Előfizetés

Jogfosztás a közszférában: egyötödös kulturális vérveszteséghez vezethet

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:00
Illusztráció
Fotó: Népszava
A kulturális terület dolgozóinak is dönteniük kell, folytatják-e hivatásukat más munkaviszonyban. A tárca mintha perekre készülne.
Szakmai körökben terjedő becslések szerint akár a kulturális szféra jelenlegi közalkalmazottainak húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től A munka törvénykönyvének hatálya alá, inkább új állást keres magának. A mostani nagyjából 12 ezerből így nem sokkal több mint 10 ezren maradhatnak. A héten már minden múzeumban, könyvtárban, levéltárban és művelődési házban tudni fogják, ki az, aki nem akarja folytatni a munkát az új feltételekkel. A tavasszal nagy vihart kavart, de a fideszes képviselőkön gyorsan átfutott átalakulási törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják az új foglalkoztatási feltételeket vagy sem. A döntés nem könnyű, és ráadásul a törvény szövege hevenyészett, nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon több digitális szakembert akar-e foglalkoztatni, vagy a mostani létszámban szükség lesz régészekre, történész-múzeológusokra is, holott ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését.  Munkajogászok úgy látják, hogy a törvény szövege is tele van vitára okot adó megfogalmazással. Vélhetően ezzel tisztában van az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, mert a nyáron egy eligazító szöveget küldött szét a munkáltatóknak. A „Háttéranyag a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról” címet viselő körlevél azonban csak növelte a bizonytalanságot, hiszen mindjárt a bevezetőjében kihangsúlyozta: „jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet”. Mintha előre perekre készülne a tárca és nem is ok nélkül. A KKDSZ elnöke a teljesség kedvéért ehhez hozzátette, több munkahelyen lehetőségük volt tisztázni a vitás kérdéseket, de nem mindenhol. Pedig már ott elakadt a rendszer, hogy mit kellett beleírni az augusztusi „tartalmi elemekre” vonatkozó ajánlatba. Van, ahol csak a legfontosabbak szerepelnek benne, mint a bér és a munkakör, de beszéltünk olyan könyvtárossal is, aki megkapta a nyolcoldalas végleges szerződése 38 pontból álló szövegét. A munkáltató nem egyszer azt is kikötötte, hogy a dolgozó máshol nem vállalhat munkát, holott A munka törvénykönyve ezt nem tiltja. Aki nem fogadja el az új feltételeket, végkielégítést kaphat, de a közalkalmzatottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37. paragrafusa, amire az új jogszabály hivatkozik, nem teszi egyértelművé, kinek jár a pénz. Az átsorolási jogszabály alapján a munkáltató később csak a dolgozó hozzájárulásával térhet el az ajánlattól, de azon már lehet vitázni, jár-e végkielégítés, ha egy munkavállaló ma estig elfogadja az ajánlatot, de végül október 31-ig mégsem köt új munkaszerződést. Ráadásul aki november 1-től munkavállalóként dolgozik tovább, annak is csak további 15 napon belül kell megkapnia a munkaköri leírását. Abba azonban belekerülhet például, hogy az eddigiektől lényegesen eltérő időrendben vagy másik, esetleg a lakhelyétől jóval távolabbi helyen kell dolgoznia. Amennyiben ez az új munkaköri leírás – különösen a mostani járványhelyzetben – megoldhatatlan gondot okoz, és a dolgozó mégis kénytelen felmondani, egyértelmű, hogy elbukta a végkielégítést. Az átsorolási törvény azt is kimondja, hogy az újonnan megajánlott bére senkinek nem lehet alacsonyabb, mint amire október 31-én jogosult lenne. A munkaadók azonban számos trükköt bevetettek a spórolásra. Előfordult, hogy már augusztusban visszavették valakinek a bérét, hogy a jogviszony fordulónapján alacsonyabb összeggel számolhassanak, de olyan is van, akinél a megajánlott bér ez év decemberéig, másoknál jövő márciusig érvényes, azt követően viszont csökken. Mindezek alapján sokan állítják, majd csak jövő tavaszra dől el véglegesen, hány áldozatot követelt az átsorolás a kulturális szférában, de nagyon is elképzelhető, hogy a húsz százaléknál is többet. 

