Előfizetés

Orbánék az energiahatékonyság ellen

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:00

Fotó: IAKOV FILIMONOV
Az ellenzéki kérdésekre adott újabb kitérő válaszokkal érzékeltette a kabinet illetékes államtitkára, hogy a távhő- és takarékossági támogatások kapcsán nincsenek jó híreik.
A kormány augusztus 7-i határozatával összesen 5,1 milliárd forint forrást vont el a távhőágazat Kehop nevű EU-támogatási keretéből – hívja fel a figyelmet Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszterhez intézett írásbeli kérdésében Schmuck Erzsébet LMP-társelnök. A fűtési mód mellett kiálló ellenzéki politikus felhánytorgatja, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetésen alapuló, távhőcégeknek kiírt támogatásokból az év elején 15, összesen 12,79 milliárdnyi terv hullott vissza. Ehhez képest csak két, összesen 420 milliós pályázat kecsegtetett sikerrel. Ez nem érte el a keret egy százalékát. Mindezeket Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár válasza csak annyiban érinti, hogy a Kehop-támogatások révén a távhőrendszerek üvegházgáz-kibocsátása évi 143 ezer tonnával csökkent, a 2021-2027-es EU-költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásaik pedig sikeresek. A rövid válasz ezen túlmenően a szokásos politikai jelszavakat idézi fel. Ennek kapcsán Schanda Tamás kétszer is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy a világ teremtett, aminek védelméhez a „magát zöldként meghatározó” párt támogatását is kéri. A DK-s Oláh Lajos az iránt tudakozódott, hogy a lakosság remélhet-e újabb hűtő- és mosógépcsere-támogatást. Schanda Tamás ezt se árulta el. Ehelyett arról tájékoztatott, hogy a 2014-ben indított Otthon Melege Program keretében eddig 270 ezer háztartás kapott 11 milliárd forintot energiatakarékos hűtő-, fagyasztó- vagy mosógépcserére. Az államtitkár szerint a következő időszak pályázatait a közelmúltban elfogadott, nyilvános Nemzeti Energiastratégiával összhangban hirdetik meg. Lapunk a javaslat dacára hasztalan próbált fellelni az iratban erre vonatkozó sorvezetőt. Az anyagban mindössze egy évi „0,4 milliárd forint” keretösszegű Épületenergetikai pályázati programra találtunk utalást, amiből egyaránt ösztönöznék a megújuló energiatermelést és -felhasználást, a hatékonyságot, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, szemléletformálást és az alacsony energiafogyasztású épületek kialakítását is. Bár az évi 400 millió forint mindössze néhány épület felújítására elegendő, még e pályázat meghirdetéséről sem jelent meg híradás. Lapunk információi szerint amúgy Oláh Lajos kérdésére a válasz az, hogy nem. Úgy tudjuk, a háztartási nagygépcserét a jövőben a szaktárca csak kedvezményes hitelekkel kívánja ösztönözni, de még ez sem körvonalazódik.

