg a nemzetközi standardoknak, ezért a helyi kormány a járvány nélkül is biztosan megtalálta volna a módját arra, hogy gátat szabjon a megmozdulásoknak. Sophie Richardson a nemzetbiztonsági törvény kapcsán úgy vélte, hogy az egyelőre nem teljesítette maradéktalanul Peking elvárásait. Habár érvénybe lépése előtt több politikai párt, illetve civil szervezet oszlatta fel magát, a kormányellenes tüntetések viszont tovább folytatódtak. Az mindenestre biztos, hogy a nemzetbiztonsági törvény elősegíti az öncenzúrát, azaz úgynevezett „dermesztő hatással” van a szólásszabadságra, pedig eddig csupán pár tucatnyi eljárást indítottak a jogszabályra hivatkozva – mondta el lapunknak a Human Rights Watch Kínáért felelős igazgatója.