Előfizetés

Amerikai elnökválasztás: szigorít a Twitter

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 07:01

Fotó: Soumyabrata Roy / AFP / NurPhoto
A közösségi portál közölte: a választásokba vetett közbizalom aláásásának elkerülése érdekében eltávolíthatják vagy törölhetik a vitatott tartalmú bejegyzéseket.
Törölheti vagy megjelölheti az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó hamis információkat a Twitter, beleértve azt is, ha valamelyik elnökjelölt megalapozatlanul jelenti be a győzelmét. Mindezt a közösségi portál maga jelentette be csütörtökön. Döntését a kaliforniai székhelyű közösségi médium azzal indokolta, hogy
a választásokba vetett közbizalom aláásását akarja elkerülni a vitatott tartalmú bejegyzések eltávolításával, vagy megjelölésével.

A szigorítások minden olyan bejegyzést érintenek, amely a Twitter megítélése szerint vitatja a választások tisztaságát, meghamisítani igyekszik a szavazatokat vagy a választási eredményt. A döntés szeptember 17-én, a november 3-i elnökválasztás előtt néhány héttel lép életbe. A másik nagy amerikai közösségi portál,
a Facebook a múlt héten jelentette be, hogy a választások előtt szigorít a politikai reklámok közlésén: a választások előtt egy héttel már nem tesz közzé új reklámokat, bár a régiek továbbra is megjelenhetnek.

Az FB szintén megjelöli azokat a közléseket, amelyek még hivatalosan meg nem erősített választási eredményekről szólnak. Elemzők szerint egyébként a Twitter „agresszívabb” politikát folytat, mint a Facebook, mert betiltotta valamennyi politikai hirdetést és május óta többször is megjelölte Donald Trump amerikai elnök azon bejegyzéseit, amelyek a megítélése szerint nem feleltek meg a valóságnak. A Twitter egyébként nem eltávolít bejegyzéseket, hanem inkább megjelöli azokat. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatt szerte az Egyesült Államokban sokan levélben szavaznak, elemzők szerint várhatóan elhúzódhat az elnökválasztás végleges eredményeinek kihirdetése. Vasárnap Jocelyn Benson michigani államtitkár egy televíziós interjúban megerősítette: az elnökválasztás napjából akár elnökválasztási hét is lehet, hiszen arra kell felkészülni, hogy a voksok összeszámlálása akár egy hétig is eltarthat.

