600 milliárdos magyar megrendeléssel döntött rekordot idén a német hadiipar

Év végéig sem ért senki az Orbán-kormány nyomába: a második, Egyiptom is csak kevesebb mint feleannyit költött német fegyverekre, mint mi.

Év végéig sem sikerült egyetlen országnak sem komolyabb megrendelést leadnia a német hadiipar számára Magyarországnál, derül ki a DW.com cikkéből. Mint írják, német baloldali és zöld politikusok kérték ki az idei fegyverexport adatait, ebből derült ki:

Tavaly év végén 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsi és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveg beszerzéséről született döntés, a magyar honvédség részletekben fizet a fegyverekért, amelyek 2020 után érkezhetnek majd meg. A némmet ipar így már többszörösen hálás lehet az Orbán-kormánynak, hiszen az autógyártók is százmilliárdos támogatások és adóparadicsomokékal vetekvő társasági adó mellett telepedhetnek meg hazánkban - ahol aztán számukra még az olcsó keleti munkaerő importját is közpénzzel támogatott munkásszálló-építéssel segíti az állam. Magyarország különben az Egyesült Államok hadiiparának is tekintélyes megrenelést leadására készült idén: 500 millió dollár értékben, nagyjából 150 milliárd forintért vásárolna 180 darab AIM-120C-7 közepes hatótávú levegő-levegő rakétákat (AMRAAM), az eszközöket a Raytheon gyártaná le. Mindez annak a Zrínyi 2026 honvédelmi fejlesztési programnak keretében történik, mely részeként azokat a business jet-eket és utasszállítókat is vette a honvédség, melyekkel Orbán Viktor szokott utazni.

- részletezi a DW. Januártól december közepéig 65 százalékos volt a bővülés az export terén, mely értéke így a 8,8 milliárd dollárt is elérte, míg tavaly még csak 5,3 milliárd volt. A nem uniós és nem NATO országokba is bőven jutnak a fegyverekből, bár a tendencia javul: 2017 után még az export közel 60 százaléka harmadik országokba irányult, tavaly már csak 53 százalék, idén pedig 44,2 százalék volt az arnány. A szám csökkenésében természetesen a magyar beruházásnak is komly szerepe van. Ezzel együtt sincs mire büszkének lennie a német kormánynak: korábbi ígérete ellenére a jemeni konfliktusban érintett országok még mindig vásárolhatnak a német fegyverekből, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok ráadásul az importőtök toplistáján is szerepel: előbbi hazánk után a második 802 millió eurós megrendelésével, utóbbi a kilencedik. Ugyanígy a szaúdi királyságba történő kivitel leállítása is csak ígéret maradt. A német közvéleményt az is komolyan felkavarta, amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök két ízben is a német ipar által felszerelt hadseregével indított offenzívát a nyugattal szövetséges szíriai kurdok ellen - ennek eredményeként végül a korlátozás mellett döntött Berlin.

A globális fegyverkereskedelemmel egyébként az Egyesült Államok cégei keresik a legtöbbet a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint. 2014 óta a részesedésük 36 százalék. Utána az európai országok következnek, együttesen legalább 25 százalékkal. 2014 és 2018 között a harmadik legtöbb fegyvereladást orosz cégek bonyolították, az összes 21 százalékát, a negyedik pedig Kína, 5,2 százalékkal.