Előfizetés

Lángokban áll az Egyesült Államok nyugati partvidéke

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 08:51

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Összefüggő "tűzövezet" alakult ki Mexikótól a kanadai határig.
Kaliforniától Washington államig lángokban áll az Egyesült Államok nyugati partvidéke, ahol erdőket és lakott területeket fenyeget a megállíthatatlanul terjedő erdő- és bozóttűz.
Kaliforniában az elmúlt hetekben már több mint 2,5 millió hektárnyi területet pusztított el a tűzvész, egyszerre 28 helyen ég az erdő és a bozót, és a hét elején Dél-Kalifornia mind a nyolc nemzeti parkját lezárták a tűzvészek miatt. Szerda estig a tűzvészek 8 halálos áldozatot követeltek. Több mint 14 ezer tűzoltó küzd a lángokkal, egyelőre mindhiába. 
Szerdán azonban már nemcsak Kalifornia északi vidékein pusztítottak a lángok, hanem átterjedtek a szomszédos Oregon államra is, és elérték annak egyik északi nagyvárosát, a Washington állam határához közeli Portlandet is.
A San Francisco Chronicle című lap tudósítása szerint San Franciscót szerdán csaknem teljes sötétség borította a sűrű, szinte áthatolhatatlan füst miatt, majd délutánra a sötétséget a lángok bíbor színe váltotta fel. 
"Mint hogyha eljött volna a világvége!"

- idézett a lap egy helybélit.

A Kaliforniával északon szomszédos Oregon kormányzója, Kate Brown példa nélkül állónak nevezte a tűzvészt. Sajtótájékoztatóján azt mondta: öt kisebb várost teljesen elemésztett a tűz, és attól lehet tartani, hogy rekordmagas lesz a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. Lángokban áll Oregon déli és középső vidéke, és a kormányzó közlése szerint Dél-Oregon természeti szépségei lényegében elpusztultak. "Ez lehet az állam történetének legnagyobb vesztesége, mind emberéletben, mind természeti és épített örökségben" – fogalmazott Kate Brown.
"Őszinte leszek, további veszteségekre számítunk"

– tette hozzá.

Oregon déli részein több várost kiürítettek, a lakosokat az állam északi vidékeire, menedékhelyekre szállították.
Az amerikai televíziók apokaliptikus képeket mutatnak a nyugati partvidékről. Beszámolóik szerint a szárazság, az óriási hőség és az erős szél "történelmi léptékű pusztítást" okoz. Szerda este már a Kanadával szomszédos Washington államban is égett a táj, és ezzel lényegében Mexikótól a kanadai határig összefüggő "tűzövezet" alakult ki.

Már 27,8 millióan fertőződtek meg a koronavírus-járványban világszerte

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 07:40
Indonézia: 203 ezer fertőzött, 8336 halott
Fotó: ADEK BERRY / AFP
A halálos áldozatok száma 902 ezer.
Már 27 766 325 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 902 468, a gyógyultaké pedig 18 703 758 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki összesítése szerint. Egy nappal korábban 27 479 047 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 896 236, a gyógyultaké pedig 18 444 515 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 359 720 fertőzött volt, 190 815-en haltak meg, és 2 387 479-en gyógyultak meg eddig. Indiában 4 370 128 fertőzöttet, 73 890 halálos áldozatot és 3 398 844 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 197 889 fertőzöttről, 128 539 halálos áldozatról és 3 611 632 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 037 526-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 18 080-ra, a gyógyultaké pedig 854 069-re emelkedett. Mexikóban 647 321 embert fertőzött meg a koronavírus, 69 049-en haltak meg, a gyógyultak száma pedig 538 514. A Dél-afrikai Köztársaságban 642 431 fertőzöttről, 15 168 halottról és 569 935 gyógyultról tudnak a hatóságok. Spanyolországban 543 379 fertőzöttet, 29 628 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Franciaországban 383 292 fertőzöttről, 30 805 halálos áldozatról és 89 242 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 357 613, és 41 683 ember halt meg a betegségben. Törökországban 284 943 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 6837, a gyógyultaké 254 188. Olaszországban a fertőzöttek száma 281 583, a halálos áldozatoké 35 577, 211 272-en pedig felgyógyultak a Covid-19-ből. Németországban 256 433 a fertőzöttek száma, 9342 a halottaké, 228 784-en meggyógyultak. Kanadában 136 135 fertőzöttet, 9204 halálos áldozatot és 119 789 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 100 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4733 halálos áldozatot és 84 957 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el. 

