Előfizetés

Az égbe törnek a hazai gyümölcsárak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre többeknek megfizethetetlen az alma, a körte, a szilva és a többi kora őszi vitaminforrás. Nem lehet azonban mindenért az idei mostoha időjárás okolni.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal(!) drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb és ebben az évben tovább gyorsult. Elsősorban a nyomorban élők, a szegények, a kisnyugdíjasok számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banán viszont akciósan már 300-ért is lehet venni. A termelők állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, még ha nőttek is az átvételi árak. A kereskedők szintén hárítanak: ők is magas áron kapják a felvásárlóktól, igaz a különadót szétterítik az áruházláncok. A nyugat-európai fogyasztói kosarakban átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja. A magas élelmiszerárak tükröződnek az augusztusi nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt inflációban is, ami 4,3 százalék volt, és szinte minden hónapban magasabb, mint a hivatalos pénzromlás üteme.  A drágulához kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. A májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszi barackfákat – mondta a Népszavának Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója. A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ez az ezer forintos, vagy afölötti árakban is megmutatkozott. Egy 3-4 napos mínusz 4-6 fokos faggyal a korszerű ültetvények sikeresen megküzdhetnek, de még az elöregedett kertekben is van esély a termés megvédésére, de a májusi fagy túlságosan sokáig tartott és a hőmérséklet is túl alacsonyra süllyedt. Sem a füstölés, sem a párásítás, sem a vegyszeres kezelés nem bizonyult elegendőnek. A tavaszi fagy a legnagyobb veszteségeket az alföldi kertekben és a csonthéjas ültetvényeken okozott. Ha ez nem lett volna elég, május végén, június elején beköszöntött a „monszun” esőzés, ami főleg a cseresznyénél és a meggynél okozott gondot. A kocsánynál összegyűlt csapadék miatt a gyümölcsök megrepedeztek, és ezeket étkezési céllal már nem lehetett értékesíteni. A jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés. Vári Attila szerint azonban mindezzel együtt sem a termelők lökték ilyen magasra az árakat. Igaz, például az étkezési alma esetében idén 200 forint plusz áfáért vették át a kereskedők a gyümölcsöt a termelőktől, a tavalyi 100 forint helyett, de ez a polcokon már átlagosan 700 forintért jelenik meg. A piacokon pedig gyakran, ha egyáltalán van, szintén ennyiért, vagy még drágábban kapható. Most még az európai almapiacot meghatározó 3,3-4 millió tonnás lengyel alma sem tarthatja kordában a magyar árakat, mert ott is pusztított a fagy, és legföljebb jó közepes termés várható. Ráadásul a több mint 600 ezer ukrán mezőgazdasági idénymunkás töredékére számíthatnak a lengyel gazdák, ami a béreket feljebb tornázta. Ha sokkal kisebb mértékben, de a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát. A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket. Még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben, de erről szó sincs. Igaz, az elöregedett gyümölcsösök aránya évről évre csökken, de még jelentős az arányuk. Ezek elsősorban a feldolgozóipar számára termelnek, de így is csak a támogatásokkal képesek talpon maradni. Bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. Egy intenzív ültetvény ráadásul fajtától függően 2-4 év mire termőre fordul és addig csak viszi a pénzt az ültetvény ápolása, a növényvédelem. Aki nem vállalhatja a szakaszos fejlesztést, az inkább lemond a korszerűsítésről – jegyezte meg Vári Attila.   Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni. Ebben legalább történt előrelépés. A telepítést engedélyező szakigazgatási hivatalok a telepítési tervre mondhatja, hogy nem javasolja a fagyjárta területre arra érzékeny gyümölcs telepítését, de a talajviszonyokat is figyelembe veszik. Létezik egy viszonylag áttekinthető kataszter rendszer, amiből a termelők tájékozódhatnak, hol, mit engedélyez a hatóság. A támogatási rendszer is meghatározza, hogy mely megyékben mely gyümölcsök telepítését támogatják. Természetesen a gazda saját felelősségére próbálkozhat, de akkor azt kockáztatja, hogy nem jut támogatáshoz – mondta Vári Attila.