Szabad szemmel: Putyin és Orbán kéz a kézben küzd Európa ellen

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.11. 06:51

Nemzetközi sajtószemle, 2020. szeptember 11.
Reuters   A cseh kormányfő megtorpedózta azt a lengyel kezdeményezést, hogy a V4-ek mai csúcsértekezletére hívják meg a belorusz ellenzék vezérét. Babis, bár sürgeti Minszktől az elnökválasztás megismétlését, elsietettnek tartaná a lépést. Szerinte a Visegrádi Csoportnak össze kell hangolnia politikáját az EU álláspontjával, és ha vendégül látnák Tyihanovszkaját, azzal csupán a fehérorosz propaganda kezébe adnának muníciót, így kontraproduktív lenne a gesztus. Arra is hivatkozott, hogy a házigazda lengyelek túl későn rukkoltak ki az ötlettel. Ettől azonban még a mai varsói tanácskozás fő témája Belarusz lesz, mert a négyek nyomást akarnak gyakorolni Brüsszelre, hogy az tegyen többet Fehéroroszországért. A jelentés hozzáteszi, hogy Lengyelország civakodik az EU-val a jogállamiság miatt, ám a Morawiecki-kabinet szívesen fényezi magát regionális keretekben. Tyihanovszkaja a héten Varsóban járt és többször is együtt szerepelt a miniszterelnökkel nyilvános eseményeken.
Economist A vezércikk azt hangsúlyozza: nem szabad megengedni, hogy Putyin beszippantsa Belaruszt, mert Lukasenko az orosz segítségért cserében ki akarja árusítani országát. Az elemzés idézi az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszejevicset, aki kijelentette, hogy előbb ellopták az országot, most pedig a karhatalom a legjobbakat viszi el azok közül, akik tiltakoznak a pofátlanul elcsalt választás ellen. Így Kolesznyikovát, aki az ellenállást irányító női trióból egyedüliként maradt odahaza. Az autokrata államfő azonban nem hajlandó párbeszédre, inkább orosz kollégájával tárgyal. Az pedig támogatja, miközben saját kihívóját, Navalnijt megmérgezték. A Kreml jóváhagyta a választás eredményét és rábólintott az erőszakra is. A Nyugat ugyanakkor megosztott, reakciója lassú és gyengécske. Úgy tűnik, hogy a németek és a franciák adnak Putyin figyelmeztetésére és távol tartják magukat a viszálytól. Az EU még nem döntött a szankciókról. Pedig Merkel Navalnij ügyében nagyon is keményen nyilatkozott. Még az Északi Áramlat 2 megépítésének törlését is kilátásba helyezte. Az uniónak egységes hangon és hangosan kell megnyilvánulnia. Putyin persze nem akar csapatokat küldeni, célja az, hogy elmélyítse az integrációt a szomszédos állammal, vagyis kézbe kaparintsa a kulcsfontosságú védelem, belbiztonság és bizonyos gazdasági területek ellenőrzését. Cserében Lukasenko később kaphat valamilyen névleges posztot Moszkvában. Azaz a puha Anschluss rajzolódik ki. De ez pont annyira elfogadhatatlan volna, mint a Krím megszállása. A beloruszok felébredtek és nem kívánnak Oroszország alárendeltségébe kerülni. A tüntetések folytatódnak és a részvevők megérdemlik a támogatást. Brüsszelnek Lukasenko és pribékjei ellen kell megtorló intézkedéseket hoznia. Továbbá egyértelművé kell tennie, hogy bármit is ír alá Putyinnal az elnök, az érvénytelen, mert hiányzik hozzá a nép felhatalmazása. Nem szabad elfogadni egy olyan egyezséget, amelyet egy kétségbeesett önkényúr hoz tető alá. Odadobná saját országát, csak, hogy mentse a saját bőrét.
FT Németország kedvező helyzetben van, hogy a keményebb uniós válasz élére álljon Oroszországgal szemben. Ezt hangsúlyozza az amerikai Brookings Intézet elemzőjének vendégkommentárja. Konstanine Stelzenmüller úgy véli, hogy határozottan kell reagálni, mert a Navalnij elleni merénylet csak az utolsó eset az egymást követő gyalázatos cselekedetek sorában. A gyilkossági kísérlet persze holtpontra juttatta a Nyugat és Moszkva viszonyát. Berlin ugyanakkor nehéz kérdésekkel szembesül, mind odahaza, mind az EU-ban, miután Európa messze nem egységes. A három balti köztársaság és Lengyelország ellentmondást nem tűrő fellépést sürget, míg Magyarország, Olaszország és Franciaország szívélyesebb kapcsolatokat ápol a Kremllel, a szankciók feloldása, illetve az együttműködés újraindítása mellett érvel. Ám nagy hiba volna, ha Brüsszel engedne a vitában. Hiszen nemigen lehet kétséges, hogy Navalnijt a legfelső orosz vezetés tudtával, illetve hallgatólagos engedélyével akarták eltenni láb alól. Úgyhogy a németeknek most át kell venniük a vezetést és ki kell jelenteniük, hogy ami sok, az sok. Merthogy az orosz vezetés cinikus módon a Nyugatnak is üzent. Nevezetesen azt, hogy bármit büntetlenül megtehet, és nem állíthatja meg senki. Célja, hogy megalázza és megbénítsa a vetélytársakat, fájdalmasan és nyilvánosan. Úgyhogy Berlinnek haladéktalanul menedéket kell nyújtania az orosz ellenzéki politikusnak és fel kell függesztenie az új gázvezeték munkálatait. Az EU-nak pedig fényt kell derítenie az illegális pénzmozgásokra, korrupciós ügyekre, amelyek Moszkvából indulnak, egyben segítenie kell rendbe hozni az Ukrajnán át húzódó vezetéket. Hosszabb távon pedig a megújuló energiaforrásokra kell építenie. A párbeszéd helyett ez az a nyelv, amit a Kreml megért.