Szabad szemmel - SZFE: Orbánék nem számítottak ekkora tiltakozásra

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.10. 07:18

Nemzetközi sajtószemle, 2020. szeptember 10.
FAZ A magyar vezetés aligha számított ilyen tiltakozásra a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán, de hát itt már jó ideje nem egyszerűen az iskola a jövője a tét. Kulturkampf dúl Magyarországon, mert Orbán úgy gondolja, hogy liberális diktatúra érvényesül a sajtóban, a művészetekben és a felsőoktatásban. Ebbe a keretbe illeszkedik a gazdasági nyomásgyakorlás a hatalommal szembehelyezkedő sajtóra, valamint a Soros támogatta CEU elleni fellépés, továbbá, hogy addig szorongatták a Tudományos Akadémiát, amíg az bele nem ment, hogy ott nagyobb legyen a központi befolyás. Az SZFE bedarálását már májusban elhatározták, amikor még az emberek csak a vírusjárvánnyal foglalkoztak, majd fű alatt meg is valósították az ötletet, amihez Vidnyánszky Attila volt a faltörő kos, miután megszűnt az eddigi akadály: az iskola autonómiája. Ő már mindenre rátette a kezét színházi világban. Annak idején a Nemzetiben beült Alföldi Róbert helyére, aki csupa olyan értéket képviselt, amit az orbáni kulturrevoluzzik megvetnek: baloldali, nemzetközi és meleg. A jelenlegi botrányban úgy foglalt állást, hogy akik Magyarországon nőttek fel, azok számára más jelenti a jó színházat, mint Vidnyánszkynak, aki a magyar lelket és magyar gondolatot írta ki zászlójára. Írd és mondd, hét egyetem kerül az államtól alapítványokhoz, a kuratóriumokat mindenütt a kormány nevezi ki. Ily módon akarják elérni, hogy később se gátolja semmi a megcélzott nemzeti, jobboldali hegemóniát. De ha félretesszük a politikai és művészeti ízlés szempontjait, akkor is azt kell mondani, hogy Orbán a régi kommunista, majd balliberális köntösbe bújt kommunista elit jó tanítványának bizonyult. Az persze nem csupán Magyarországon történt meg, hogy a korábbi vezetés a rendszerváltás után is megőrizte helyét, ideértve a művészeteket és a sajtót, és ily módon azután uralta a közbeszédet. Hogy mennyire azonos a mostani és a korábbi hatalom gondolkodásmódja, arról árulkodik, amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy ti. a „pártkatona” Vidnyánszky megnézheti magát, ha bukik a kormány. Utóbbinak azután több sem kellett. A magyar konzervatívok számára azonban ez sem lehet indok, hogy még rendíthetetlenebbül belesodródjanak a saját kulturális forradalmukba, amely immár riasztó méretű. Példa erre az a cikk, amely két éve a Magyar Időkben jelent meg, és amely régi időket idéz, amikor kritikát és önkritikát sürget a jobboldali tábor elhajlói részéről.
Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA Igen találékonyak az SZFE diákjai a hatalom ellen vívott küzdelemben, de csak így van esélyük, miután a kormány évek óta nyomul a kulturális-tudományos életben. Minden további nélkül már átszervezett egy sor másik felsőoktatási intézményt, megszüntette a Tudományos Akadémia önállóságát és elérte, hogy sajtóorgánumok túlnyomó többsége a hivatalos álláspontot szajkózza. A tiltakozó hallgatók vissza akarják szerezni az autonómiát, amit a jobboldali, nemzeti kormány azért számolt fel, mert anélkül nem tudja elérni ideológiai célkitűzéseit. De azt is igyekeznek megakadályozni, hogy a kuratórium tagjai betehessék a lábukat az elfoglalt épületbe. A tiltakozásnak a piros-fehér csíkos, széles ragasztószalag a jelképe, a szolidaritás megnyilvánulásaként már sokfelé kitűzték: házakra, autók visszapillantó tükrére, hátizsákokra, kutyák pórázára. A tiltakozás eddigi legnagyobb sikere vasárnap az élő lánc volt. Hogy mi lesz az egyetemmel, az igen fontos az ország urai számára. A színházi szakmában Vidnyánszky mondja meg a frankót, ő dönt a támogatásokról. Orbán feltétlenül megbízik benne, miután a Nemzeti igazgatójának a keresztény és nemzeti színház ideálja lebeg a lelki szemei előtt. Az a becsípődése, hogy