Előfizetés

Kedden Washingtonba utazik Szijjártó, Trump vejével is tárgyal

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.13. 19:50

Fotó: Borsos Mátyás / MTI/KKM
A külügyminiszter részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján a Fehér Házban. Kétoldalú tárgyalásokat is folytat.
Donald Trump amerikai elnök meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján kedden a Fehér Házban. Az esemény alkalmával kétoldalú tárgyalásokat is folytat Washingtonban. Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke vasárnap az MTI-vel azt közölte: a külügyminiszter több kétoldalú tárgyalást is folytat majd Washingtonban, többek között Jared Kushner elnöki főtanácsadóval, aki jelentős szerepet vállalt a béketerv kidolgozásában. Szijjártó Péter szombaton Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja a közel-keleti békéért tett erőfeszítéseket és továbbra is kiáll a nemzetközi szervezetekben a térség országainak korrekt megítélése mellett. Bejegyzésében azt írta: amióta a Fehér Ház elkészítette a térség stabilizálására vonatkozó menetrendet, ez már a második fejlemény, ami azt igazolja, hogy az eddigi béketervek közül ez a legjobb és ez kecsegtet a legtöbb eséllyel arra, hogy végre béke legyen a Közel-Keleten. Donald Trump amerikai elnök augusztus 13-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok közvetítésével békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek. Ezzel Jordánia és Egyiptom után az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab állam, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel. Szeptember 11-én szintén Donald Trump jelentette be azt is, hogy – ugyancsak az Egyesült Államok közvetítésével – az Egyesült Arab Emírségek példáját követve Bahrein is megállapodott Izraellel a kapcsolataik normalizálásáról.

Tombol a koronavírus Bécsben

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.09.13. 18:02

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Kis híján narancssárgára váltott a koronafertőzés súlyosságát mutató jelzőlámpa az osztrák fővárosban.
Elsősorban Sebastian Kurz kancellár tartotta volna jogosnak, hogy a múlt heti citromsárga után szigorodjon a főváros járványügyi besorolása. A szombat reggelt megelőző 24 órában Ausztria 869 új fertőzöttet regisztrált, ebből 444 embert Bécsben. A szeptember elején bevezetett „covid-lámpa“, négy színnel minősíti Ausztria kilenc tartományát, s ezeken belül a régiókat. A vörös-narancssárga-sárga-zöld jelzés a terület fertőzöttségének mértékét jelzi. A színekről az egészségügyi minisztériumban működő, 19 tagú, szakemberekből álló testület készít javaslatot, majd Rudolf Anschober egészségügyi miniszter a föderalista Ausztria tartományi vezetőivel való tárgyal után dönt. A bevezetés első hetében négy nagyváros lett sárga, köztük Bécs, Linz, Graz, s a többi település zöldben úszott. A linzi vezetés így is megsértődött a Felső-Ausztriából származó miniszterre, mert az nem vette figyelembe, hogy a betegek száma szűkebb pátriájában elmaradt a bécsitől. A különböző színek különböző biztonsági intézkedéseket jeleznek. A sárga azt jelenti, hogy minden üzletben kötelező a maszk viselete, a narancssárga esetében éjfélkor bezárnak a vendéglők, a középiskolásoknak otthonról kell tanulniuk, a színházakat legfeljebb 250 fő látogathatja. Az osztrák törvények nem teszik lehetővé, hogy a miniszterelnök felülbírálja egészségügyi minisztere döntését, amely szerint az országban hét terület, közte Tirol vált citromsárgává, míg Linz zöldre változott. Kurz viszont kormánya nevében hétfőtől újabb korlátozásokat vezetett be. A kiskereskedelemben eladókra és fogyasztókra egyaránt kötelezővé teszik a maszkot, s a pincérek is újból arcvédőt öltenek. Az ülőhellyel rendelkező, biztonsági szabályokkal ellátott zárt termi rendezvényeken legfeljebb 1500 személy vehet részt, az ülőhely nélkülieken maximum 50 ember. Szabadtéren, például futballmeccseken legfeljebb 3000-en lehetnek jelen. (Múlt pénteken a szezon első találkozóján a Rapid-Admiral meccset 10 ezren nézték meg.) Ha a lámpa sárga, bárpultoknál ülni-állni tilos, fogyasztás csak asztaloknál folyhat. A kormányfő rendelete az egész országra érvényes és kiterjed a tömegközlekedési eszközökre, ahol az eddiginél szigorúbban ellenőrzik, hogy az utazóközönség betartja-e a szabályokat. Bécsben egyébként október 11-én önkormányzati választások lesznek. A várost a zöldekkel koalícióban vezető szociáldemokraták igyekeznek az egészségügy területén is pozitív benyomást kelteni. Michael Ludwig polgármester az előrejelzések szerint a szavazatok negyven százalékára számíthat. A város irányítói a jobb eredmény reményében még az országosnál is szigorúbb rendszabályok bevezetésére készülnek. Az éttermekben, kávéházakban a vendégeknek is kötelező a maszk, amíg az asztalukhoz nem érnek, a tömegközlekedési eszközökön vétőkre pedig komoly pénzbüntetés vár. A bécsi hatóságok szerint a fertőzések most azért ugrottak meg, mert nagyon sokan most tértek vissza bel- és külföldi nyaralásukból.

