Előfizetés

Elkerülnék a KATA KO-t

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.08. 15:45

Fotó: Népszava
Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) jövő évtől életbe léptetni tervezett szigorítása ellehetetlenítse a magyar cégek jelentős részét – közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).
A parlament idén nyáron Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára az Országgyűlés megszavazta a „Lex Parraghként”-ként elhíresült KATA szigorítást, ami nagy ellenállást váltott ki a vállalkozások részéről, mivel azt érezték, a módosítások a fejük felett történnek. A BKIK vezetősége éppen ezért úgy döntött, hogy egy empirikus kutatás keretén belül, együttműködve a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel megkérdezi a vállalkozókat a KATA adónem különböző aspektusairól. Ez jó lehetőség lehet arra, hogy megalapozott javaslatokat lehessen tenni a KATA adónem jelenlegi problémáinak a megoldására – olvasható a kamar közleményében A július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozás válaszolt a kérdőívekre. A válaszadók többsége véli úgy, hogy vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új KATA-szabályok: főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy önhibájukon kívül sújtja majd őket a restrikció. Nagyon sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a KATA hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Azzal együtt, hogy a KATA eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, illetőleg emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése, a tapasztalatok szerint előfordultak visszaélések is. Ráadásul ezt csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének katás vállalkozóvá kiszervezése a jelentős közteher megtakarítás reményét csillantotta fel – hangsúlyozza Nagy Elek, a BKIK elnöke, aki teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot. Egyrészt problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást: az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá, másrészt a szabály elég könnyű kijátszhatóságát. Nagy Elek szerint a gyökereitől, az eredeti szellemisége szerint kell újra gondolni a katát. A válaszadók 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba. Nagy Elek szerint ennek részeként érdemes feltárni a vállalkozóknak a katával kapcsolatos anomáliákat: a bújtatott munkavállalás mellett egyfelől azt, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival (2013-ban 98 ezer forint volt, míg 2020-ban már 161 ezer forint a minimálbér) és annak társadalombiztosítási járulékaival, másfelől a bevételi határok felemelése (az eredeti 6 millió forintról 12 millióra) anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna. E probléma kezelésére álláspontja szerint egy országos gazdasági kamarának időben javaslatot kellett volna tennie a jogalkotók felé. A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők. Ennek eredménye egyértelműen mutatja a vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért vagy akár szigorú ellenőrzés mellett, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek.     

359,76 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 08:10
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult, alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 359,75 forinttal szinte megegyező 359,76 forinton jegyezték kedd reggel fél nyolckor a bankközi piacon.
A dollár jegyzése 304,48 forintról 304,76 forintra emelkedett, a svájci franké 332,05 forintról 332,01 forintra csökkent.

Támogatnák a távmunkát - de lehet, hogy a cégek értik jól a kormány üzenetét

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.08. 08:00

A szakszervezetek szerint kötelező, a munkaadók szerint csak adható juttatás lesz az otthonról dolgozóknak a rezsiátalány.
Nem egyértelmű, hogy kötelező vagy csak egy adható támogatás lenne-e a „home office-ban” dolgozók számára a kormány által bevezetni tervezett, a munkáltatók által fizetendő rezsiátalány. A munkaadói és a munkavállalói oldal eltérően értelmezi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Leírt tervezetet pedig sem a távmunka egyre időszerűbb újraszabályozásáról, sem a szeptember közepére ígért gazdasági csomagról nem kaptak. Hétfőn Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta az InfoRádióban: „Ha valaki távmunkában dolgozik, a fölmerülő költségeket nyilvánvalóan a munkaadónak kell állnia. Itt egy átalányban tudnak megállapodni a felek, úgy tűnik. Ez a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet” – fogalmazott.  A kormány azonban legutóbb több mint egy hónapja egyeztetett a távmunka szabályozásáról a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel. A múlt héten ülésezett ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ám az otthoni munkavégzés nem volt napirenden – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől. Szerinte a korábbi egyeztetések alapján a rezsiátalány egy kötelező juttatás lenne, amit a munkáltatónak otthoni munkavégzés esetén minden esetben meg kellene fizetnie, csak a konkrét összeget illetően lenne mozgástér. A rezsihozzájárulás a minimálbér 10 százalékáig lenne adómentes, ez jelenleg 16 100 forintot jelent. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont úgy fogalmazott érdeklődésünkre: ha a rezsihozzájárulás egy kötelező juttatás lenne, akkor onnantól a „home officenak” vége. A rezsiátalány  csak egy lehetőség arra, hogy a munkáltató adómentesen hozzájáruljon az otthonról dolgozók költségeihez, egy adómentességet biztosító keret, ami mentén meg lehet állapodni – magyarázta. A konkrét összeg azonban szerinte lehet akár 0 forint is, hiszen nem minden munkavállalónak keletkeznek pluszköltségei az otthoni munkavégzés miatt. Azt ugyanakkor Rolek Ferenc és Kordás László is hangsúlyozta: konkrét jogszabálytervezetet még nem láttak. Az sem világos, mit tervez a kormány azokkal a dolgozókkal, akik számára nem járható út a távmunka. A rövidített munkaidőben dolgozók bértámogatási igényeiből jól látszik, hogy a home office nem megoldás a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a turizmusban: az alig több mint 200 ezer munkavállalóra vonatkozó kérelmek háromnegyede ezekről a területekről érkezett. A magyarosított Kurzarbeit program ugyanakkor a nyárral együtt véget ért. Az utolsó igényeket augusztus 31-ig lehetett beadni, hiába kérték mind a munkáltatói szervezetek, mind a szakszervezetek, hogy hosszabbítsa meg a programot a kormány. Arról sem tudni sokat, mit tartalmaz majd az Orbán Viktor által szeptember közepére ígért gazdaságélénkítő csomag: erről a VKF múlt heti ülésén sem kaptak tájékoztatást a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek. Eközben a koronavírus gyorsuló terjedése miatt egyre több dolgozó kerül hatósági karanténba például külföldi út, vagy koronavírusos személlyel való érintkezés miatt. A hatályos szabályozás miatt ezekben az esetekben a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem egyéb ellátásra nem jogosultak. Egyre több iskolában rendelnek el rendkívüli tanítási szünetet is. Ekkor a szülőknek úgy kell megoldaniuk a felügyeletet, hogy a fizetett szabadságuk a tavaszi kényszerleállások és a nyár miatt már rég elfogyott. Táppénz pedig csak akkor jár, ha a gyerek beteg. A szakszervezetek ezért is szeretnék régóta elérni, hogy az iskolabezárások idejére is járjon a táppénz. Ám eddig ez a javaslat is süket fülekre talált.    

Mikor jár táppénz?

Ha a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthonról dolgozni, és a szabadsága is elfogyott, egyedi megállapodás alapján mentesülhet a munkavégzés alól. Ám munkabér ezen időszakra nem jár, és táppénz sem minden esetben – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőnek összefoglalójából. Ha külföldről történő hazatérés utáni hatósági karanténról van szó, akkor se munkabér, se táppénz nem jár - sőt, az orvosi ellátásra való jogosultság is csak akkor marad meg, ha a dolgozó kifizeti az egészségügyi szolgáltatási járadék havi 7710 forintos összegét. Ha viszont a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor jár a táppénz, betegszabadság viszont nem. A legtöbb iskola pandémiás intézkedése előírja, hogy a gyerek a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet iskolába 10-14 napig. Ekkor a szülő otthon maradhat a gyermekkel, de nem jár neki bér, és gyermekápolási táppénz is csak akkor, ha az orvos is betegnek nyilvánítja a gyereket. Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné, azaz nem jár táppénz sem.