Die Presse Putyin és Orbán kéz a kézben küzd Európa ellen. Ezt emeli ki kommentárjában Káncz Csaba, szabadúszó magyar külpolitikai újságíró, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök a nyugati szövetség sírásója, amihez időnként támaszkodik az orosz elnökre, időnként nem. A Nyugat-Balkánon pedig az orosz érdekek kijárója, emberei jelenleg terjesztik a térségben a Moszkva által terjesztett álhíreket, ami szembemegy a transz-atlanti érdekekkel. Legszívesebben titkosszolgálati eszközökhöz folyamodik, legyen szó arról, hogy ki kell csempészni Gruevszkit Macedónából vagy akár arról, hogy addig független sajtóorgánumokat vásárol meg Szlovéniában és Észak-Macedóniában. Hogy a magyar külpolitika elvesztette határozott irányvonalát, az összefügg azzal, hogy a hazai ellenzék bizonytalan, ezért nem tud megálljt parancsolni a korrupt politika téves döntéseinek. Orbán szélsebesen egypártrendszerré alakítja át az országot és egyre több demokratikus elvtől szabadul meg. Szerinte feloszlik a NATO és az EU is, erre készíti fel rendszerét. Egyben – Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan – azt ígéri a híveknek, hogy helyreállítja a nemzet korábbi nagyságát. Az elmúlt években túlfűtött és paranoid jeleket mutató kampány keretében átformálta az országot, a népet pedig elhülyítette. Leplezetlenül azonosul a Kreml ideológiájával, aminek alapja az, hogy a Nyugat gyenge és a végét járja, ráadásul megtámadta a liberalizmus és a Felvilágosodás rákos betegsége. Márpedig ebben a helyzetben szerinte erős vezető szükséges. Azaz a magyar kormány ismét a korszerű világ ellen fordul. Az ilyesmi azonban szörnyű következményekhez vezetett a múlt évszázadban is.
Politico Kemény fogadtatásban részesült az uniós értékekért és az átláthatóságért felelős biztos az Európai Parlament Igazság- és Belügyi Bizottságában, mert a képviselők élesen bírálták, hogy Brüsszel milyen elnéző Bulgáriával, noha az vastagon megsérti a jogállamiságot. Jourová jó egy órán védekezésre kényszerült, sőt, kifejezetten megbántódott, amikor azt hányták a szemére, hogy bűnrészesség terheli a hatalmas bolgár korrupcióért. Az országban már két hónapja tüntetéseken követelik az anyagi visszaélésekkel és oligarcha-kapcsolatokkal megvádolt Boriszov miniszterelnök lemondását és a tiltakozók erősen nehezményezik, hogy az EU becsukja a szemét a visszaélések láttán. Mert ugyan az ország – Romániával egyetemben – különleges megfigyelés alatt áll az unió részéről, csakhogy az ellenzék és elemzők szerint az időről időre kiadott jelentések rózsaszínre festik a képet, miközben a helyzet csak egyre romlik. Szerintük ennek az az oka, hogy a kormánypárt az EPP tagja, ezért von der Leyen és Merkel fontos szövetségese az európai színtéren. Jourová azonban arra hivatkozott, hogy Bizottság nem sokat tud tenni, ha egy tagállam olyan súlyos gondokkal küszködik, mint Bulgária. Ám egy holland képviselő emlékeztette arra, hogy lehetne korlátozni az uniós támogatásokat és kötelezettségszegési eljárás is indítható. Ám Brüsszel inkább arra készül, hogy beszünteti az eddigi megfigyelési eljárást, mert már ebben a hónapban napvilágot lát a kitalált új rendszer keretében az első jogállami összefoglaló.
NZZ A svájci lap is úgy tudja, hogy az Európai Parlament be akar keményíteni a jogállami klauzula ügyében, noha a vita miatt késik a kifizetés a gazdasági mentőalapból és kérdéses továbbá, hogy életbe léphet-e január elsején az új, hétéves költségvetés. A gond az, hogy az állam- és kormányfők júliusban elnagyolták azt a javaslatot, amely a demokratikus normák betartásától tenné függővé az uniós támogatásokat. Magyarország és Lengyelország pontosan csak azért szavazta meg az indítványt, mert annak megfogalmazása meglehetősen ködös. Ha most szigorítanak rajta, vagyis tényleg egy szankciós mechanizmus alapjául szolgálna, akkor vétó fenyeget Budapest és Varsó részéről. Másfelől az EP-képviselők nagy többsége egyelőre nem hajlandó lenyelni a békát, mondván, hogy a közösség nem pénzkiadó automata vagy bólogató jánosok gyülekezete. És be is tudnak tenni a kialkudott egyezségnek. Viszont hatalmas a nyomás rajtuk, hogy ne gátolják a nagy nehezen tető alá hozott kompromisszumot. Így az valószínű, hogy heteken át húzódik a vita és csak novemberben vagy decemberben születik meg a megállapodás. De a tagállamok immár nem tudják megkerülni Strasbourgot, az viszont aligha viszi töréspontig a kérdést.  
Guardian Közép-Európa elkerülte a legrosszabbat a koronavírus első hulláma során, de most nem túl jók a kilátásai, amikor ismét támad a kórokozó. Magyarország úgy reagált, hogy lezárta a határokat, amit azonban egyes európai vezetők kifogásoltak, mert úgy ítélik meg, hogy az nem különösebben hatékony és ellenkezik a schengeni kötelezettségvállalásokkal. De a lépés megdöbbentette a magyar idegenforgalom jó pár szereplőjét is. Csehországban a megbetegedések száma rekordot döntött, ám Babis kormányfő mégis beszólt a WHO-nak, hogy az ne ugráljon, miután az ENSZ-szervezet aggályait fejezte ki, mert a cseh hatóságok hírek szerint vissza akarják fogni mind a tesztelést, mind a kontaktkutatást, mondván, hogy az új esetek közül nagyon sok tünetmentes. A V4-ek korábban büszkélkedtek azzal, hogy náluk nem sokat fertőződtek meg, ám most igencsak küszködnek, hogy feltartóztassák az újabb hullámot, amely keményebbnek ígérkezik, mint az első.