A kereskedők szerint nem ők drágítanak

A kereskedelemben a gyümölcsárakat elsősorban az átadási árak emelték – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A termelők az időjárás miatt kevesebb termést szüretelhettek, s ez a kereslet-kínálat szabályai szerint, drágulást okozott. A kereskedőknek amúgy sem lehet a célja az áremelés, hiszen el akarják adni az árut és figyelembe kell venniük a vásárlóerőt is. A piaci versenyről nem is szólva. Az átadási árak emelkedése tapasztalható egyes hústermékeknél is, ami megjelenik a KSH által rögzített árváltozásokban is: a párizsi, a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukor 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4, a tojás 10,2, a tej 8,9 százalékkal drágult augusztusban. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.  

Szigorúbb szabályok jönnek az építkezésben

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.13. 18:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie.
Már most szigorúbban bírálják el a bankok az építési hiteleket amiatt, hogy 2021. január 1. után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan energiahatékonyságának el kell érnie a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást kell használnia. Bár a bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre – van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejezni azt, és megszerezni a használatbavételi engedélyt, van ahol erre 3 évet is adnak –, a szigorított előírásokat azonban már mindenhol egységesen kezelik. Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie – hívta fel a figyelmet a Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. A bank ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetlegesen elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület, ami a pénzintézetnek a biztosítékot jelenti a hitelügyletben.  A szakértő szerint az építkezéseknél különösen fontos a pontos pénzügyi tervezés, hiszen az önerő, a piaci hitel és állami támogatás hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni a telekvásárlás és az építkezés folyamatát. Van olyan bank, amely minimum 20 százalékos készültségi fok után ad csak hitelt, de van, amelyik már az építkezés elejét is megtámogatja. Az állami támogatásokból viszont csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, 0 százalékos készültségi fokról ezekből nem lehet építkezést elkezdeni. A jegybank adatai alapján az idén júliusig már 53 milliárd forint hitelt vettek fel az ügyfelek ingatlan építésére vagy bővítésére, így az ilyen a kölcsönök a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki. Az arányokat illetően Fülöp Krisztián jövőre sem vár változást, az egyéni hitelösszegek azonban emelkedhetnek. A szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket ugyanis a tulajdonosok egy része várhatóan már csak hitelből tudja majd finanszírozni.  