az SZFÉ-ről generációk óta csakis balos színházi szakemberek kerülnek ki, zárt rendszert alkotnak, de ennek véget kell vetni. A Kárpát-Ukrajnából áttelepült rendező úgy érezte, hogy nem értik meg és igazságtalanul a háttérbe szorították, amikor 2002-ben sikertelenül pályázott az ország első társulatának igazgatói posztjára. Majd felkínálkozott Orbánnak, aki igen nagy hasznát veheti a kultúrforradalomhoz. Ám a diákok felé árad a rokonszenv, külföldről is. A bécsi Burgtheater pl. 10 ösztöndíjat ajánlott fel nekik. A fiatalok szóvivője, Szurdi Panni kijelentette, hogy addig küzdenek, amíg nem nyerik vissza az autonómiát és nem lép le a színről a kuratórium. Miközben a hatalom azzal fenyegetőzik, hogy másutt szervezi meg az oktatást. A hallgatók pontosan tudják, hogy csak akkor kerekedhetnek felül, ha nagy kitartás van bennük.
Die Presse A határok lezárása önmagában semmire sem jó a vírus ellen, jelentette ki az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony. Csakhogy az EU-ban a biztonság és az egészségügy kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis a kormány felelőssége, hogy a lehető legjobban megvédjek polgárait a fertőzéstől. Edelstadler, aki a határzár ügyében személyesen szeretett volna találkozni magyar kollégájával, Varga Judittal, csak éppen a járvány megakadályozta a tárgyalást, egyetért azzal, hogy az egyoldalú magyar lépés nem éppen az európai egységről árulkodik. Épp ezért az szorgalmazza, hogy mielőbb kezdődjön vita az EU-ban a közös jövőről, ideértve a migrációs politika reformját.
Euractiv Elhamvad a Moria-i tábor és vele együtt a szolidaritás is, no meg az értékkánon, amit az EU állítólag képvisel – mutat rá a kommentár. Oda az unió méltósága. Hogy leplezze bűnét, Brüsszel sietett kifejezni szolidaritását és teljes támogatásáról biztosította a migránsokat. Németország pedig arra szólított fel más tagokat, hogy vegyenek át menedékkérőket. De mit csináltak idáig? Hónapok óta késik a migrációs politika megújítását szolgáló javaslat, mert a kormányok nem mutatnak szinte semmiféle szolidaritást. Először beütött a koronaválság, majd az unió nem akarta, hogy az újjáépítési csomag alku tárgya legyen a migránsellenes Orbánnal zajló vitában. De amint létrejött a megállapodás, megint takaréklángra került az egész reform. Csak remélni lehet, hogy a dolgok gyorsan jobbra fordulnak. De ha nem, akkor a Leszboszon tartózkodó 4 ezer gyerek remélhetőleg egy napon olvas majd Orbán Viktorról, akinél senki sem követeli határozottabban hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez. Ő egyébként a bevándorlás legnagyobb ellenfele. Ő és a többi kicsi „Orbán” egyelőre biztonságban van az európai középjobb nyújtotta menedékben.  
Die Welt A konzervatív német lap úgy látja, hogy a Leszbosz szigetén kiégett, túlzsúfolt menekülttábor az unió gyengeségét mutatja, ám a politikusoknak ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a migránskérdés csakis közös erőfeszítéssel oldható meg. Azonban Magyarország és egy pár másik állam miatt egyhamar nem találják meg a kivezető utat és már rég berozsdásodott Merkel terve, hogy meghatározott kulcs alapján osszák el a menedékkérőket a tagok között. Úgy hogy nem marad más választás, mint hogy összeálljanak azok a kormányok, amelyek hajlandóak segíteni a szerencsétleneken. A Moria-i katasztrófa borzalmas, de előre lehetett látni. Aki érdeklődött a dolog iránt, az tudhatta, hogy humanitárius dráma játszódott le a földrész közepén. Brüsszel, a tagállamokkal együtt nem fordította el a fejét, de hagyta, hogy megtörténjen ez a szörnyűség. Az EU lejáratta magát, tehetetlennek bizonyult, fekete nap ez a számára. A rideg szív és gonosz szándékok következménye. De a német belügyminiszternek igaza van, amikor sürgeti, hogy Berlin azonnal fogadjon be egy csomó menekültet. Viszont ettől még az uniónak lépnie kell, mert máskülönben nem rendeződik a helyzet. A Bizottságnak pedig kellő nyomást kell kifejtenie e cél érdekében.
