Előfizetés

Hétszázmilliárdért vesz harci Hiúzokat a Honvédség (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.09. 17:14
Lynx-KF41
Fotó: Wolpat / Wiikipedia
Több mint kétszáz darabot vásárol az állam a scifi-be illő Lnyx (Hiúz) harckocsiból, a páncélos flotta nagyobb részét itthon is gyártják le.
Több mint kétmilliárd euróból összesen 218 darab Lnyx-KF41 gyalogsági harcjárművet szerez be a Magyar Honvédség – közölte az MTI-vel szerdán a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága.
A több mint 700 milliárd forintos beszerzés része a honvédségi modernizációs programnak – mióta 15 évvel ezelőtt kivonták hadrendből a BMP-1 típusú könnyűpáncélosokat, ez a járműtípus hiánycikknek számít a honvédségnél – egyúttal eleget tesznek vele az ország NATO kötelezettségeinek is.
Maróthék közleménye szerint a Rheinmetall Lynx harcjárművek beszerzéséről szóló szerződést szerdán írta alá Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Armin Papperger, a német hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke Budapesten.
A harcjárművek túlnyomó részét, 172 darabot Magyarországon állítják össze, a megrendelésben szereplő első 46-ot viszont Németországban gyártják le, ami egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését szolgálja. A Rheinmetall  már augusztusban megállapodott a honvédséggel egy helyi vegyesvállalat létrehozásáról és a páncélosflotta fejlesztéséről.
Maróth Gáspár és Palkovics László innovációs miniszter akkor arról beszélt, hogy a harckocsik és a tüzérség után a gyalogsági harcjárművek beszerzése következik – ebben a kategóriában pedig a legkorszerűbb típust, a Lynxet választották, ami évtizedekig központi szerepet játszik majd a honvédség járműparkjában. A Lynx valóban hipermodernnek tűnik, szögletes, mégis áramvonalas kialakítása sci-fi filmek páncélosait idézi, az utastér kék megvilágításával is. A high-tech harcjármű egyszerre 8 embert is tud szállítani 70 kilométer/órás sebességgel, fegyverzetét két gépágyú, egy 7,62-es kaliberű géppuska jelenti  - emellett páncéltörő rakéták és drónok indítására is képes.
A hazai páncélos állomány fejlesztéséről korábban lapunk több cikkben is beszámolt: a kormány 2018 decemberében összesen 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsit és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveget vásárolt a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) cégtől. A beszerzést egy 600 milliárdos gigaszerződés keretében kötötték – a tárca és a gyártó nem közölték a tankok vételárát, ám a Defence24 lengyel katonai szakportál idén júliusban 1-1,5 milliárd euróra becsülte az összeget, a német gazdasági minisztériumtól kapott adatok alapján. Vagyis, a kormány akár több mint 500 milliárd forintot is szánhatott csak erre a tételre és a keret nagy része a harckocsikra mehetett el. 

Csak a főszereplők nem mentek el a Színművészeti jövőjéről folytatott tárgyalásra

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.09. 16:22

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Az egyetem nem tárgyal a kuratóriummal, Vidnyánszky pont nem ért rá: helyettük rektorok és HÖOK-vezetők fejtegették, hogy bizony, tárgyalni kellene.
Az egyeztetés legfontosabb megállapítása az volt, hogy további egyeztetések szükségesek – lényegében ennyire jutottak azok a felek, akik szerdán ültek össze, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) jövőjéről beszéljenek.
A találkozó eredményéről Murai László, a Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke számolt be a HVG-nek: mint elmondta, az SZFE kuratóriumának részéről Rátóti Zoltán színész és néhány jogász jött el, képviseltette magát a HÖOK, a Magyar Rektori Konferencia és a modellváltó, azaz alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek rektorai is.
A színházi kultúrkampfot kiváltó Vidnyánszky Attila azonban más elfoglaltságai miatt nem ért rá arra, hogy az egyetem jövőjéről tárgyaljon – ez persze összefügghet azzal is, hogy az SZFE képviselete sem jött el.