Késésben a gazdasági mentőcsomag

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.12. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány ma tárgyal a gazdaság újraindítását segítő tervekről, konkrétumokat egy-két hét múlva ígér a miniszterelnök.
A vártnál jóval nagyobb pofont kapott kapott a magyar gazdaság a tavaszi elzárások alatt, ám a kormány láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással. A kabinet még azt sem tudja, hogy idén mennyivel csökkent a gazdasági növekedés: Varga Mihály pénzügyminiszter egy gyáravatón arról beszélt, hogy a GDP csökkenés átlagosan 5-6 százalékos lehet 2020-ban, államtitkára egy másik rendezvényen konkrétabb számot, 5,1 százalékot jelölt meg. A korábbi 3 százalékhoz képest ez már közelebb áll a piaci elemzők konszenzusához, amely mínusz 5,2 százalék. A V-alakú felpattanástól már lélekben mindenki elbúcsúzott, legutoljára a Magyar Nemzeti Bank: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy csütörtöki konferencián úgy nyilatkozott, hogy MNB elhúzódó kilábalásra és inkább a Nike-jelre hajazó fellendülésre számít. Az alelnök szerint az első kilenc hónapban 5-6 százalék között lehet a gazdasági visszaesés, azaz a harmadik negyedévre közelítőleg 4-7 százalékos GDP csökkenésre számít. Elemzésében Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője is 5-6 százalékra teszi  a harmadik negyedévi visszaesést. Ebből az következne, hogy az év utolsó negyedévében a GDP visszaesése 1-3 százalék közé kerülhet, hacsak második hullám nem üt még egy nagyot a magyar gazdaságon. A baj nagyságát a kormány is érzékeli, épp ezért a látványosan romló járványhelyzet ellenére kategorikusan kizárja a gazdaság újbóli leállítását okozó intézkedéseket – derült ki Orbán Viktor közrádiónak adott interjújából. A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem az, hogy megvédjük Magyarország működőképességét – tette hozzá a miniszterelnök. Ennek fenntartásához azonban újabb gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ezeket a miniszterelnök még augusztusban szeptember közepére ígérte. Most, hogy mindjárt lejár a maga szabta határidő, kiderült, hogy erre még akár heteket kell várni. A javaslatcsomag még nincs a kormány előtt, amire abból lehet következtetni, hogy a miniszterelnök majd személyesen, a Facebookon hozza nyilvánosságra döntéseket: legfeljebb majd megint átmegy Facebook-huszárnak – ironizált. A tények helyet a korábbról ismert harci petárdákat pufogtatta Orbán, a kevés konkrétum egyike az volt, hogy elmondta: szerinte taxisoknak, az idegenforgalomban dolgozóknak és a vendéglátósoknak további segítség kell Budapesttől. Vagyis ezt oldja meg Karácsony Gergely főpolgármester, és a kormány által pénzügyileg kifacsart főváros. A kormány szombaton tárgyal a gazdasági lépésekről, ám komoly meglepetések nem várhatóak az intézkedés-csomagban. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön arról is beszélt, hogy a gazdaságvédelem egyik leghatékonyabb eszköze a vállalatok beruházásának támogatása, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája továbbra is 28 százalék körül alakulhatott a második negyedévben, s ez Európában az egyik legkedvezőbb arány. Beruházásokkal rövid távon nem lehet a gazdaságot élénkíteni, emellett szükséges lenne a lakossági fogyasztás fenntartása. A lakosság tart attól, hogy lesznek leállások, sok munkahelye elvész, és ilyen időszakban csökken a jövedelme, így költekezés helyett minden bizonnyal inkább tartalékol. Ami a növekedés szempontjából hátrány, az még illeszkedhet a kormány adósságfinanszírozási tervébe, ugyanis az államháztartás idei 7-9 százalékos GDP arányos hiányát – mintegy 3600 milliárd forintot - valahonnan, valakiktől kölcsön kell venni. A miniszterelnök elárulta, azért volt ilyen fukar a kormány a bértámogatásoknál, és ezért nem adta azokat a támogatásokat a rászorultaknak a válság idején, amit más országok kormányai magától értetődőnek tartottak, mert az eredeti terv az volt, hogy alacsonyan tartják a költségvetés hiányát. Ez a terv befuccsolt - ismerte el. A lakossági megtakarításokat így - még elfogadható reálkamatokkal -  az állampapírok felé terelik, amivel a hiány nagy része finanszírozható. Biztos, ami biztos alapon a kormány idén visszatért a devizakötvények kibocsátásához: már 4 milliárd euróval (mintegy 1400 milliárd forint értékben) adósodott el a külföldi befektetők felé. Ennek utolsó 500 millió eurós értékű kötvénykibocsátását épp most pénteken jelentette be az Államadósság Kezelő Központ: eszerint összesen 62,7 milliárd jen összegben vont be forrást négy különböző futamidejű sorozat piacra vitelével. A négy sorozatból kettő zöld kötvény, melyekkel Magyarország lett az első külföldi állam, amely környezetvédelmi célokra forrást szerzett Japánban.  

Lassan élénkül az ipari termelés

Júliusban – a harmadik negyedév első havában - 8,1 százalékkal, az eltérő munkanaphatással korrigálva 7,7 százalékkal maradt el az ipari termelés az előző évi szinttől. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest 7,2 százalékkal, az április záráshoz képest pedig 46 százalékkal nőtt. A növekedést az elektronikai ipar húzza, amelynek a termelése a tavalyi szintet 2,3 százalékkal meghaladta. Ezzel szemben az ipari termelés legjavát adó járműgyártás még mindig padlón van: a közúti gépjárműgyártás volumene 16,9, a közúti jármű alkatrészek gyártása 10,8 százalékkal volt kisebb. (Ez utóbbiak közvetlenül tudnak szállítani a szervizeknek is, ezért kisebb ott a visszaesés.) Az elemzők szerint kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz a nemzetközi-, ezáltal az exportkeresletre. Szintén kétséges, hogy a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet még egy számjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.