Előfizetés

Iskolakezdés: már az alsósoknak is laptopot vettek

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:10
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szülők többsége arra számít, hamarosan ismét „élvezheti” a digitális oktatás „örömeit”. Egyáltalán nem várják.
Bár az idei tanév hagyományos oktatással indult, az iskolás gyerekeket nevelő szülők majdnem háromnegyede szerint ez nem sokáig marad így. Felük a digitális tanítás rövid időn belüli visszatérésére számít, 22 százalékuk pedig a két oktatási forma többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a GKI Digital augusztus végén készített, pénteken közzétett reprezentatív felméréséből. A szülők többsége – 56 százaléka – ugyanakkor egyáltalán nem szeretné ezt az „élményt” ismét megtapasztalni, de mint a válaszokból kiderült, korántsem azért, mert elutasítanák a digitális eszközök bevetését a tanulásban. Sokkal inkább szerepet játszanak ebben a tavasszal szerzett tapasztalatok, és persze a munkahelyi kötelezettségek, az időbeosztási nehézségek. Mint arról a Népszava is többször írt: a dolgozók döntő többségének már elfogyott fizetett szabadsága, a home office pedig nem minden munka esetén jöhet szóba, így főként az alsó tagozatosok esetében rendkívül nehéz volna segítség nélkül megoldani az otthoni tanulást. A GKI Digital felméréséből pedig az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a digitálisnak nevezett oktatás a kormányzati propagandával ellentétben egyáltalán nem működött hatékonyan: tízből hat szülő legalábbis nem így tapasztalta. A szülők fele nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét sem, 41 százalékuk úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása valójában rájuk hárult, az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Mindez hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosoknál, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi. A szociális közegtől való távolság pedig korosztálytól függetlenül negatívan érintette a legtöbb gyermeket. Eközben szó sincs arról, hogy a szülők a digitálizáció oktatásban játszott szerepét utasítanák el, hiszen 70 százalékuk szerint az elektronikus eszközök segítik a tanulást. A szülők egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csak kevesebb, mint harmaduk örülne jobban olyan hagyományos oktatásnak, amelyben nem kellene a gyermeknek a tanuláshoz elektronikai eszközöket használnia, csupán könyveket. A felmérésből az is kiderült: miután a tavaszi otthontanulás miatt kevesebb tanszer használódott el, az iskolakezdésre csak az alsósok szülei költöttek jelentősen többet, mint korábban. Ennek fő oka, hogy többen vettek már ennek a korosztálynak is digitális eszközöket, ami korábban nem volt jellemző. Az idén a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt, tavasszal a szülők harmada vásárolt ilyen eszközt – többnyire laptopot vagy mobiltelefont - kifejezetten a vírus hatására. Az iskolakezdés kapcsán pedig az látszik, hogy idén a beiskolázás során a szülők már az általános iskola alsóbb osztályaiban is egyre kevesebbet költenek papír-írószerre, ruházatra, de többet a különböző műszaki cikkekre. A felsőbb tagozatban ennél kisebb a mozgás a tavalyi évhez képest, de itt is jellemző, hogy műszaki cikkre többet költenek, mint tavaly, papír-írószerre és ruházatra viszont kevesebbet. A középiskolában már viszonylag kevesebb pénz ment el a műszaki cikkre, mivel azokat már korábban beszerezték, míg papír-írószerre és ruházatra kissé több volt a kiadás, de nagyjából csak az áremelkedés mértékét követve. Az általános iskola alsó osztályaiban így 45 ezer, a felsőben 34 ezer, középiskolában pedig 28 500 forintot költöttek a szülők átlagosan az iskolakezdésre.   

Munkanélküliek százezreiért aggódik a szakszervezet: a tb-rendelet visszavonását követelik

