Előfizetés

A Budapesti Operett Színház színművésze kapta a Kaszás Attila-díjat

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 20:38

Fotó: Budapesti Operettszínház Facebook-oldala
A díj másfél millió forinttal jár.
Földes Tamás, a Budapesti Operett Színház színművésze kapta a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. A díjazott nevét Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár jelentette be a kaposvári Csiky Gergely Színházban tartott pénteki Országos Színházi Évadnyitón – tájékoztatta a színház közleményben az MTI-t. A díjátadó gála előtt színházi szakmai konferenciát tartottak a teátrumban. A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Csankó Zoltán, a Győri Nemzeti Színház és Vlahovics Edit, a szombathelyi Weöres Sándor Színház művésze volt. A jelöltek közül a közönség a megújult www.kaszasattiladij.hu oldalon választhatta ki a 1,5 millió forinttal járó díj idei nyertesét.
„Amikor elvégeztem a főiskolát, a Rockszínházba szerződtem a Nyomorultak című előadásra, ahol együtt játszhattam Kaszás Attilával. Akkor én még egy nagyon kezdő színész voltam, ő viszont egy elismert művész. Az a találkozás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyan emberré váltam, amilyenné mindig is szerettem volna. Attila rendkívüli tehetségű színész volt, emellett egy igazi nagybetűs ember, tele szeretettel”

– idézi a közlemény Földes Tamást, a Budapesti Operettszínház színművészét.

Mint az összegzés felidézi, a díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott.
A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók.

Az idei Országos Színházi Évadnyitó gáláján adták át a Hevesi Sándor-díjakat is, amelyet idén Bán Teodóra kulturális menedzser, Árkosi Árpád rendező és Monori Lili színésznő kapott meg. A közleményben olvasható, az Országos Színházi Évadnyitó gála szeptember 15-én 21 órától az M5 csatornán lesz megtekinthető. Az esti gála előtt rendezték meg a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának kezdeményezésére és a Csiky Gergely Színház együttműködésében a Párbeszéd a magyar színház jövőjéről 7. című előadóművészeti szakmai konferenciát. A találkozó célja az volt, hogy áttekintse a hazai színházi élet aktuális kérdéseit és konstruktív beszélgetések keretében lehetséges válaszokat adjon azokra. A színházművészet szinte minden területéről érkező résztvevők megfogalmazták a szakma jövőjéről alkotott elképzeléseiket is. Az új típusú koronavírus gyors terjedése miatt az idei szakmai konferenciát zárt ajtók mögött és online tartották. Az összegzés szerint Fülöp Péter, a Csiky Gergely Színház igazgatója kiemelte a színházi alkotóknak, művészeknek, a színházakban dolgozó szakembereknek és munkatársaknak az elmúlt időszakban végzett munkáját. Hangsúlyozta, hogy köszönet illeti a kormányt, a Magyar Művészeti Akadémiát és az önkormányzatokat, mert a járvány alatt folyamatosan segítették és segítik az ágazatot, megteremtve annak biztonságos működését. Kiss-B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja bemutatta az MMA széles körű támogatási lehetőségeit, külön figyelmet szentelve a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében meghirdetett nyílt pályázatukra. A Budapesti Operettszínház főigazgatója a színházi szakmában tapasztalható történésekről elmondta, hogy a színházi élet képviselői között konstruktív párbeszédre van szükség, hiszen soha annyi pénz nem áramlott a kulturális, művészeti területre, mint az utóbbi években és ez mindenki számára történelmi lehetőség a kiteljesedésre, valamint arra is, hogy a különböző értékrenddel, világnézettel és művészi hitvallással bíró alkotók békében éljenek egymás mellett. A konferencián Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára előadást tartott Új színház-finanszírozási rendszer: a közös működtetési modell címmel. Beszámolt az állami, önkormányzati és független területek hármas finanszírozásáról és emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság statisztikai információkkal foglalkozó főigazgatósága, az Eurostat jelentése szerint GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális beruházásokra, immár harmadik éve az első helyen áll az Európai Unió országai között. Ezt követően az Eiffel Műhelyházról tartott előadást Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A szakmai konferencia délután panelbeszélgetésekkel folytatódott. A szakmai konferenciát Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára zárta. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben is a párbeszéd lesz a hívószava konferenciának és jövőre már újra személyesen lehetnek együtt.

