Előfizetés

Belarusz: már több mint egy tucat diplomata védi a Nobel-díjas írónőt a maszkos terrortól

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.10. 19:27

Fotó: Szvetlana Alekszijevics / AFP
Szvetlana Alekszijevics rezsim-kritikus újságírókat hívott otthonába, de amikor híre ment az esetnek, európai országok diplomatái – köztük nagykövetek – is megérkeztek lakására.
Az elcsalt választások utáni békés átmenet reményében, a minszki rezsimmel való párbeszédre hozta létre az ellenzék a Koordinációs Bizottságot. A hatalom azonban röviddel a szerveződés megalakulását követően egyértelművé tette, hogy nem hajlandó az eszmecserére: a bizottságot alkotmányellenesnek nyilvánították, tagjait pedig sorra vetették börtönbe vagy üldözték külföldre. Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor civil ruhába öltözött maszkos ismeretlenekre (feltehetően a belbiztonsági szolgálat embereire) bízza a piszkos munkát. Ők hurcolták el például hétfőn Marija Kolesznyikovát. A fogvatartott nő ügyvédjén keresztül csütörtökön arról számolt be, mennyire embertelenül bántak vele: kámzsát húzták a fejére, majd az ukrán határra vitték, hogy kiutasítsák hazájából. Megfenyegették, hogy ha önként nem távozik, akkor is mindenképpen kiviszik az ország területéről – élve vagy darabokban. Kolesznyikov azonban nem engedett a nyomásgyakorlásnak, széttépte útlevelet meghiúsítva ezzel kiutasítását. Szerdán az ellenzéki bizottság egy másik tagját, Makszim Znakot is maszkos ismeretlenek vitték el, és vélhetően hasonló sors várt volna a szerveződés utolsó, még Belaruszban szabadlábon lévő tagjára, Szvetlana Alekszijevicsre is. A Nobel-díjas írónő lakásánál szerdán jelentek meg a hatalom maszkot viselő emberei, akik többször is becsengettek hozzá, hogy megfélemlítsék őt. Alekszijevics ezért rezsim-kritikus újságírókat hívott otthonába, de amikor híre ment az esetnek, akkor európai országok diplomatái – köztük nagykövetek – is megérkeztek lakására, hogy jelenlétükkel védelmet nyújtsanak a 72 éves írónőnek az esetleges karhatalmi önkénnyel szemben. Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön Twitter-oldalán azt közölte, hogy mostanra már bolgár, cseh, észt, francia, finn, holland, litván, lengyel, német, olasz, osztrák, román, szlovák, valamint svéd diplomaták is részt vesznek az akcióban.
A Népszava az ügyben megkereste a magyar külügyminisztériumot, hogy utána járjon: az Orbán-kormány támogatja-e az akciót, illetve, hogy miért maradt ki abból hazánk – a Visegrádi Négyek közül egyedüliként. Megkerésünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. 

Ciprus miatt késhetnek a Minszk elleni uniós szankciók

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.10. 18:23

Fotó: Turkish Presidency / Murat Cetin / AFP/Anadolu Agency
Azt szeretnék, hogy az EU előbb a törökökkel foglalkozzon.
Ciprus ellenzése késlelteti a fehéroroszországi választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakos fellépésért felelős személyek elleni európai uniós szankciók elfogadását

– közölte brüsszeli hírforrásokra hivatkozva az MTI. Az állami hírügynökség névtelenséget kérő diplomácia forrásokra hivatkozva azt írja, a szigetország azt sürgette, hogy az EU először inkább határozzon szigorúbb szankciókról Törökország ellen, a Földközi-tenger keleti részén folyó illegális próbafúrások körüli vita miatt. Az európai uniós szankciók bevezetése egyhangú döntést igényel a huszonhét tagállam részéről. Sajtójelentések szerint még nem biztos, hogy a tagállami külügyminiszterek következő, szeptember 21-i találkozóján megoldást lehet találni a kérdésre, azonban az ugyancsak szeptember végén rendezendő EU-csúcson az állam- és kormányfők is tárgyalni fognak a Törökországgal egyre romló kapcsolatokról. 
Az EU eddig két személyt helyezett büntetőintézkedések hatálya alá a Földközi-tenger keleti térségében végzett és jogellenesnek tartott török fúrási műveletekkel kapcsolatban.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az augusztus közepén tartott rendkívüli külügyi tanács keretében az EU teljes szolidaritásáról biztosította Görögországot és Ciprust. Emellett felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a helyzet elmérgesedését okozó, nyersanyag-kutatásra irányuló tevékenységét és kötelezze el magát a párbeszéd folytatása mellett.

Az augusztus eleji szintre emelkedett az új fertőzöttek száma Oroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 17:29

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az aktív esetek száma 680-nal 165 734-re csökkent.
Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzések száma az elmúlt nap alatt 5363-mal 1 046 370-re emelkedett a csütörtökön közölt hivatalos adatok szerint. Ez az augusztus 3. óta mért legmagasabb napi növekmény. A terjedés üteme immár 26. napja nem haladja meg a 0,5 százalékot, az új esetek 24,3 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott új koronavírus-fertőzések számát tekintve az Egyesült Államok (6 362 440), India (4 465 863) és Brazília (4 197 889) után. Az aktív esetek száma 680-nal 165 734-re csökkent. A halálozások száma 128-cal 18 263-re, a felépüléseké pedig 5915-tel 862 373-ra emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 39,5 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 286 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 208 801 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.