Neue Zürcher Zeitung Az EU ugyan harcol a korrupció ellen, de igazából maga is a probléma része, hiszen ahogy pl. Szófiában hangsúlyozzák a kormány visszaélései ellen tüntető tömegek: Brüsszel az anyagi támogatással egy maffiaállamot hizlal. És való igaz, hogy az uniónak nem állnak rendelkezésére megfelelő ellenőrző mechanizmusok – állapítja meg a svájci lap. Hiába helyezte Bulgáriát annak idején különleges megfigyelés alá, az eltelt 13 nap nem sok eredményt hozott. A hatalom kevesek kezében összpontosul, ebből viszont az következik, hogy elmaradnak a külföldi befektetők, nyomorúságosak a bérek, tömeges a kivándorlás, ugyanakkor óriási uniós pénzek érkeznek, ám semmiféle pozitív hatásuk nincs. Pedig működik az OLAF és hamarosan feláll az Európai Ügyészség is, azaz nem az intézmények jelentik a gondot, hanem a politikai akarat hiánya. Boriszov pártja az EPP tagja, így jelentős szószólója van nem csupán Brüsszelben, hanem Berlinben is. Vele szemben egyszerűbb megértőnek lenni, mint Orbán Viktor esetében, mert a bolgár vezető nem ideológiai alapon hurrog le mindenkit, körmönfontságát elegánsan odaadó nyilatkozatokkal leplezi. Az EU könnyedén megteremthetné azokat az eszközöket, amelyek révén szembeszállhatna a jogállam megsértőivel, és nem csak Bulgáriában. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt bedobta, hogy a szubvenciókat az Európai Bíróság ítéletétől tegyék függővé. Vagyis csak az a tag kaphasson anyagi támogatást, amely tiszteletben tartja a demokráciát. Ha nem, és ezt az EUB kimondja róla, akkor automatikusan ugranának a brüsszeli források. Ám itt megint beleköp a levesbe a politika. Mert ugyan a Bizottság és az EP az ötlet mellé állt, ám az jelenleg elképzelhetetlen, hogy az állam- és kormányfők egy ilyen fontos jogkört az EU legfőbb ítélőszékének adjanak át.
New York Times A szabadság forog kockán, amikor azt látni, hogy összedől az igazságszolgáltatás, miután Magyarországon, Törökországban és Indiában a bíróságokból csendes szemlélő és cinkos lett az autoriter kormány oldalán. Erre figyelmeztet egy indiai professzor, aki a Columbia Egyetem jogi karán is tanít. Madhav Khosla emlékeztet arra, hogy a 3. hatalmi ág egykor azért jött létre, mert pajzsra volt szükség a többség zsarnokságával, az állam tekintélyelvű próbálkozásaival szemben. Védte a szabadságot és kikényszerítette az elszámoltatást. Sajnos, ez ma már nincs így. Ennek igazolására a szerző felidézi, hogy az autoriter magyar vezetés módszeresen megfosztotta hatékony fellépés lehetőségétől az igazságszolgáltatást, amikor kényszernyugdíjazott egy sor bírót és a helyüket vazallusokkal töltötte be. Szó volt közigazgatási bíróságok felállításáról is, ezeket a kormány ellenőrizte volna, de ezt a tervet ejtették. Viszont decemberben olyan törvény született, amelynek segítségével a politikailag kényes ügyeket az autonómiáját már csak hellyel-közzel őrző Alkotmánybíróság elé lehet vinni, az pedig tele van a Fidesz kádereivel. A cikk arra is emlékeztet, hogy a 2018-as választás után személyes okokra hivatkozva több bíró is lemondott, de az időzítés és a bejelentése nagy száma arra utal: kormányzati nyomás lehetett mögötte. Kim Lane Scheppele azt mondja, nagy különbség van a régebbi és a mai autokraták között. A korábbiak ugyanis tömegesen sértették meg az emberi jogokat, az utcákra pedig kivezényelték a fegyveres erőket, hogy megszerezzék a hatalmat. Napjainkban azonban az utódoknak nincs szükségük erőszakra, ők a jogot használják ki. A bíróságok létalapját ugyanakkor sosem a néptől kapott felhatalmazás képezte. Arra épült, hogy ellenőrzés alatt tartja a politikai képviseletet és megvédi az embereket a politika szélsőségeitől. Így a jövő számára most az az igazi kérdés, a bíróságok döntései legitimek lesznek-e, miután ezek a testület külső-belső okok miatt összeomlanak önálló tényezőként.