Előfizetés

Hiába „egészséges”, árthat is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 12:20

Fotó: J-B NADEAU/ONLY FRANCE / AFP
Hisztamin érzékenység esetén bizonyos ételek és gyógyszerek fogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat.
Hisztaminmentes diétában a gyümölcsök, a paradicsom, de a friss padlizsán és a spenót is tiltólistás. Fogyasztásuk a legtöbb esetben tüneteket vált ki, az azonban egyéni érzékenységtől függ, hogy kinél milyen mennyiség okoz panaszokat – mondta Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
„Légúti tünetek – orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés – mellett bőrpír, csalánkiütés, fej- és torokfájás, puffadás és hasmenés, hányás a leggyakoribb panasz. Ezek rendszerint a magas hisztamintartalmú ételek elfogyasztását követően pár órán belül jelentkeznek. Erősségük attól is függ, hogy az adott személynél mennyi DAO enzim termelődik.”
Ennek működését az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentő, reuma elleni, nyugtató szerek és a szívgyógyszerek is gátolhatják, a szedésük alatt fokozódó tünetekre lehet számítani. Tengerparton természetes, hogy friss tengeri herkentyűket eszünk, hisztaminintoleranciásoknak azonban ez nem a legjobb választás, a rákok, kagylók és egyéb tengeri gerinctelenek magas hisztamintartalmuk miatt okozhatnak panaszokat. 
Főzésnél, de grillezésnél is ügyelni kell, hogy az alapanyagokat; a húsokat, halakat minél előbb dolgozzuk fel, a hűtőben ugyanis felszaporodhat bennük a hisztamin. A szárított és füstölt húsféléket magas hisztamintartalmúak, ahogy a chili, a ketchup és a bolti fűszerkeverékek sem ajánlottak a diétában. Hisztaminérzékenység esetén nem javasolt a citrusfélék fogyasztása, kerülendő a limonádé, de a fekete tea, a kávé és a paradicsomlé és a kakaós italok fogyasztása is, de magas a hisztamintartalma az alkoholos italoknak is. 

