Előfizetés

A napi rossz hír: még drágább lett az élet

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.09. 10:10

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Augusztusban 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, így a már eleve meglepetést okozó 3,8 százalékos indexet is meghaladta a mutató.
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. 12 hónap alatt az az élelmiszere ára 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsi, kolbászé 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,8, ezen belül a dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,7 százalékkal csökkent – vagyis csökkentették az inflációs indexet. Egy hónap alatt, júliushoz képest a fogyasztói árak átlagukat számolva összességében nem változtak. Ám ezen belül az az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. A nem idényáras élelmiszereken belül a tej, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0–1,0, a tojás 0,8, a kenyér 0,5 százalékkal drágább, a sertéshús 1,9, a sajt 1,2, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett – vagyis úgy tűnik, hogy megállt, sőt megfordult az élelmiszerárak emelkedése. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,7, ezen belül a dohányáruké 0,9 százalékkal nőtt. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,9 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak, részben az üdülési szolgáltatások 2,2 százalékos áremelkedése következtében. A az európai összehasonlításban rendkívül magas 3,9 százalékos infláció lépéskényszerbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot, hisz annak elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása lenne. Így az augusztusi adatok alapján a jegybanknak előbb utóbb szigorítani kell(ene) a kamatpolitikáján, ez viszont a gazdasági fellendülést fékezheti. A magyar gazdaság ugyanis egyszer küzd a mély recesszióval és a viszonylag magas inflációval, amely szinte a lehető legrosszabb makrogazdasági mix. Nagy kérdés, hogy az MNB miként reagál a friss inflációs adatra – ugyanis ez befolyásolja hosszú távon a forint stabilitását. Az elmúlt napokban a euró ára már 362 forintos szint közelébe emelkedett, ám ma 358,5 forinton áll az euró jegyzése, a rossz inflációs adat ellenére. A forinterősödés a MNB tegnapi bejelentésnek a következménye: a kommunikációból kiderült, hogy  jegybank  új devizaforrást nyújt a bankok számára, ezzel tehermentesíti a devizapiacot, csökkenti a forinton lévő nyomást – ezzel érte el a forint erősödését.   

Az árak változása egy év alatt százalékban

Friss gyümölcs 146,0 Ékszerek 124,4 Párizsi, felvágott, kolbász 118,1 Szalonna 117,2 Sertészsiradék 117,0 Húskonzerv 113,8 Cukor 113,4 Zöldség, gyümölcs, burgonya 112,9 Személygépjármű, új 112,3 Lakásjavítás, karbantartás 111,5 Forrás: KSH   

