Daniel Cohn-Bendit az egyetemfoglalásról: „Helyes, amit csinálnak”

Az 1968-as párizsi diáklázadások egykori vezére, Daniel Cohn-Bendit már visszavonult az aktív politizálástól, de figyelemmel kíséri, mi történik Európában és Magyarországon. Lapunknak adott interjújában nem kívánt üzenni az SZFE diákjainak, de annyit azért megjegyzett, hogy politikailag helyesnek tartja, amit tesznek.

Ön 1994-től húsz évig tagja volt az Európai Parlamentnek, és mindig aktívan részt vett a Magyarországról rendezett vitákban. Mi a véleménye a jelenlegi magyarországi helyzetről?

Orbán Viktor folytatja, amit eddig csinált. A magyar társadalom minden szintjén megszilárdítja a hatalmát és a befolyását. Most a kutatás és az egyetemek vannak soron. Ez a társadalom totális kontrolljának új formája.

Mit szól ahhoz, hogy mindez az Európai Unió egyik tagállamában történik?

Pontosan erről folyik most a vita az EU-ban a költségvetéssel kapcsolatban! Az intézményeknek, az Európai Parlamentnek és a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsnak választ kell találniuk arra, hogy mi történjen, amikor egy tagállam megsérti az alapvető értékeket, mint ahogyan ez Magyarországon történik. Meg kell mutatni, hogy az unióban ez nem elfogadható magatartás, és csökkenteni kell az országnak járó pénzügyi támogatást.

Az Európai Unió mostanáig képtelen volt megállítani a tekintélyuralmi rendszer térhódítását. Miért?

Ez egy nagyon bonyolult dolog, mert meg kell találni az alkalmazható EU jogszabályt, majd az elfogadásához megszerezni a kormányok egyhangú jóváhagyását. Úgy látom, hogy az EP és a kormányok többségében megvan az akarat, de ez kevés. Jogilag nagyon nehéz kiutat találni ebből a helyzetből. Ez alapvetően egy jogi probléma.

A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai fellázadtak a tervezett változtatások, az intézmény autonómiájának megszüntetése ellen. Elbarikádozták magukat az épületben, ahonnan addig nem tágítanak, ameddig nem teljesítik a követeléseiket. Mint egykori diákvezér, mit üzen nekik?

A véleményemet nem az határozza meg, hogy 50-55 évvel ezelőtt mit tettem és miben hittem, hanem az, hogy most miről mit gondolok. Nézze, 75 éves vagyok, nem látom értelmét, hogy bármit is üzenjek a magyar diákoknak. De politikailag helyesnek tartom, amit csinálnak.

Amikor Ön EP-képviselő volt, 2011-ben a magyarországi helyzetről rendezett EP vitában azt mondta az ott ülő Orbán Viktornak: „Önből egy nacionalista populista politikus lesz, aki nem érti az európai demokráciát”. Mit mondana neki ma?

Ön egy nacionalista populista politikus, aki lerombolja a demokráciát, ezt mondanám. 2011 óta semmi sem változott. Orbán legjobb barátja Putyin. Megtetszett neki, ahogyan az orosz elnök kiépítette a hatalmát Oroszországban.

Látja annak jeleit, hogy az önkényuralmi tendenciák elterjednek az EU-ban, Kelet- és Közép-Európában?

Igen, például Lengyelországban. De az a különbség a két ország között, hogy Lengyelországban erősebb az ellenzék, mint Magyarországon, ahol igyekszik és küzd, de még mindig gyenge. Látszik, hogy a volt kommunista országokban nem könnyű kiépíteni a demokráciát, meghonosítani a demokratikus kultúrát. Az autoriter rendszerek hosszan tartó nyomot hagytak a társadalmakban. És Orbán tekintélyelvű kormányzása egyre inkább hasonlít a kommunistákéhoz.