kulturális dolgozók;KKDSZ;

2020-09-14 06:00:00

Jogfosztás a közszférában: egyötödös kulturális vérveszteséghez vezethet

A kulturális terület dolgozóinak is dönteniük kell, folytatják-e hivatásukat más munkaviszonyban. A tárca mintha perekre készülne.

Szakmai körökben terjedő becslések szerint akár a kulturális szféra jelenlegi közalkalmazottainak húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től A munka törvénykönyvének hatálya alá, inkább új állást keres magának. A mostani nagyjából 12 ezerből így nem sokkal több mint 10 ezren maradhatnak. A héten már minden múzeumban, könyvtárban, levéltárban és művelődési házban tudni fogják, ki az, aki nem akarja folytatni a munkát az új feltételekkel. A tavasszal nagy vihart kavart, de a fideszes képviselőkön gyorsan átfutott átalakulási törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják az új foglalkoztatási feltételeket vagy sem.

A döntés nem könnyű, és ráadásul a törvény szövege hevenyészett, nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon több digitális szakembert akar-e foglalkoztatni, vagy a mostani létszámban szükség lesz régészekre, történész-múzeológusokra is, holott ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését. 

Munkajogászok úgy látják, hogy a törvény szövege is tele van vitára okot adó megfogalmazással. Vélhetően ezzel tisztában van az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, mert a nyáron egy eligazító szöveget küldött szét a munkáltatóknak. A „Háttéranyag a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról” címet viselő körlevél azonban csak növelte a bizonytalanságot, hiszen mindjárt a bevezetőjében kihangsúlyozta: „jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet”. Mintha előre perekre készülne a tárca és nem is ok nélkül. A KKDSZ elnöke a teljesség kedvéért ehhez hozzátette, több munkahelyen lehetőségük volt tisztázni a vitás kérdéseket, de nem mindenhol.

Pedig már ott elakadt a rendszer, hogy mit kellett beleírni az augusztusi „tartalmi elemekre” vonatkozó ajánlatba. Van, ahol csak a legfontosabbak szerepelnek benne, mint a bér és a munkakör, de beszéltünk olyan könyvtárossal is, aki megkapta a nyolcoldalas végleges szerződése 38 pontból álló szövegét. A munkáltató nem egyszer azt is kikötötte, hogy a dolgozó máshol nem vállalhat munkát, holott A munka törvénykönyve ezt nem tiltja.

Aki nem fogadja el az új feltételeket, végkielégítést kaphat, de a közalkalmzatottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37. paragrafusa, amire az új jogszabály hivatkozik, nem teszi egyértelművé, kinek jár a pénz. Az átsorolási jogszabály alapján a munkáltató később csak a dolgozó hozzájárulásával térhet el az ajánlattól, de azon már lehet vitázni, jár-e végkielégítés, ha egy munkavállaló ma estig elfogadja az ajánlatot, de végül október 31-ig mégsem köt új munkaszerződést.

Ráadásul aki november 1-től munkavállalóként dolgozik tovább, annak is csak további 15 napon belül kell megkapnia a munkaköri leírását. Abba azonban belekerülhet például, hogy az eddigiektől lényegesen eltérő időrendben vagy másik, esetleg a lakhelyétől jóval távolabbi helyen kell dolgoznia. Amennyiben ez az új munkaköri leírás – különösen a mostani járványhelyzetben – megoldhatatlan gondot okoz, és a dolgozó mégis kénytelen felmondani, egyértelmű, hogy elbukta a végkielégítést.

Az átsorolási törvény azt is kimondja, hogy az újonnan megajánlott bére senkinek nem lehet alacsonyabb, mint amire október 31-én jogosult lenne. A munkaadók azonban számos trükköt bevetettek a spórolásra. Előfordult, hogy már augusztusban visszavették valakinek a bérét, hogy a jogviszony fordulónapján alacsonyabb összeggel számolhassanak, de olyan is van, akinél a megajánlott bér ez év decemberéig, másoknál jövő márciusig érvényes, azt követően viszont csökken. Mindezek alapján sokan állítják, majd csak jövő tavaszra dől el véglegesen, hány áldozatot követelt az átsorolás a kulturális szférában, de nagyon is elképzelhető, hogy a húsz százaléknál is többet.