Ők csak akkor találkoznának a kuratóriummal, ha az már engedményeket tesz az egyetem önállóságnak megtartása érdekében. 
A felek így jobb híján csak arról tudtak elmélkedni, hogy bizony tárgyalás és rugalmasság kellenének ahhoz, hogy a Színművészeti ügyében kialakult patthelyzetet fel lehessen oldalni – derült ki Murai László rögtönzött sajtótájékoztatójából. 
Rugalmasságot viszont a kuratórium képviselete sem tanúsított, hiszen Murai „megérzése szerint” elzárkóztak attól, hogy az egyetem is jelölhessen ki tagokat az SZFE-t fenntartó alapítványba. A helyzet kilátástalanságát jól jelezte a HÖOK-elnök egy elejtett félmondata: 
Murai szerint a kuratóriumnak az egyetem felé valamiféle gesztust kell gyakorolni, hogy úgy tűnjön, hogy ez nem egy állóháború

- ez állítólag "leülepedett" a kuratórium képviseletében, és empatikusnak tűntek, de végül semmilyen ígéretet nem tettek a helyzet rendezésére.
Murai kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a HÖOK kezdeményezi-e, hogy a Színművészeti szenátusa visszakapja-e jogait, de azt maga is problémaként említette, hogy a többi modellváltó egyetemmel szemben, ahol az struktúra átalakítása megtervezett, jól felépített volt, az SZFE-n rohamléptekkel történt minden, az egyetemi vezetés pedig védekezőállásba kényszerült. Azt is hangsúlyozta, hogy a Színművészetin eddig sem lehetett lényegi döntéseket hozni a fenntartó beleszólása nélkül, példa erre az is, hogy a hiába támogatta az egyetem teljes vezetése Upor László korábbi rektorhelyettes rektori kinevezését, ez Vidnyánszkyékról visszapattant – a rektor nélküli ex lex állapot azóta is tart.
Abban kellene a kuratóriumnak gesztust gyakorolni, hogy az egyetem is lássa, az új fenntartó nem akar döntési kompetenciákat csorbítani - mondta Murai László (bár pont Upor csuklóztatása az élő példa rá, hogy Vidnyánszky-féle kuratórium nem csak bele akar szólni az egyetemi döntésekbe, de meg is teszi). 
A HÖOK elnöke szerint abban teljes egyetértés volt a megbeszélésen, hogy a tanévnek minél előbb meg kell kezdődnie a Színművészetin – a kuratórium pedig állította, hogy minden oktató megőrizheti jelenlegi állását, és később sem szólnának bele a tanárok felvételébe.
A HÖOK elnökétől azt is megkérdezték, hogy felmerült-e Vidnyánszky Attila felállítása, mint lehetőség a megbeszélésen. „Erről nem volt szó, a kuratórium összetételéről nagyon kevés statement hangzott el” – mondta Murai László.

Hoppá! Már a Fidesz is elítélte a minszki erőszakot

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.09. 16:05

Fotó: AFP
Igaz óvatosan, de ne legyünk elégedetlenek.
Hosszú ideig hallgatott a kormánypárt arról, hogy mi a véleménye a Fehéroroszországban történtekről. Erre a szerdai napig, az Országgyűlési külügyi bizottságának ülésének végéig kellett várni. Ezt követően az állami hírügynökség beszámolója szerint a testület fideszes elnöke, Németh Zsolt arról beszélt, a választási eredmények meghamisítása, a választás befolyásolása, az elnökválasztást követő, a hatalom részéről tapasztalható megnyilvánulások, a tüntetőkkel, ellenzéki vezetőkkel szembeni erőszakos bánásmód, a visszaélések és az ellenzék által létrehozott Koordinációs Tanáccsal szembeni brutális fellépés "teljesen megalapozottan váltotta ki a nemzetközi közösség felháborodását".  
"Ezeket a megnyilvánulásokat mi is a leghatározottabban elítéljük"

- hangsúlyozta a bizottsági elnök, majd elmondta: támogatják ugyanakkor az EU, a NATO, az EBESZ, az Európa Tanács és a visegrádi négyek elmúlt napokban, hetekben megfogalmazódott kezdeményezéseit.  Hozzátette, Magyarország egyértelműen támogatja azt a fajta normatív megközelítést, amelyet Lengyelország magáévá tett. Hogy ez vajon azt jelenti-e, hogy esetleg Orbán Viktor is fogadja Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt - ahogy azt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő tette - azt nem tudni.