Előfizetés

Szabad préda lesz a Klubrádió frekvenciája

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.11. 12:12
illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
„Ismételt jogsértésekre” hivatkozva nem hosszabbított használati jogot a Médiatanács, jövőre a Klubrádiónak is pályáznia kell saját hullámhosszára.
„Törvényi kizáró ok” miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem újította meg a Klubrádió Budapest 92,9 MHz frekvenciára szóló jogosultságát, és megkezdte a pályázati eljárás előkészítését – jelentette be pénteki közleményében a Médiatanács.  

Harcolhatnak a saját hullámhosszukért

A szervezet a Klubrádió szolgáltatójának „ismételt jogsértéseivel” indokolta a döntést, bár azt nem fejtették ki, mit értenek ezalatt. Mint írták, „a rádió hétéves működése során több alkalommal megsértette a médiatörvény rendelkezéseit”, az ezek miatt kirótt bírságokat pedig mindig tudomásul vették és befizették a bírságösszegeket is. A tanács szerint ők nem is járhatnának el másképp, a médiatörvény szerint ugyanis „a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását kizáró ok, ha a médiaszolgáltató a működése során a médiatörvény rendelkezéseit ismételten vagy súlyosan megszegi.” 
A döntés szerint a Klubrádió frekvenciája 2021. február 21-e után újra megpályázható lesz, és a rádió szolgáltatója is indulhat majd a saját korábbi hullámhosszára kiírt tenderen.

Lapunk megkereste az ügyben a Klubrádiót, szerettük volna megtudni, hogy mik a Médiatanács által emlegetett jogsértések, és mi a rádió véleménye a tanács döntéséről. Hardy Mihály, a rádió főszerkesztő-helyettese visszahívást ígért az ügyben. Ha megismerjük a Klubrádió álláspontját, frissítjük cikkünket. Bár választ nem kaptunk, a rádió közleményben reagált a Médiatanács bejelentésére. "...  A Médiatanács ma közzétett határozatában a médiatörvény többszöri megszegésével indokolja a döntését. Ez az állítás a Klubrádió álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak. A Klubrádió vezetői és munkatársai keresik a jogi- és egyéb eszközöket annak érdekében, hogy Magyarország utolsó, több százezer embert naponta hitelesen tájékoztató, független rádiója ne némuljon el.” - írták.

19 év után a civileknek is menniük kellett

A Médiatanács hasonló okra, ismételt jogsértésre hivatkozva vonta el tavaly az ország legnagyobb civil nonprofit adója, a Civil rádió frekvenciahasználati jogát is is, 25 év után. A civilrádiósok szerint olyan apróbb hibákért marasztalták el őket korábban, és büntették őket 100 ezer forintra, mint hogy nem megfelelő arányban sugároztak hazai és külföldi zenét. 
„… a törvény betarthatatlan. A magyar zenei piac egyszerűen nem termel annyi zeneszámot, hogy folyamatos változatos kínálatot biztosítsunk belőle, de abszurd módon, ha egy magyar kamarazenekar előadásában Kodály Psalmus Hungaricusát sugározzuk, az sem számít magyar zenének, mert a címe nem az”

– mondta akkor Népszavának Tóth Mónika, a Civil Rádió munkatársa.

Örülhet a Karc FM

Eközben a Médiatanács elfogadta a Győr 96,4 MHz körzeti rádiós frekvenciapályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra. Örülhet a kormánypárti szellemiségű Karc FM szolgáltatója is, a Médiatanács ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a Karc FM Média Kft. a Sopron 98,4 MHz frekvencián két hónapos haladékkal, legkésőbb december 8-án kezdje meg közösségi adását.

Húszezer rossz minőségű maszkot foglalt le a NAV (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 11:51

Fotó: NAV
A vállalkozó nem tudta bizonyítani, hogy a szájmaszkok megfelelnek az alapvető egészségvédemi- és biztonsági követelményeknek. A szállítmányt megvizsgálta a fogyasztóvédelmi hatóság is.
Több mint 17 millió forint értékű, rossz minőségű maszkot vontak ki a forgalomból a pénzügyőrök. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Facebook-oldalán azt írja, Pest megyében jelentették be vámkezelésre azt a 20 ezer védőfelszerelést, amiről a tételes áruvizsgálatkor úgy tűnt, hogy egészségügyi felhasználásra alkalmatlanok. A vállalkozó sem tudta bizonyítani, hogy a szájmaszkok megfelelnek az alapvető egészségvédemi- és biztonsági követelményeknek. A védőfelszerelésből álló szállítmányt megvizsgálta a fogyasztóvédelmi hatóság is. A szakvélemény alapján a termékek nem felelnek meg a termékbiztonsági szabályoknak és megtiltották azok forgalomba hozatalát. A pénzügyőrök a több mint 17 millió forint értékű szállítmányt lefoglalták.

Az OLAF jelentését magyarázza az ügyészség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 11:48

Fotó: Népszava
Szerintük továbbra is az uniós átlagot meghaladó arányban emelnek vádat a hivatal ajánlásai nyomán.
Korábban a Népszava brüsszeli tudósítója is beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jelentéséről, amely szerint Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől. Az OLAF 2015 és 2019 között Magyarországnak címezte a legtöbb ajánlását az uniós kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalások felszámolására. Ezek az ajánlások az uniós felzárkóztatási az agrártámogatások 4 százalékára vonatkoztak. A korrupciógyanús pénzfelhasználás mértéke tízszerese az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. Ezzel a huszonhét tagállam abszolút listavezetője Magyarország. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor lapunkhoz is eljuttatott közleményében hangsúlyozza, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ráadásul egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. Megjegyzik, az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.   
„A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 47 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 %-os uniós átlag.” Ugyanakkor ehhez érdemes hozzátenni a Népszava brüsszeli tudósítójának megállapítását is, amely szerint az OLAF nem azt vizsgálta, hogy Magyarország hogyan hajtotta végre a szervezet összes ajánlását, hanem csak azokat vette számításba, amelyek nyomán nemzeti eljárás indult. Másként a teljesítmény nem 47, hanem 21 százalékos lenne. A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi, Polt Péter tavaly hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t, aki akkor elégedetten vélekedett a magyar vádhatósággal való együttműködéssel. 
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók

– zárul a tájékoztatás.

A Legfőbb Ügyészség az alábbiakban reagált tudósítónk megállapításaira:

"Az OLAF az éves jelentésében a 41. oldalon a 7. táblázatban tette közzé a 2015-2019. között az OLAF ajánlások kapcsán tett intézkedéseket országonként bontásban.  A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy - ha folyamatban volt már a nyomozás - az ajánlást a nyomozás irataihoz csatolta. A befejeződött nyomozások 47 %-ában emelt vádat a magyar ügyészség. Amelyik ügyben még nem történt döntés a vádemelés kérdésében, ott valamennyi ügyben folyamatban van még a nyomozás. Az OLAF kimutatása szerint 15 ügyben zárult le a nyomozás, ennek a 47%-ában történt vádemelés, valamint 18 ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás. Eszerint a cikkben szereplő 21 %-os „teljesítmény” téves és félrevezető megállapítás."