Trumpnak ez tényleg bejött – Bahrein is bejelentette, hogy rendezi viszonyát Izraellel

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.13. 17:16
Donad Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Máris megindultak a találgatások arról, melyik arab állam lehet a következő.
Noha Donald Trump hajlamos eltúlozni saját és kormányzata eredményeit, úgy tűnik, igaza volt, amikor a „történelmi” jelzővel illette az Egyesült Arab Emírségek és Izrael augusztus 13-i békekötését. Az úgynevezett Ábrahám-egyezmény valódi vízválasztónak bizonyult a közel-keleti térség szempontjából, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy pénteken egy újabb arab ország, Bahrein jelentette be: normalizálja a viszonyát a zsidó állammal. „Huszonhat esztendőbe telt, mire a második arab országgal (Jordániával) kötött békeszerződés után eljutottunk a harmadikig, míg csupán 29 nap telt el a harmadiktól a negyedikig” – szemléltette az áttörés jelentőségét tévébeszédében Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. A történesek az ő keményvonalas politikáját is igazolják, hiszen megszűnni látszik a zsidó állam közel-keleti elszigetelődése, és ehhez – az izraeli baloldal álláspontjával szemben – semmilyen engedményt nem kellett tenniük a palesztinok felé. Mindez óriási csapás a palesztin társadalom és vezetők számára, hiszen eddig az arab világ egységes támogatására alapozva követelhették egy önálló palesztin állam létrehozását az 1967-es határok mentén, s most elárulva érzik magukat. A csalódottságot hűen tükrözi a bahreini bejelentésre adott reakció: Ciszjordániában és a Gázai-övezetben is tiltakozások törtek ki, miközben a Palesztin Hatóság „hátbatámadásnak” minősítette a lépést és azonnal visszahívta nagykövetét az Öböl-menti országból. Ramalláh azonban képtelen befolyásolni a helyzetet, hiszen a palesztin kérdés eljelentéktelenedését leginkább rajtuk kívül eső tényezők befolyásolják. Izrael és az arab világ egymáshoz közeledését elsősorban az Irán térnyerése felett érzett kölcsönös aggodalom motiválja, emiatt nem okozott komoly meglepetést, hogy az Emírségek után éppen Bahrein volt a következő: a helyi szunnita uralkodói család a javarészt siíta felekezetű alattvalók elnyomásával biztosítja hatalmát, ezért egzisztenciális fenyegetésként tekint a szintén síita többségű perzsa államra. A bahreini lépés abból a szempontból  mégis némileg váratlan volt, hogy mintegy két hete – Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatásakor – úgy tűnt, Hamad király udvariasan elutasítja a megbékélésről szóló javaslatot. Elképzelhető viszont, hogy akkor még voltak a kiegyezést megakasztó vitás kérdések, amelyeket azóta a színfalak mögött sikerült rendezni. Az Egyesült Államok és Izrael egyaránt abban bízik, hogy az Emírségek és Bahrein példáját további arab országok követik. A legvalószínűbb jelölt Omán, amely üdvözölte mindkét békemegállapodást, emellett nem hivatalosan régóta jó kapcsolatokat ápol a zsidó állammal. Az amerikai diplomácia Szudánt is nyomásgyakorlással próbálja rábírni  a viszony rendezésére; a hírek szerint ugyanis ettől teszik függővé az ország levételét a terrorizmust támogató államok listájáról. Az izraeli sajtóban a lehetséges országok között emlegetik Tunéziát és Marokkót is, utóbbi az izraeli 12-es csatorna értesülései szerint nemsokára bejelenti, hogy közvetlen repülőjáratokat indít Izraelbe. Donald Trump Szaúd-Arábiát is megemlítette, mint potenciális partnert, ám elemzők egyelőre csekély esélyt látnak erre, hiszen az olajmonarchia a kiegyezéssel veszélybe sodorhatja az iszlám világban betöltött vezető szerepét. Biztos ugyanakkor, hogy Rijád hallgatólagosan támogatja az amerikai törekvéseket, hiszen jóváhagyásuk nélkül Bahrein sem békülhetett volna ki a zsidó állammal. 

Megvezették az amerikai elnököt

Egy manipulált videóval fordították Donald Trumpot a palesztinok ellen - derül ki Bob Woodward kedden megjelenő “Düh” című könyvéből. Az amerikai The Jewish Insider című lap által ismeretett részletek szerint Netanjahu 2017. május 22-én mutatta meg az amerikai elnöknek az összevágott felvételeket, amelyek úgy állították be, mintha Mahmúd Abbász palesztin elnök gyermekek megölésére adott volna utasítást. Trump akkortájt hangosan tűnödött el azon, hogy lehet éppen az izraeli kormányfő a béke akadálya, ám az összeállítás elérte a célját. Az amerikai elnököt annyira felbőszítették a látottak, hogy másnapi megbeszélésén ordítozott Abbásszal, gyilkosnak és hazugnak nevezte őt, később pedig bezáratta a washingtoni palesztin képviseletet, és leállított szinte minden palesztinoknak folyósított amerikai segélyt.