Újabb csavar: a Zöld Hídban a Vertikál

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.09. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Tegnap – az ellenzéki helyhatóságok többsége áldásával – eladták a Zöld Híd nevű önkormányzati hulladékszállító 49 százalékát a régóta terjeszkedő Vertikál résztulajdonában álló DTKH-nak.
Az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás több mint száz tagtelepülése szinte teljes egységben szavazta meg tegnap a térségi hulladékszállítást végző Zöld Híd BIGG NKft. 49 százalékának eladását a hasonló tevékenységű és hátterű, kecskeméti központú DTKH Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. számára. Következetesen csak Sződliget szavazott a javaslatok ellen, Zebegény, Csömör és Mogyoród pedig hol hasonlóképp voksolt, hol tartózkodott. A helyzet azért fura, mert miután a Zöld Híd és a kukadíjakat országosan beszedő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő közötti vita miatt két éve a katasztrófavédelem állja a térségi költségeket, a tulajdonos társulás élén Gémesi György gödöllői polgármestert Vác akkori fideszes első emberére cserélték. Bár a helyhatósági választások e térségben is ellenzéki előretörést hoztak, a társulás vezetését ezután Juhász István, Kistarcsa szintén kormánypárti polgármestere vette át. Ehhez képest tegnap az ellenzéki vagy azzá vált helyhatóságok túlnyomó többsége – így például a változatlanul Gémesi György irányította Gödöllő – is az eladásra szavaztak. Ráadásul úgy, hogy – amiként arra Juhász Béla, Sződliget polgármestere felhívta figyelmünket – a két héttel ezelőtti ülésen a többség még időt kért. Sződliget véleménye azóta sem változott. Szerintük a megkérdőjelezhető vagyonbecslés alapján megállapított 45 milliós vételár az önkormányzati vagyon elkótyavetyélése. A Zöld Híd sanyarú anyagi helyzetéért elsősorban az elmúlt két év döntéseit okolják, amikor a társulás már fideszes polgármesterek vezetése alatt állt. A döntéssel elvész a tagönkormányzatok befolyása, miközben a tőkehelyzet rendezhető lenne egy, helyhatóságonként kevéssé megterhelő pótbefizetéssel is – véli. Emlékeztetett az ülésen Juhász István által is említett, előzetes egyeztetésekre, amelyekre maguk nem kaptak meghívást és ahol a korábban ellenálló helyhatóságokat a jelek szerint meggyőzték. Az elnöki posztot betöltő Juhász István az ülésen is megemlítette: a 49 százalék 45 milliós vételárából a Zöld Híd megrendült tőkehelyzetét állítanák helyre. Az ezen felül szükséges további mintegy kétszázmillió közel felét az új tulajdoni arányok alapján a DTKH állja, a fennmaradó összeget pedig a társulás biztosítja olyképp, hogy tőkésítik a Zöld Hídnak nyújtott korábbi hitelüket. A vásárlást a hulladékszállítási ágazat összeolvadási folyamataihoz sorolta lapunknak Agatics Roland, a DTKH ügyvezetője. A kecskeméti cég kisebbségi tulajdonosa, a Vertikál Nonprofit Zrt. mintegy harminc éve dolgozik az iparágban – szögezte le kérdésünkre. Ezalatt több közszolgáltatóban szereztek részt, aminek révén jelenleg körülbelül másfélmillió lakost látnak el. Legutóbb a mintegy hetvenezer embert képviselő Zöld Bicskében vettek kisebbségi részt. Megerősítette: minél nagyobb területet lát el egy csoport, fajlagosan annál nagyobb összeget kap az NHKV-tól. További terjeszkedést ugyanakkor jelenleg nem fontolgatnak. Most az elsődleges cél, hogy a katasztrófavédelemtől ismét átkerüljön a Zöld Híd pénzellátása az NHKV-hoz. Egyszersmind elutasította azt a felvetést, hogy a kukaholding szűkmarkúsága miatt az ágazat egésze a csőd szélén állna. Szerinte az NHKV jogszabályok mentén fizet. A DTKH-nak azért van pénze felvásárlásokra, mert – egyébként az ágazat háromnegyedéhez hasonlóan – „gazdálkodik” – fogalmazott. Kérdésünkre megerősítette, maga is áttételes résztulajdonos a Vertikálban, amelyből nem vár hasznot, mert a közös építkezésre összpontosít. Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szintén kifejezte a döntés feletti örömét. Hangot adott abbéli reményének, hogy a DTKH és a Zöld Híd közös erőfeszítései révén januárra visszakerülhet a Zöld Híd a katasztrófavédelemtől az NHKV alá. A Zöld Híd anyagi gondjait változatlanul Gémesi György időszakára vezeti vissza és elutasítja azt a felvetést, hogy az elmúlt két év bármiben is kedvezőtlen változást hozott volna. Ennek a tegnapi szavazási arányokban is bizonyságát látja.

357,33 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.09. 08:05
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon szerda reggel a kedd esti szintekhez képest.
Reggel hét órakor az euró 357,33 forintra gyengült a kedd esti 358,82 forintról.
A svájci frank árfolyama 331,95 forintról 330,58 forintra csökkent, a dolláré pedig 304,14 forintról 303,39 forintra süllyedt.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1795 dollárt, szerda reggel 1,1777 dollárt ért.