Törékeny védettség – Eljött a számadás ideje Svédországban

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.09.11. 11:00

Fotó: HENRIK MONTGOMERY / AFP
Az emberek józan gondolkodása. Szigorúan betartandó intézkedések helyett erre alapoztak a svédek a járvány kezdetén. De sikerrel jártak-e?
Az európai országokénál enyhébb svéd járványellenes intézkedések hatására a megbetegedések, és a halálozások száma – különösen az idősotthonokban – jelentős lett, de a várt 40 százalék helyett csak 14,5 százalékos az átfertőzöttségi arány, ami sokkal magasabb, mint a többi országé, miközben a nyájimmunitás, mint cél még messze van. A világ országai társadalmi berendezkedésük vagy legfőbb vezetőik elgondolásainak függvényében választották meg, hogyan viselkedjenek a SARS-CoV-19-vírus okozta COVID-19 járvánnyal kapcsolatban. Az egyik legszélsőségesebb nézetet a brazil elnök, Bolsonaro képviseli, aki szilárdan azt az elvet vallja, miszerint az egész vírus ügy túl van dimenzionálva, ilyen majdhogynem nincs is. Ennek eredménye: júliusban ő is fertőzött lett, a napokban pedig már 130 ezer körül jár országában a betegség halálos áldozatainak a száma, miközben 4,2 millió fertőzöttről tudni. A legnagyobb abszolút számú megbetegedést az USA produkálja a világon, a fertőzöttek száma 6,5 millió, a halottaké 200 ezer felé közelít. Megjegyzendő, Brazília lakossága 210 millió, az USA-é csaknem 330. A Guardian cikke szerint a két ország elnöke a járvány kezelésében – lebecsülésében – kezdetben együttműködött, majd Trump kénytelen volt váltani, félve attól, hogy a halálesetek ráégnek (ne feledjük november 3-án elnökválasztás lesz Amerikában - szerk.), míg Bolsonaro maradt a járvány semmibe vételénél. (A most nyilvánosságra került felvételben Trump elismerte, hogy tudatosan kisebbítette a koronavírus jelentőségét nyilvános nyilatkozatokban, és tudta, hogy életveszélyes és súlyosabb, mint az influenza. Erről még februárban és márciusban beszélt Bob Woodwardnak, az egyik legismertebb amerikai újságírónak.) A mi tízmilliós hazánkban alacsony esetszámot, alig tízezret regisztráltak, de ehhez képest a halálesetek aránya viszonylag magas, szerdán 628 volt. Hiteles rangsort valójában nehéz készíteni, az esetszámokat a lakosságszám mellett a népsűrűség, a belföldi, valamint a külföldre és külföldről történő mozgások korlátozása, a tesztelések száma, a halálesetek okának megállapításában meglévő eljárási különbségek és még sok más tényező befolyásolhatja. Például míg a diktatórikus, vagy autokrata vezetőkkel bíró országokban a korlátozó intézkedéseket a lakosság – úgy tűnik – nagyobb fegyelmezettséggel tartotta be, addig adatszolgáltatásaik, egyáltalán az adatok felvétele – lásd tesztelések száma Magyarországon – hagyhatnak kívánnivalót maguk után. Az államok azonban legnagyobb részben hajlandók voltak bizonyos, ma már standardizáltnak tekinthető intézkedéseket meghozni: a maszkviselésről, a távolságtartásról, a tömeges vagy akárcsak nagyobb létszámú rendezvények megrendezésének tilalmáról, korlátozott bel- és külföldre utazási lehetőségekről szóltak a rendelkezések. És most, hogy egyértelműen itt a második hullám, kénytelenek ismét szólni, noha úgy tűnik – az eddigiekből a tanulságot levonva – egyelőre kevésbé szigorú formában. A kivétel Svédország, a kulcsszó pedig a nyájimmunitás. Amely akkor jön létre, ha már a lakosság túlnyomó része, 60-70 százaléka megbetegedett, és ezután rezisztensé vált, így a vírusnak gyakorlatilag nem marad kit megfertőznie. Ezzel kapcsolatban két nehézség merült fel: még a – lakosságszámhoz képest – legátfertőzöttebb országokban is csak alig pár százalékos a betegségen átesettek aránya, és úgy tűnik, az sem jelent igazán hosszú időre, néhány hónapnál tovább védelmet, ha valaki átvészelte azt. Ha pedig csak vírushordozó volt tünetek nélkül, minden további nélkül lehet beteg egy újabb fertőzés következtében. A módszer védelmezői szerint fölösleges a hiábavaló védekezési intézkedéseket meghozni, ez csak gazdasági visszaeséssel jár, ehelyett az áldozatok minél jobb ellátására kell törekedni. A svédek tehát a nyájimmunitásra játszottak, amikor márciusban jóval kevésbé szigorú korlátozó intézkedéseket hoztak, mint az európai államok legtöbbje. Mostanra azonban eljött a számadás ideje: vajon sikeres lett-e a svéd modell? „Tisztán látható, hogy nem csak a fertőzöttség, a kórházi kezelések és a halálesetek száma (egymillió lakosra vetítve) magasabb, mint a környező skandináv országokban, de maga a járvány is hosszabb lefolyású, több fertőzés és haláleset történt a legkritikusabb időszakban, mint Dániában, Finnországban és Norvégiában” – állítja David Goldsmith londoni orvos. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a súlyos betegségből felépültek azonnal kifejlesztenek antitesteket, de az enyhébb, vagy tünet nélküli esetekben ez sokkal ritkábban következik be: ezek az emberek nem válnak immúnissá, és nem tudják megakadályozni a vírus terjedését, pedig ez alapvető fontosságú lenne a nyájimmunitás eléréséhez.
A kívánatos átfertőzöttség azonban még a fejlettebb egészségügyi infrastruktúrájú országokban is gondot okozhat, így a leghelyesebb eljárás a védekezés erősítése. A 16 százalékos átfertőződöttség a legtöbb országban már megoldhatatlan kihívások elé állítaná az egészségügyi ellátórendszereket, mint ahogyan ez New York-ban, vagy Lombardiában meg is történt. Johan Giesecke a stockholmi Karolinska Institute orvosprofesszora a Láthatatlan járvány címmel a Lancetben szemlézett írásában azt állítja, nem tehetünk sokat a járvány ellen, ha nem a tényekre alapozunk. Figyelemre méltó, hogy a 12,5 millió lakosú Svédországnál – ahol 85 880 fertőzés és 5 842 haláleset történt – jóval népesebb (51,6 milliólakosú) Dél-Korea, és a 23,8 millió lakosú Tajvan tudta úgy kordában tartani a járványt – például kötelező maszkviseléssel, az esetek és a kontaktok nyilvántartásával, határlezárásokkal – hogy közben nem állították le teljesen a gazdaságot. „A jelenlegi intézkedések tehát elegendők lehetnek a járvány lassításához, noha nem állíthatják meg azt teljesen, de figyelembe véve az ellátórendszerek kapacitását, a „visszafogott stratégiák” alkalmazása, mi több a nyájimmunitásra való törekvés helyett az eddig alkalmazott stratégiák; a tesztelés, a nyomonkövetés, elszigetelés, maszkviselés, személyi higiénia, távolságtartás a javasoltak” – írja Giesecke.

