A magyar tanárok iskolatípustól függően 30-40 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. A Portfolio összefoglalója szerint a szervezet adatai alapján a legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt,
A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66 százaléka az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
A fenti 60-70 százalékos aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a szervezet adatai szerint
Az is látszik, hogy alig néhány országban keresnek a tanárok átlag felett, talán meglepő, de a rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a „sima diplomások”. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre.
Az OECD kiemeli: világszerte megfigyelhető jelenség, hogy az oktatási kiadások legnagyobb részét a tanárok fizetése teszi ki, Magyarországon ez az arány 73 százalék volt 2017-ban. A felsőoktatásban a magasabb költségek miatt ez az arány alacsonyabb, 62 százalék.
Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80 százalék a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165 százalék.
Az OECD-jelentés másik szomorú megállapítása a magyar tanárok szempontjából, hogy sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát. Magyarországon
Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában 8-10 év, mire valaki eléri a legmagasabb fizetési kategóriát. A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás csak Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.
Az oktatási rendszer túlterheltségével kapcsolatban is több mutatót határozott meg az OECD, melyek összességében nem mutatnak kiugró munkaterhelést Magyarország esetében. Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében
Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól. Az OECD korábbi jelentése szerint ennek oka az átlagnál hosszabb magyar nyári szünet.
Az OECD kiemeli, hogy a legtöbb tagállamban a pedagógusok jelentős része eléri majd a nyugdíjkorhatárt a következő években, miközben több országban is emelkedőben van az iskoláskorúak száma, vagyis pótolni kell a kieső munkaerőt. Magyarországon