Az égbe törnek a hazai gyümölcsárak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre többeknek megfizethetetlen az alma, a körte, a szilva és a többi kora őszi vitaminforrás. Nem lehet azonban mindenért az idei mostoha időjárás okolni.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal(!) drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb és ebben az évben tovább gyorsult. Elsősorban a nyomorban élők, a szegények, a kisnyugdíjasok számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banán viszont akciósan már 300-ért is lehet venni. A termelők állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, még ha nőttek is az átvételi árak. A kereskedők szintén hárítanak: ők is magas áron kapják a felvásárlóktól, igaz a különadót szétterítik az áruházláncok. A nyugat-európai fogyasztói kosarakban átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja. A magas élelmiszerárak tükröződnek az augusztusi nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt inflációban is, ami 4,3 százalék volt, és szinte minden hónapban magasabb, mint a hivatalos pénzromlás üteme.  A drágulához kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. A májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszi barackfákat – mondta a Népszavának Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója. A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ez az ezer forintos, vagy afölötti árakban is megmutatkozott. Egy 3-4 napos mínusz 4-6 fokos faggyal a korszerű ültetvények sikeresen megküzdhetnek, de még az elöregedett kertekben is van esély a termés megvédésére, de a májusi fagy túlságosan sokáig tartott és a hőmérséklet is túl alacsonyra süllyedt. Sem a füstölés, sem a párásítás, sem a vegyszeres kezelés nem bizonyult elegendőnek. A tavaszi fagy a legnagyobb veszteségeket az alföldi kertekben és a csonthéjas ültetvényeken okozott. Ha ez nem lett volna elég, május végén, június elején beköszöntött a „monszun” esőzés, ami főleg a cseresznyénél és a meggynél okozott gondot. A kocsánynál összegyűlt csapadék miatt a gyümölcsök megrepedeztek, és ezeket étkezési céllal már nem lehetett értékesíteni. A jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés. Vári Attila szerint azonban mindezzel együtt sem a termelők lökték ilyen magasra az árakat. Igaz, például az étkezési alma esetében idén 200 forint plusz áfáért vették át a kereskedők a gyümölcsöt a termelőktől, a tavalyi 100 forint helyett, de ez a polcokon már átlagosan 700 forintért jelenik meg. A piacokon pedig gyakran, ha egyáltalán van, szintén ennyiért, vagy még drágábban kapható. Most még az európai almapiacot meghatározó 3,3-4 millió tonnás lengyel alma sem tarthatja kordában a magyar árakat, mert ott is pusztított a fagy, és legföljebb jó közepes termés várható. Ráadásul a több mint 600 ezer ukrán mezőgazdasági idénymunkás töredékére számíthatnak a lengyel gazdák, ami a béreket feljebb tornázta. Ha sokkal kisebb mértékben, de a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát. A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket. Még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben, de erről szó sincs. Igaz, az elöregedett gyümölcsösök aránya évről évre csökken, de még jelentős az arányuk. Ezek elsősorban a feldolgozóipar számára termelnek, de így is csak a támogatásokkal képesek talpon maradni. Bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. Egy intenzív ültetvény ráadásul fajtától függően 2-4 év mire termőre fordul és addig csak viszi a pénzt az ültetvény ápolása, a növényvédelem. Aki nem vállalhatja a szakaszos fejlesztést, az inkább lemond a korszerűsítésről – jegyezte meg Vári Attila.   Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni. Ebben legalább történt előrelépés. A telepítést engedélyező szakigazgatási hivatalok a telepítési tervre mondhatja, hogy nem javasolja a fagyjárta területre arra érzékeny gyümölcs telepítését, de a talajviszonyokat is figyelembe veszik. Létezik egy viszonylag áttekinthető kataszter rendszer, amiből a termelők tájékozódhatnak, hol, mit engedélyez a hatóság. A támogatási rendszer is meghatározza, hogy mely megyékben mely gyümölcsök telepítését támogatják. Természetesen a gazda saját felelősségére próbálkozhat, de akkor azt kockáztatja, hogy nem jut támogatáshoz – mondta Vári Attila.

A kereskedők szerint nem ők drágítanak

A kereskedelemben a gyümölcsárakat elsősorban az átadási árak emelték – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A termelők az időjárás miatt kevesebb termést szüretelhettek, s ez a kereslet-kínálat szabályai szerint, drágulást okozott. A kereskedőknek amúgy sem lehet a célja az áremelés, hiszen el akarják adni az árut és figyelembe kell venniük a vásárlóerőt is. A piaci versenyről nem is szólva. Az átadási árak emelkedése tapasztalható egyes hústermékeknél is, ami megjelenik a KSH által rögzített árváltozásokban is: a párizsi, a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukor 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4, a tojás 10,2, a tej 8,9 százalékkal drágult augusztusban. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.  

Szigorúbb szabályok jönnek az építkezésben

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.13. 18:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie.
Már most szigorúbban bírálják el a bankok az építési hiteleket amiatt, hogy 2021. január 1. után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan energiahatékonyságának el kell érnie a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást kell használnia. Bár a bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre – van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejezni azt, és megszerezni a használatbavételi engedélyt, van ahol erre 3 évet is adnak –, a szigorított előírásokat azonban már mindenhol egységesen kezelik. Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie – hívta fel a figyelmet a Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. A bank ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetlegesen elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület, ami a pénzintézetnek a biztosítékot jelenti a hitelügyletben.  A szakértő szerint az építkezéseknél különösen fontos a pontos pénzügyi tervezés, hiszen az önerő, a piaci hitel és állami támogatás hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni a telekvásárlás és az építkezés folyamatát. Van olyan bank, amely minimum 20 százalékos készültségi fok után ad csak hitelt, de van, amelyik már az építkezés elejét is megtámogatja. Az állami támogatásokból viszont csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, 0 százalékos készültségi fokról ezekből nem lehet építkezést elkezdeni. A jegybank adatai alapján az idén júliusig már 53 milliárd forint hitelt vettek fel az ügyfelek ingatlan építésére vagy bővítésére, így az ilyen a kölcsönök a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki. Az arányokat illetően Fülöp Krisztián jövőre sem vár változást, az egyéni hitelösszegek azonban emelkedhetnek. A szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket ugyanis a tulajdonosok egy része várhatóan már csak hitelből tudja majd finanszírozni.