Előfizetés

Az OLAF jelentését magyarázza az ügyészség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 11:48

Fotó: Népszava
Szerintük továbbra is az uniós átlagot meghaladó arányban emelnek vádat a hivatal ajánlásai nyomán.
Korábban a Népszava brüsszeli tudósítója is beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jelentéséről, amely szerint Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől. Az OLAF 2015 és 2019 között Magyarországnak címezte a legtöbb ajánlását az uniós kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalások felszámolására. Ezek az ajánlások az uniós felzárkóztatási az agrártámogatások 4 százalékára vonatkoztak. A korrupciógyanús pénzfelhasználás mértéke tízszerese az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. Ezzel a huszonhét tagállam abszolút listavezetője Magyarország. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor lapunkhoz is eljuttatott közleményében hangsúlyozza, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ráadásul egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. Megjegyzik, az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.   
„A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 47 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 %-os uniós átlag.” Ugyanakkor ehhez érdemes hozzátenni a Népszava brüsszeli tudósítójának megállapítását is, amely szerint az OLAF nem azt vizsgálta, hogy Magyarország hogyan hajtotta végre a szervezet összes ajánlását, hanem csak azokat vette számításba, amelyek nyomán nemzeti eljárás indult. Másként a teljesítmény nem 47, hanem 21 százalékos lenne. A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi, Polt Péter tavaly hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t, aki akkor elégedetten vélekedett a magyar vádhatósággal való együttműködéssel. 
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók

– zárul a tájékoztatás.

A Legfőbb Ügyészség az alábbiakban reagált tudósítónk megállapításaira:

"Az OLAF az éves jelentésében a 41. oldalon a 7. táblázatban tette közzé a 2015-2019. között az OLAF ajánlások kapcsán tett intézkedéseket országonként bontásban.  A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy - ha folyamatban volt már a nyomozás - az ajánlást a nyomozás irataihoz csatolta. A befejeződött nyomozások 47 %-ában emelt vádat a magyar ügyészség. Amelyik ügyben még nem történt döntés a vádemelés kérdésében, ott valamennyi ügyben folyamatban van még a nyomozás. Az OLAF kimutatása szerint 15 ügyben zárult le a nyomozás, ennek a 47%-ában történt vádemelés, valamint 18 ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás. Eszerint a cikkben szereplő 21 %-os „teljesítmény” téves és félrevezető megállapítás."

Gulyás Gergely szerint az SZFE soha nem volt olyan szabad, mint most

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 10:56

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Egyelőre nem tervez drasztikus szigorításokat a kormány.
Elérte a második hullám Magyarországot, az egészségügyet sikerült felkészíteni

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Gulyás Gergely hangsúlyozta, rendelkezésre állnak az eredményes és hatékony védekezéshez szükséges eszközök. Mindenkit arra kért, tartsa be a másfél méteres védőtávolságot és hordjon maszkot. Biztosított a kórházi ágykapacitás, van elég maszk, kesztyű és lélegeztetőgép. A vírus nem teheti tönkre a hétköznapokat, az országnak működnie kell. Jelenleg a külföldről való behurcolás a legnagyobb veszély.  A PCR-tesztek hatósági áraival kapcsolatban azt mondta, napokon belül határozzák meg az árakat, de semmiképpen sem hozhat háromszoros-négyszeres hasznot a végeknek. 
Egy biztos: a jelenlegi 30 ezer forintnál kevesebbet kell majd fizetni.

A gazdasági adatokkal kapcsolatban azt mondta, a júliusi munkanélküliség az uniós átlag alatt maradt. Magyarország  az Unió tagállamai közül a legkisebb veszteséggel élte túl a válság első hullámát, ennek fenntartását célként tűzte ki. Rendkívül fontos a gazdaságélénkítés, mert csak így lehet megőrizni a munkahelyeket. Emiatt kérte a lakosságot arra, hogy fegyelmezetten viselkedjen. A gazdaság leállását az egészségügyi kockázatnál is nagyobb veszélynek tartja Gulyás Gergely.
A miniszter szavaiból az derül ki, hogy egyelőre nem tervez a kormány szigorításokat a védekezésben.