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:08
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Azonnal vonja vissza a kormány a tb-rendeletet, amely szerint már az életmentésért is fizetni kell azoknak, akik hat havi társadalombiztosítási hátralékot halmoznak fel – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb szigorításra.
Elfogadhatatlan a sürgősségi ellátás, az életmentés kifizettetése a tb-hátralékosokkal – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely felszólította a kormányt, azonnal vonja vissza az új tb-rendeletet. Mint Kordás László, a MASZSZ elnöke fogalmazott: a hatalom a járvány első hullámában legalább kétszázezer munkanélkülivé vált embert hagyott az út mellett, és hiába ígérte a miniszterelnök, a kormány nem segített rajtuk. Ők minden keservesen megkeresett fillérüket a megélhetésre fordítják, így elképzelhető, hogy nem futja nekik a havi 7-8 ezer forintos tb-járulékra. Közülük vélhetően rengetegen már hátralékosok. Sokan pedig nem tudják, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a munkáltató nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot sem, ezt a kieső részt magának a munkavállalónak kellene külön pótolnia. A MASZ elnöke emlékeztetett: tavaly decemberben az akkor jóváhagyott új tb-törvényt is élesen bírálták, és levélben szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá. Pedig az még „csak" a járóbeteg ellátást, a gyógyítást vonta meg azoktól a hátralékosoktól is, akik a szociális helyzetük miatt helyben sem tudnak fizetni. Áder akkor hangulatkeltésnek minősítette az advent idejére időzített szakszervezeti tiltakozást, miközben ő ugyanebben az ünnepi hangulatban aláírásával szentesítette a legelesettebbeket is kirekesztő tb-törvényt. Ez az újabb rendelet azonban még a tavalyinál is durvább – állítja Kordás László. Akkor a kormány legalább azt bizonygatta, hogy a sürgősségi beavatkozás „természetesen" továbbra is mindenkinek ingyenes lesz. Hát eddig tartott – állapította meg.    A MASZSZ elnöke az orvosokért is aggódik. El sem tudja képzelni, hogyan fogja megmondani egy gyógyításra, életmentésre felesküdött ember a betegének: nem tud rajta segíteni, ha nem fizeti ki a beavatkozás akár több százezer forintos költségét. Ezzel a rendelettel a hatalom az orvosokra hárítja a döntés felelősségét, ami szintén embertelen megoldás.

Rejtélyes szempontok alapján oszt pénzt önkormányzatok között a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:52

Fotó: Rolf Richardson / AFP
Esztergomnak 150 millió forint jutott.
Meglehetősen érthetetlen logika alapján kapnak egyesek önkormányzatok pénzt a kormánytól.

A koronavírus-járvány alatt több (jellemzően ellenzéki) helyhatóságtól is elvontak pénzt. Mások azonban kimondottan jól jártak. Mint az mfor.hu írja, van egy módja ugyanakkor annak, hogy miként tudnak mégis pénzt szerezni az önkormányzatok: külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül a kormány vissza nem térítendő egyedi támogatást nyújthat egyes kiválasztott településeknek. A szerdai Magyar Közlönyben megjelent lista szerint hét település járt jól, összesen 354 millió forintot kaptak a kormánytól. A nagy nyertes Esztergom, ahol 150 milliós támogatást adtak útfelújításra és parkoló építésre. Különös kapcsolat lehet, hogy a város polgármestere az a Hernádi Ádám, aki a MOL-vezető, Hernádi Zsolt unokaöccse.
A városvezetőnek amúgy is remek kormányzati bekötése van, hiszen 4 évet dolgozott a miniszterelnök kabinetében.

A portál megjegyzi, mindezek ellenére nem lehet azt mondani, hogy az önkormányzatok dúskálnak a pénzben. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az mfor.hu-nak is elmondta korábban, hogy az iparűzési adóból és az idegenforgalmi adóból idén jelentős bevételektől esnek el a települések. Ezt a kiesést 600 milliárd forintra becsülte. Úgy jósolta, hogy csődhelyzet a nyár közepéig nem lesz, mert július végéig elegendő lehet az önkormányzatok tartaléka. Ellenben szerinte szeptemberben már sokan fordulnak majd pótlólagosan kiesett bevételek megtérítésért az államháztartáshoz.
Közben a kormány ott szorongatja az önkormányzatokat, ahol csak tudja.

Korábban a Népszava számolt róla be, megadta a kegyelemdöfést a kormány az önkormányzatoknak azzal, hogy a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – legalábbis így értelmezi számos polgármester a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot és az azt megalapozó jogszabály tervezetét. Az önkormányzatok csődtől tartanak, ami ebben a körben azt jelenti, hogy ha nem képesek kifizetni a 90 napon túli tartozásaikat, akkor adósságrendezési eljárást kötelesek kérni maguk ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzájuk, aki megtervezi a gazdasági talpraállás lépéseit.