Meghaladta a 28 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 06:48

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
Már 908 257 ember halt meg a járvány következtében.
Már 28 064 801 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 908 257, a gyógyultaké pedig 18 921 120 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki összesítése szerint. Egy nappal korábban 27 766 325 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 902 468, a gyógyultaké pedig 18 703 758 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 396 073 fertőzött volt, 190 753-an haltak meg és 2 403 511-en gyógyultak meg eddig. Indiában 4 465 863 fertőzöttet, 75 062 halálos áldozatot és 3 471 783 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 238 446 fertőzöttről, 129 522 halálos áldozatról és 3 657 701 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 042 836-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 18 207-re, a gyógyultaké pedig 859 961-re emelkedett. Mexikóban 652 364 embert fertőzött meg a koronavírus, 69 649-en haltak meg, a gyógyultak száma pedig 541 804. A Dél-afrikai Köztársaságban 644 438 fertőzöttről, 15 265 halottról és 573 003 gyógyultról tudnak a hatóságok. Spanyolországban 554 143 fertőzöttet, 29 699 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Franciaországban 392 243 fertőzöttről, 30 819 halálos áldozatról és 89 468 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 360 534, és 41 697 ember halt meg a betegségben. Törökországban 286 455 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 6895, a gyógyultaké 255 407. Olaszországban a fertőzöttek száma 283 180, a halálos áldozatoké 35 587, 211 885-en pedig felgyógyultak a Covid-19-ből. Németországban 258 149 a fertőzöttek száma, 9345 a halottaké, 230 283-an meggyógyultak. Kanadában 136 956 fertőzöttet, 9213 halálos áldozatot és 120 848 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 127 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4733 halálos áldozatot és 85 005 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.