Bezár a Hatszín Teátrum

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 15:57

Fotó: Népszava
Újabb budapesti színház zár be a fővárosban a járvány miatt.
Mint Facebook-oldalukon írják, nem tudnak olyan biztonsági intézkedéseket tenni, amellyel minimalizálni tudnák a fertőzésveszélyt, így be kell zárnia az intézménynek. Éppen ezért szeptember 19-től határozatlan ideig szünetelnek az előadások. Jelezték, oldalukon fognak újabb tájékoztatást adni, ha ismét kinyitnak.
Korábban a Centrál Színház vezetése döntött az ideiglenes szünet mellett. 

Sikítófrász Jelinekkel – A lét és nemlét határán

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.09.11. 11:35

Fotó: Nagy Gergő / Trafó
Logikus, játékos szófutamok, hatalmas női monológ. Ezt kínálja a Trafóban Elfriede Jelinek Árnyék (Eurüdiké mondja) című darabja Porogi Dorka összművészeti rendezésében.
Pető Kata, mint Eurüdiké egy fémes abroncsban szorongva meséli, hogy veszti el a testét, miként váli árnyékká. Elfriede Jelinek szózuhataga egy hatalmas női monológ. „Árny leszek. Árnyék. Valami belém hatolt, és kipenderített önmagamból” – hangzik Halasi Zoltán egyszerre költői, de mégis rímelősen játékos, kifejezetten élvezetes fordításában. Az Árnyék című művet 2012-ben mutatták be Bécsben, sok díjat kapott és főként Németországban azóta is játsszák. Nálunk halasztott márciusi bemutatóként most került a Trafó műsorára. Már a látvány (tervező: Adrian Ganea) megkapó. Mintha az egész világ ott lenne Eurüdiké mögött és vetített képben is megjelenik a természet szabadsága. Jelinek egy közismert mítosz, Orpheusz és Eurüdiké történetét modernizálja, teszi maivá, úgy hogy a nő nála író, a férfi pedig rocksztár. Attól persze, hogy épp egy író, rögtön rendkívül személyessé válik a sztori. Mintha Jelinek magáról mintázta volna a hősnőt. A helyét és önmagát kereső huszonegyedik századi Eurüdiké jelenik meg előttünk: nőiségével, öntudatával, csábító és hatóerejének minden fortélyával, ugyanakkor esendőségével, félelmeivel és kiszolgáltatottságával. A világot, mint tudjuk, a hatalmi és szerelmi játszmák irányítják, ennek sajátos lenyomata ez a sok szóból és ahogy Halasi Zoltán egy tanulmányában fogalmaz: „az okfejtések analitikus és ritmikailag is pontosan kidekázott láncolatából” álló darab. Jelineknél semmi sem végleges, minden mozgásban van. Csupa megfigyelés, önvizsgálat, ítélet és önítélet. Pető Kata pedig előttünk válik Eurüdikévé, összetéveszthetetlen, kiismerhetetlen nővé, aki megfejthetetlen mások és önmaga számára is. Jelinek óriási erénye, ahogy képes a fokozásra, tényleg olyan, mint egy megállíthatatlan, a csúcsra, a szövegben is elhangzó sikítófrászra törő futam. Megyünk előre és ki tudja, hol és mikor állunk meg, egyáltalán képesek-e vagyunk lelassulni? Pető Kata bírja erővel, és nem csak erővel, hanem színnel, személyességgel. Olyan, mintha a hátára venne minket és vonszolna magával. Akárcsak Orpheusz őt, amikor lemegy érte az alvilágba. Gergye Krisztián táncolja az énekest, érzékeny, kevésbé macsós alkata felveti, hogy bizony egy kapcsolatban nem csak az egyik fél a domináns, az erőfölény itt hol ide, hol oda billenhet. Porogi Dorka ihletett rendezésében nagy szerep jut a zenének, Jelinek szövegéhez illeszkedve a modern elektronikus (Freakin Disco) és a klasszikus, barokk (Kákonyi Árpád) hangzás elegyének. A zenekar tagjai barokk zenészi öltözetben és kellékekkel jelennek meg, végig élőben muzsikálva, így abszolút részévé válnak a játéknak. „Magamban összeszedem magamat végül, aki már nincs, összeszedem, árny az árnnyal összeteszem, magamból semmit se hagyok, vagyok.” A darab utolsó szavát Pető Kata a közönség felé kilépve, már hangosítás nélkül mondja. A lét és nemlét határán, csak úgy, a megfeleléstől, a hatalom elvárásaitól, önmaga terheitől teljesen szabadon. Aztán jönnek a színművészeti egyetemisták és eléneklik a Titkos egyetemről szóló dalukat. Úgy érezzük sokan a nézőtéren, mintha ezt is Jelinek írta volna.

Infó:

Elfriede Jelinek Árnyék (Eurüdiké mondja) Schatten (Eurydike sagt) Halasi Zoltán fordítása Trafó Rendező: Porogi Dorka