Szétosztják a maradékot

Korábban arról beszélt Fekete Péter államtitkár, hogy a kulturális területen hatszázalékos idei béremelés várható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebből csak azok részesülnek, akik maradnak, sőt később tovább pontosított és kijelentette, egy bértömeget ad át a kormány a munkáltatóknak és ők szabadon dönthetik el, hogyan differenciálnak. Így elképzelhető hogy lesz, akinek egy fillér nem jut, míg a szomszéd szobában dolgozó kollégájának 12 százalékkal magasabb bért adnak. A szakma szerint elfogadhatatlan, hogy ennek a kis béremelésnek a fedezete sem új pénz, hanem a távozó kollégák megmaradó bére. 

Hét osztályt helyezhettek karanténba egy szombathelyi iskolában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.13. 20:43
Képünk illusztráció
Fotó: Milos Miskov / AFP/Anadolu Agency
Pozitív koronavírus-tesztet produkált egy tanár, az óráira járók lapértesülés szerint hétfőn már nem mehetnek iskolába.
Péntek este 11 órakor e-mailben értesítette hét osztály tanulóinak szüleit a szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola, hogy az iskola egyik pedagógusának koronavírus-tesztje pozitív lett. Az e-mailket az érintett osztályok osztályfőnökei küldték – tájékoztatta a Nyugat.hu-t egy harmadik osztályos diák édesanyja. A levélben azt is írták, hogy a Nemzeti Népegészségi Központtal egyeztetve értesítették a szülőket, a pedagógus által oktatott hét osztály tanulóit szombat reggeltől karanténba helyezték. 
A szombathelyi lap úgy tudja, hogy a hét osztályba járó gyerekek hétfőn nem mehetnek iskolába, az iskola vezetése a hatóságok utasítására, tájékoztatására vár.  A hírportál emlékeztet rá, hogy a hét elején jelent meg a szombathelyi iskolákban a koronavírus, először a zeneiskolában és a Kanizsai Dorottya gimnáziumban, a zeneiskolában le is állt a tanítás, miután a teljes tanári kart karanténba helyezték .
Péntekre már a Nyitra utcai iskolában egy hatodikos gyereknél találtak fertőzést , az egyik hatodik osztályt teljes létszámban karanténba helyezték, hat gyereken végeznek tesztet. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy október 1-től minden iskolában mérik a tanulók lázát belépéskor, esti nyilatkozatában azt kérte, hogy mindenki tartsa be az alapszabályokat, és kijelentette, most nem kell lezárni az iskolákat, a szülők és a gyerekek sem akarják.

Kedden Washingtonba utazik Szijjártó, Trump vejével is tárgyal

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.13. 19:50

Fotó: Borsos Mátyás / MTI/KKM
A külügyminiszter részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján a Fehér Házban. Kétoldalú tárgyalásokat is folytat.
Donald Trump amerikai elnök meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján kedden a Fehér Házban. Az esemény alkalmával kétoldalú tárgyalásokat is folytat Washingtonban. Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke vasárnap az MTI-vel azt közölte: a külügyminiszter több kétoldalú tárgyalást is folytat majd Washingtonban, többek között Jared Kushner elnöki főtanácsadóval, aki jelentős szerepet vállalt a béketerv kidolgozásában. Szijjártó Péter szombaton Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja a közel-keleti békéért tett erőfeszítéseket és továbbra is kiáll a nemzetközi szervezetekben a térség országainak korrekt megítélése mellett. Bejegyzésében azt írta: amióta a Fehér Ház elkészítette a térség stabilizálására vonatkozó menetrendet, ez már a második fejlemény, ami azt igazolja, hogy az eddigi béketervek közül ez a legjobb és ez kecsegtet a legtöbb eséllyel arra, hogy végre béke legyen a Közel-Keleten. Donald Trump amerikai elnök augusztus 13-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok közvetítésével békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek. Ezzel Jordánia és Egyiptom után az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab állam, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel. Szeptember 11-én szintén Donald Trump jelentette be azt is, hogy – ugyancsak az Egyesült Államok közvetítésével – az Egyesült Arab Emírségek példáját követve Bahrein is megállapodott Izraellel a kapcsolataik normalizálásáról.