Előfizetés

Iskolakezdés: már az alsósoknak is laptopot vettek

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:10
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szülők többsége arra számít, hamarosan ismét „élvezheti” a digitális oktatás „örömeit”. Egyáltalán nem várják.
Bár az idei tanév hagyományos oktatással indult, az iskolás gyerekeket nevelő szülők majdnem háromnegyede szerint ez nem sokáig marad így. Felük a digitális tanítás rövid időn belüli visszatérésére számít, 22 százalékuk pedig a két oktatási forma többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a GKI Digital augusztus végén készített, pénteken közzétett reprezentatív felméréséből. A szülők többsége – 56 százaléka – ugyanakkor egyáltalán nem szeretné ezt az „élményt” ismét megtapasztalni, de mint a válaszokból kiderült, korántsem azért, mert elutasítanák a digitális eszközök bevetését a tanulásban. Sokkal inkább szerepet játszanak ebben a tavasszal szerzett tapasztalatok, és persze a munkahelyi kötelezettségek, az időbeosztási nehézségek. Mint arról a Népszava is többször írt: a dolgozók döntő többségének már elfogyott fizetett szabadsága, a home office pedig nem minden munka esetén jöhet szóba, így főként az alsó tagozatosok esetében rendkívül nehéz volna segítség nélkül megoldani az otthoni tanulást. A GKI Digital felméréséből pedig az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a digitálisnak nevezett oktatás a kormányzati propagandával ellentétben egyáltalán nem működött hatékonyan: tízből hat szülő legalábbis nem így tapasztalta. A szülők fele nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét sem, 41 százalékuk úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása valójában rájuk hárult, az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Mindez hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosoknál, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi. A szociális közegtől való távolság pedig korosztálytól függetlenül negatívan érintette a legtöbb gyermeket. Eközben szó sincs arról, hogy a szülők a digitálizáció oktatásban játszott szerepét utasítanák el, hiszen 70 százalékuk szerint az elektronikus eszközök segítik a tanulást. A szülők egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csak kevesebb, mint harmaduk örülne jobban olyan hagyományos oktatásnak, amelyben nem kellene a gyermeknek a tanuláshoz elektronikai eszközöket használnia, csupán könyveket. A felmérésből az is kiderült: miután a tavaszi otthontanulás miatt kevesebb tanszer használódott el, az iskolakezdésre csak az alsósok szülei költöttek jelentősen többet, mint korábban. Ennek fő oka, hogy többen vettek már ennek a korosztálynak is digitális eszközöket, ami korábban nem volt jellemző. Az idén a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt, tavasszal a szülők harmada vásárolt ilyen eszközt – többnyire laptopot vagy mobiltelefont - kifejezetten a vírus hatására. Az iskolakezdés kapcsán pedig az látszik, hogy idén a beiskolázás során a szülők már az általános iskola alsóbb osztályaiban is egyre kevesebbet költenek papír-írószerre, ruházatra, de többet a különböző műszaki cikkekre. A felsőbb tagozatban ennél kisebb a mozgás a tavalyi évhez képest, de itt is jellemző, hogy műszaki cikkre többet költenek, mint tavaly, papír-írószerre és ruházatra viszont kevesebbet. A középiskolában már viszonylag kevesebb pénz ment el a műszaki cikkre, mivel azokat már korábban beszerezték, míg papír-írószerre és ruházatra kissé több volt a kiadás, de nagyjából csak az áremelkedés mértékét követve. Az általános iskola alsó osztályaiban így 45 ezer, a felsőben 34 ezer, középiskolában pedig 28 500 forintot költöttek a szülők átlagosan az iskolakezdésre.   

Munkanélküliek százezreiért aggódik a szakszervezet: a tb-rendelet visszavonását követelik

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:08
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Azonnal vonja vissza a kormány a tb-rendeletet, amely szerint már az életmentésért is fizetni kell azoknak, akik hat havi társadalombiztosítási hátralékot halmoznak fel – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb szigorításra.
Elfogadhatatlan a sürgősségi ellátás, az életmentés kifizettetése a tb-hátralékosokkal – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely felszólította a kormányt, azonnal vonja vissza az új tb-rendeletet. Mint Kordás László, a MASZSZ elnöke fogalmazott: a hatalom a járvány első hullámában legalább kétszázezer munkanélkülivé vált embert hagyott az út mellett, és hiába ígérte a miniszterelnök, a kormány nem segített rajtuk. Ők minden keservesen megkeresett fillérüket a megélhetésre fordítják, így elképzelhető, hogy nem futja nekik a havi 7-8 ezer forintos tb-járulékra. Közülük vélhetően rengetegen már hátralékosok. Sokan pedig nem tudják, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a munkáltató nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot sem, ezt a kieső részt magának a munkavállalónak kellene külön pótolnia. A MASZ elnöke emlékeztetett: tavaly decemberben az akkor jóváhagyott új tb-törvényt is élesen bírálták, és levélben szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá. Pedig az még „csak" a járóbeteg ellátást, a gyógyítást vonta meg azoktól a hátralékosoktól is, akik a szociális helyzetük miatt helyben sem tudnak fizetni. Áder akkor hangulatkeltésnek minősítette az advent idejére időzített szakszervezeti tiltakozást, miközben ő ugyanebben az ünnepi hangulatban aláírásával szentesítette a legelesettebbeket is kirekesztő tb-törvényt. Ez az újabb rendelet azonban még a tavalyinál is durvább – állítja Kordás László. Akkor a kormány legalább azt bizonygatta, hogy a sürgősségi beavatkozás „természetesen" továbbra is mindenkinek ingyenes lesz. Hát eddig tartott – állapította meg.    A MASZSZ elnöke az orvosokért is aggódik. El sem tudja képzelni, hogyan fogja megmondani egy gyógyításra, életmentésre felesküdött ember a betegének: nem tud rajta segíteni, ha nem fizeti ki a beavatkozás akár több százezer forintos költségét. Ezzel a rendelettel a hatalom az orvosokra hárítja a döntés felelősségét, ami szintén embertelen megoldás.

Több mint száz Lendület- és ERC-pályázat nyertese tiltakozik Palkovics László döntése ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 15:47

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Alaptörvényre hivatkoznak, ami azt mondja ki, hogy tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Több mint száz Lendület- és ERC-nyertes kutató tiltakozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntése ellen, amely az OTKA alapkutatási pályázatok esetében a szakértői testületek által felállított sorrendet a szakértőkkel való egyeztetés nélkül megváltoztatta.  Levelükben az Alaptörvény X. cikkére hivatkoztak, miszerint
„tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”.

Az aláírók teljes listája a Lendületes Kutatók '2019 honlapon olvasható. Tiltakozásukat az váltotta ki, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter augusztusban a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást. A történtek miatt jelentette be lemondását a korábbi OTKA egyik kollégiumának elnöke, Acsády László akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás élesen bírálta a döntést, és Palkovics Lászlónak írt levelében megjegyezte, hogy elviekben sem ért egyet azzal, hogy a szakmai tudományos konszenzust képviselő kollégiumok rangsora felülírható legyen. Az viszont példátlan, hogy döntésével a miniszter vagy az NKFIH elnöke a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást. Arra kérte a tárcavezetőt hogy a bizalom helyreállítása érdekében vizsgálja felül az eredeti kollégiumi döntéslisták megváltoztatását. Freund Tamás levelében végül ebédre hívta meg az MTA székházába a politikust a „részletek megbeszélésére”. Palkovics László nem fogadta el a meghívást.