A politikus megjegyezte, az időseknek szóló bevásárlási sáv újbóli bevezetését a nemzeti konzultációra adott válaszoktól függ. Viszont könnyen lehet, hogy visszatérnek életünkbe az operatív törzs sajtótájékoztatói. Az RTL Klub kérdésére azt mondta, megfontolandó a kérdés, tekintve a napi fertőzésszámokat.  Kérdésre válaszolva beszélt a színművészetiről is. Szerinte mivel kivonul az állam, így a kormány is csak megfigyelője a történéseknek. Ugyanakkor reményét fejezte ki Gulyás Gergely, hogy elindul a párbeszéd a hallgatók és a fenntartó között és megkezdődhet a tanév. 
Az SZFE soha nem volt olyan szabad, mint most

– állította. Egyúttal jelezte, a kormány nem gondolkodik abban, hogy másik egyetemmel összeköltözteti vagy összevonja az intézményt, nem terveznek másik SZFE-t. 

Táppénzdilemma: fizetés vagy vírus?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.11. 10:27

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Sok pedagógusnak az is gondot okozhat, ha karanténban a fizetésüknek csak 50-60 százalékát kapják meg.
Miután továbbra sincs egyértelmű központi utasítás arra vonatkozóan, mit kell tenniük a köznevelési intézményeknek, ha egy iskolában, óvodában megjelenik a koronavírus, az igazgatók, pedagógusok gyakran egymástól teljesen eltérő protokollok szerint kénytelenek megoldani a védekezést – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás lapunknak elmondta, például egy Győr-Moson-Sopron megyei iskolában teljesen felfüggesztették a tanítást, miután az egyik pedagógusról kiderült, hogy fertőzött, ezzel szemben egy Hajdú-Bihar megyei iskolában „csak” néhány osztályt küldtek karanténba azt követően, hogy az egyik diák koronavírustesztje pozitív lett. De a PSZ tud olyan dunántúli iskoláról is, ahol az egyik osztályban bizonyítottan fertőzött lett egy diák, de az iskolavezetés a gyerekekre, illetve a szülőkre bízta, hogy továbbra is bemennek-e az iskolába. – Egyszerűen senki sem tudja, milyen elvek szerint kell dönteni az iskolai tanítás felfüggesztéséről, az Oktatási Hivatal pontosan milyen szempontok szerint rendel el rendkívüli tanítási szünetet vagy tantermen kívüli oktatást. De a védekezés mértéke is eltérő, van olyan iskola, ahol igyekeznek szigorúan betartani az ajánlásokat, máshol még lázmérő sincs. A védekezés a végletek között zajlik – fogalmazott a PSZ alelnöke. Arról már Müller Cecília országos tisztifőorvos számolt be egy szerdai egészségügyi szakmai konferencián, tudnak arról, hogy több esetben már tüneteket mutató pedagógus ment be az iskolába, ezért arra kérte a tanárokat, csak egészségesen vegyék fel a munkát. Totyik Tamás ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, az ilyen esetek mögött egzisztenciális okok is állhatnak: ha egy pedagógust hazaküldenek és karanténra köteleznek, fizetésüknek csupán 50-60 százalékát kapják meg táppénzben. – Ez sokaknak hatalmas kiesést jelenthet. Például egy gyermekét egyedül nevelő, 10 éve a pályán lévő pedagógus nettó jövedelmi szintje nem éri el a társadalmi minimum szintjét, vagyis a 180 ezer forintot sem. Akik ilyen helyzetben vannak, azt hiszem, háromszor is meggondolják, mi jelent számukra nagyobb kockázatot – mondta. A szakszervezet ezért levélben kérte Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét, hogy a koronavírus-fertőzést, ha azt bizonyítottan a munkahelyén kapta el valaki, tekintsék foglalkozási megbetegedésnek, az érintett pedagógusoknak pedig 100 százalékos táppénzt állapítsanak meg. 

Több mint 50 iskola érintett

Jelenleg nyolc óvodában és három iskolában van rendkívüli szünet, illetve 53 intézményben tantermen kívüli, digitális munkarendet rendeltek el - közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön. Ugyanakkor a tantermen kívüli oktatásban nem mindenhol érintett az egész iskola, van, ahol csak egyes osztályok álltak át. Az Emmi közlése szerint összesen 10 intézményben kellett eddig teljesen felfüggeszteni a tantermi oktatást. A települések közül Budapesthez köthető a legtöbb eset.