Kezdődik az afgánközi békefolyamat, ám az ország sorsát az amerikai elnökválasztás határozhatja meg

Nagyjából fél év halogatást követően a tervek szerint ma végre tárgyalóasztalhoz ül a kabuli kormány és az iszlamista tálibok delegációja Katar fővárosában, Dohában. A várakozások szerint eleinte a tartós tűzszünet kérdése lesz napirenden, majd megkezdődhet a hosszúnak ígérkező egyeztetés az évtizedek óta tartó konfliktus lezárásáról - a legfontosabb kérdések viszont csak az amerikai elnökválasztás után dőlhetnek el.

Az úgynevezett afgánközi békefolyamat elindulása is bizonyos szempontból a novemberben esedékes voksnak tudható be: Donald Trump - újraválasztása érdekében - teljesíteni akarta egyik 2016-os kampányígéretét, miszerint lezárja Amerika leghosszabb háborúját, ezért Washington februárban történelminek mondott békeszerződést kötött a tálibokkal. A szóban forgó alku végül Kabul és a tálibok közti tárgyalások legnagyobb akadályának bizonyult, mivel az Egyesült Államok megállapodott egy fogolycserében az afgán kormány nevében, de annak hozzájárulása nélkül.

Ásráf Gáni afgán elnök eleinte elzárkózott attól, hogy az egyezségnek megfelelően szabadon bocsásson 5000 tálib foglyot - azért cserébe, hogy az iszlamisták elengedik a kormányerők 1000 tagját. Erre válaszul a szélsőségesek felmondták az “erőszak mérséklésére” tett vállalásukat - és ezen úszott el a tárgyalások eredeti, március 10-i céldátuma. Az álláspontok a későbbiekben közeledtek egymáshoz: a kabuli kormány és az iszlamista mozgalom megegyeztek a foglyok fokozatos elengedésében, az iszlám vallás két legnagyobb ünnepén - az íd al-fitr és az íd al-adhá idején - tűzszünetet tartottak. Számos alkalommal tűnt úgy, hogy küszöbön áll a béketárgyalások kezdete, de a kölcsönös bizalmatlanság mindezidáig meghiúsította az áttörést, miközben rendszeresek voltak a véres összecsapások is - a harcoknak a biztonsági erők több ezer tagja esett áldozatul.

A legutolsó akadály a legveszélyesebbnek ítélt 400 tálib harcos elengedése volt. Az afgán államfő augusztus elejére összehívta a tradicionális nagytanácsot, a Loja Dzsirgát, hogy döntsön a foglyok sorsáról. A rendkívüli nemzetgyűlés azonban hiába hagyta jóvá szabadon bocsátásukat, mégis csak ezen a héten került pont a huzavona végére.

Gáni gyaníthatóan szándékosan is húzta az időt, szem előtt tartva, hogy kormánya alkupozíciója nagyban függ a közelgő amerikai elnökválasztást eredményétől: ha Donald Trump nyer, akkor a - békeszerződésnek megfelelően - minden bizonnyal teljesen kivonja az amerikai csapatokat, gyengítve Kabul helyzetét, míg (az esélyesebbnek látszó) Joe Biden győzelme esetén valószínűleg maradnak hátra katonák. A demokrata elnökjelölt felhetően nem fog szemet hunyni afelett, hogy a tálibok nem tartották be maradéktalanul az alku rájuk eső részét, például nem szakították meg a kapcsolatot az Al-Kaida terrorszervezettel. Biden vélhetően azért sem siettetné a kivonulást, nehogy megismételje az előző demokrata elnök, Barack Obama hibáját, aki 2011-ben hazahozta az amerikai katonákat Irakból, ami később hozzájárult a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista szervezet (Daes) felemelkedéséhez. Márpedig a Daes Afganisztánban is aktív, és könnyedén megerősítheti táborát a megbékélést ellenző tálibokkal. Mindezek alapján az afgánközi békefolyamat csak azután indulhat meg igazán, hogy kihirdetik az amerikai elnökválasztás végeredményét.