A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elmúlt másfél évtizedes történetét korrupciós botrányok kísérték. Mivel a szervezet székhelye Zürichben van, ezért a FIFA-val kapcsolatos ügyekben a svájci hatóságok járnak el, ezek a vizsgálatok azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint nagyon lassan haladnak. A lassúságot a bonyolult és összetett jogi környezet, illetve a bíróságokon belüli hatalmi harcok okozzák.
Az Egyesült Államokban a titkosszolgálatok megdönthetetlen bizonyítékokat szereztek és küldtek Svájcba a 2006-os németországi világbajnokságot megelőző szavazási csalásról. A svájci hatóságok név szerinti listát kaptak számlakivonatokkal, hogy ki, mekkora összeget fogadott el azért, hogy Németországban rendezzék a vb-t, összesen négy vádoltak visszaéléssel. A névsorban szerepelt Franz Beckenbauer, a „Császár” is, aki az arca volt a tornának, de Wolfgang Niersbach és Theo Zwanziger, a Német Labdarúgó-szövetség korábbi elnökei is. Svájcban egy évig senki sem foglalkozott a bizonyítékokkal, mert ennyi ideig tartott annak eldöntése, melyik bíróhoz kerül majd az ügyel. Az országban a legfelsőbb bírói szinten a választások után a pártok delegálnak bírókat, így érik el, hogy a bíróságok ítélkezései gyakorlata mindig igazodjon ahhoz, melyik párt kormányoz az országban. A németországi korrupciós botrány esetében hosszú egyeztetés (vita) előzte meg, hogy melyik párthoz tartozó bíró kapja az ügyet. Ráadásul egy kellemetlen botrány is kísérte az eljáró bíró kiválasztását: a sajtó birtokába került egy hangfelvétel, amelyen Ulrich Meyer, a Legfelsőbb Bíróság elnöke lekezelően beszélt egy bírónőről, „alultápláltnak” nevezte és azt mondta róla, „úgy néz ki, hogy két másodpercnél tovább nem lehet ránézni”.
Meyer elnézést kért a történtekért, de nem mondott le, ami nagy felháborodást keltett.
A vádirat elkészítésének lassúsága, a vád képviselőjének kiválasztása körüli huzavona a korábbiakkal együtt odáig vezetett, hogy mire minden anyag elkészült volna a vádemeléshez, az egész elévült, így nem lehetett végig vinni az eljárást a 2006-os vb-t kísérő korrupciós botrány ügyében, úgy ért véget az eljárás Svájcban, hogy egyetlen tárgyalást sem tartottak.
„Svájcban komoly válságban vannak a bíróságok – mondta Mark Pieth, korrupciós szakértő, a bázeli egyetemen büntetőjogot tanító professzor. – Komoly korrupciós ügyek kísérik az országban található nemzetközi sportági szövetségek működését és ezek feltárását nehezíti, hogy sajnos vannak esetek, amikor a hatóságok is érintettek a botrányban. Ráadásul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a FIFA is sportegyesületként vannak bejegyezve az országban, ezért a gazdálkodásukra és elszámolási kötelezettségeikre enyhébb szabályok vonatkoznak, mint egy nagyvállalatra, ezért az esetleges visszaélések feltárása is rendkívül nehéz. Pedig az évi többmilliárdos forgalma alapján mindkét szervezet a nagyvállalati kategóriába tartozik.”
A FIFA elnöke elleni korrupciós vádak vizsgálatával megbízott Rinaldo Arnold főállamügyész és Michael Lauber államügyész titkos találkozókon tájékoztatták Infantinót a nyomozás állásáról és az ügyészség működését felügyelő Stefan Keller szerint segítettek a sportvezetőnek abban, hogy ne kerüljön elő bizonyíték a bűnösségére.
„Svájc egy banánköztársaság”, írta a történtekről a Sonntagszeitung. Keller ahhoz gyűjt bizonyítékokat, hogy a főállamügyészt és az államügyészt Infantino megvesztegette. Az érintettek tagadják Keller állításait, Lauber azonban augusztus végén lemondott.
„Bizonyítani tudom, hogy háromszor találkozott egymással Infantino és Lauberék, ezért a főállamügyész és a lemondott államügyész ellen hivatali visszaélés, titoktartási kötelezettség megszegése és bizalmas információk törvénytelen felhasználásának gyanúja miatt tettem feljelentést – jelentette ki Keller. – Azt is bizonyítani tudom, hogy Arnold több FIFA-rendezvényre kapott meghívást, ezek összesen 15 ezer svájci frankba kerültek.”
A FIFA nem reagált a vádakra. A svájci sajtó szerint annak is van jelzésértéke, hogy míg korábban a FIFA rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat, Infantino ezt megszüntette.