Van, ahol már elérhették a nyájimmunitást

India egyes legzsúfoltabb nyomornegyedeiben minden 10 emberből nagyjából 6 már rendelkezik antitestekkel a Sars-Cov-2 vírus ellen, ami azt mutatja, hogy már átestek a koronavírus fertőzésen és felgyógyultak abból. Ez az eddig ismert legmagasabb arány globálisan és ez megmagyarázhatja az ezeken a területeken egyre javuló járványügyi helyzetet. Az átfertőződöttség mértéke elérhette az 57 százalékot. New Yorkban a vérükben antitesteket hordozók aránya egy áprilisi tanulmány szerint 21,2 százalék volt, májusban Stockholmban 14 százalék. Egy friss olasz kormányzati tanulmány szerint az ország népességének mindössze 2,5 százalékánál találtak antitestet. Amennyiben a járványban egyik legsúlyosabban érintett országban ez a helyzet, akkor aligha képzelhető el, hogy bárhol a világon általános védettséget, a járvány lassabb terjedését biztosító nyájimmunitást szerzett volna egy ország.  

Járványkezelés: demokratikus vagy a diktatórikus

Világszerte megválaszolásra váró kérdés, hogy melyik rendszer tudja a járványt jobban kezelni: a demokratikus vagy a diktatórikus? Számos országban hajlanak arra, hogy járvány idején gyors döntések kellenek, ezért megengedőbbek a diktatórikus eszközökkel – fogalmazott Lakner Zoltán. A politológus szerint ugyanakkor ez a metodika alapvetően arra jó, hogy a hatalmon lévők tévedhetetlenségét és leválthatatlanságát hirdesse. Egy demokratikusan megválasztott és hatalmat gyakorló vezető viszont számol a leválthatóságával, ezért igyekszik bevonni a társadalom széles rétegeit a döntéshozatalba. A járványkezelés nem csupán az állam feladata, vélte Lakner, és egy demokratikus társadalomban a közösségek felfedezik, hogy nekik is dolguk van. 

Még mindig naponta 4-en megölik magukat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.10. 17:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
2003 óta szeptember 10-én tartják az öngyilkosság megelőzésének világnapját, de nem csak ma lenne fontos észrevenni a figyelmeztető jeleket.
Magyarországon a statisztikai adatok szerint ugyan évről évre kevesebben ölik meg magukat, naponta négy, hetente nagyjából 30 ember lesz öngyilkos, közülük kettő 25 év alatti. Sokkal többen vannak, akik megpróbálnak véget vetni életüknek, de nem halnak bele a kísérletbe – olvasható az Ifjúsági Lelki Elsősegély oldalon. A 444.hu ismertette az Eurostat csütörtökön, az öngyilkosság megelőzésének világnapján közzétett adatait, amely az Európai Unió országainak régiókra bontott öngyilkossági statisztikáit tartalmazza. Ennek alapján Magyarországon 2017-ben 17 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra, az egyik legmagasabb öngyilkossági rátával rendelkező ország az uniós tagállamok között. Érdekes, hogy az országos rátához képest azonban jóval gyakoribbak az öngyilkosságok a dél-alföldi régióban, 100 ezer lakosra vetítve 23 ember végzett magával.

Vegyük észre!

Mint az ingyenesen hívható telefonos lelkisegély-szolgálatot működtető szervezet oldalán írják, az öngyilkosságra készülők többsége jelzi a szándékát. Igaz, egy krízisben lévő nem biztos, hogy képes jól kommunikálni, ezért a segélykiáltása néha csak szimbolikus. Figyelmeztető jel lehet, ha valaki elajándékozza a számára fontos tárgyakat, kisállatát, ha hirtelen törli magát a közösségi oldalakról, de gyakori, hogy hosszú utazásról, mély alvásról vagy zuhanásról beszél. Az öngyilkosságra készülő többnyire nem hirtelen dönt, hanem napokig fontolgatja a döntését, módszert keres, beszerzi a hozzá szükséges eszközöket, amelyek intő és észrevehető jelek lehetnek.
A szakemberek tanácsa szerint ilyenkor érdemes megpróbálni beszélgetni és szóba hozni a témát, mert felszabadító hatása lehet, ha a bajban lévő megoszthatja valakivel a nyomasztó gondolatait. Tudni kell, hogy aki öngyilkosságra készül, nem meghalni akar, csak éppen nem lát más kiutat a problémáiból. Kapaszkodót keres, a támogató jelenlét, a kifejezésre juttatott szeretet, fontosságának éreztetése önmagában is életet menthet. Célszerű bevonni a családját, barátait, a legnehezebb időszakban nem egyedül hagyni, és megadni a lelkisegély-szolgálatok telefonszámait, ahol képzett önkéntesek segítenek kimondani a szorongató érzéseket.

Ingyenes segélyhívók:

Az Ifjúsági Lelki Elsősegély telefonszáma, amely ingyen hívható mindennap 17.00. és 21.00. között:137-00 Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar Facebook-oldala azt írja: az öngyilkosság megelőzésének világnapja arra emlékeztet bennünket, hogy figyeljünk egymásra. „Ha azt látjuk, hogy a barátunk, az osztálytársunk, az ismerősünk nincs jól, forduljunk hozzá őszinte figyelemmel. Ne engedjük el senkinek a kezét!”
Az országos tisztifőorvos közösségi oldala a telefonos lelki elsősegély-szolgálatok telefonszámait posztolta ki a 2003 óta tartott világnap alkalmából.