Előfizetés

Mások folytatják a Kurzarbeitot, mi nem babrálunk holmi bértámogatással

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 15:51

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ráadásul amíg működött a "dolgozók dotálása", addig is sokkal szűkmarkúbb volt a kormány, mint más országok kabinetjei.
Miközben a magyar kormány a nyár végén megszüntette a munkahelyvédelmi bértámogatást, addig a régió számos országában tovább működnek ezek a programok, vagy újabbakat indítanak – derül ki a Niveus Consulting Group körképéből. A Kurzarbeit magyarosított változatát április végén vezette be a kormány, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak után három hónapig járó, maximum havi 112 ezer forintos támogatásra pedig csak augusztus 31-ig lehetett pályázni. A juttatást alig több, mint 200 ezer dolgozó után igényelték a cégek, a kormány  pedig már augusztus elején közölte, nem lesz hosszabbítás, mert nincs rá igény. Ezen álláspontján a szakszervezetek és a munkaadók kérése, valamint az egyre súlyosbodó járványügyi helyzet ellenére azóta sem változtatott. Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere szerint a program folytatása ugyanakkor hasznos lenne, hiszen bizonyos szektorok kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek pedig jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. A magyar támogatási rendszer egyébként messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainké – tette hozzá. Ausztriában például – ahol októberől további hat hónapig meghosszabbították a szeptemberben lejáró Kurzarbeit programot – a munkavállalók nettó bérük 80, 85, illetve 90 százalékát kapják meg. Vagyis Magyarországgal ellentétben nem csak a kiesett, hanem a teljes munkaidőre vonatkozó bér alapján számolnak, miközben nálunk csak a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 70 százaléka járt. Romániában augusztusban szintén hosszabbítottak. Itt szintén a kiesett munkaidő a számítás alapja, ám így is több jár: a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 75 százalékát vállalja át az állam. Csehország a napokban jelentette be, hogy új bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést. Szlovákiában a szeptemberben lejáró programot állandó támogatási formává kívánják alakítani. Horvátország az év végéig terjesztette ki programját: a cégek munkavállalónként 2 ezer horvát kunát (mintegy 80 ezer forintot) kaphatnak. Németországban augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi, a bérek 80 százalékát átvállaló Kurzarbeit programot.    

357,16 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint hétfő reggelre péntek esti árfolyamához képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a péntek esti 357,62 forint után 357,16 forinton állt hétfő reggel nyolc óra előtt.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent, a dollár 301,44 forinton állt a péntek esti 302,12 forint után, a svájci frank pedig 332,34 forintról 331,76 forintra csökkent.

Orbánék az energiahatékonyság ellen

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:00

Fotó: IAKOV FILIMONOV
Az ellenzéki kérdésekre adott újabb kitérő válaszokkal érzékeltette a kabinet illetékes államtitkára, hogy a távhő- és takarékossági támogatások kapcsán nincsenek jó híreik.
A kormány augusztus 7-i határozatával összesen 5,1 milliárd forint forrást vont el a távhőágazat Kehop nevű EU-támogatási keretéből – hívja fel a figyelmet Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszterhez intézett írásbeli kérdésében Schmuck Erzsébet LMP-társelnök. A fűtési mód mellett kiálló ellenzéki politikus felhánytorgatja, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetésen alapuló, távhőcégeknek kiírt támogatásokból az év elején 15, összesen 12,79 milliárdnyi terv hullott vissza. Ehhez képest csak két, összesen 420 milliós pályázat kecsegtetett sikerrel. Ez nem érte el a keret egy százalékát. Mindezeket Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár válasza csak annyiban érinti, hogy a Kehop-támogatások révén a távhőrendszerek üvegházgáz-kibocsátása évi 143 ezer tonnával csökkent, a 2021-2027-es EU-költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásaik pedig sikeresek. A rövid válasz ezen túlmenően a szokásos politikai jelszavakat idézi fel. Ennek kapcsán Schanda Tamás kétszer is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy a világ teremtett, aminek védelméhez a „magát zöldként meghatározó” párt támogatását is kéri. A DK-s Oláh Lajos az iránt tudakozódott, hogy a lakosság remélhet-e újabb hűtő- és mosógépcsere-támogatást. Schanda Tamás ezt se árulta el. Ehelyett arról tájékoztatott, hogy a 2014-ben indított Otthon Melege Program keretében eddig 270 ezer háztartás kapott 11 milliárd forintot energiatakarékos hűtő-, fagyasztó- vagy mosógépcserére. Az államtitkár szerint a következő időszak pályázatait a közelmúltban elfogadott, nyilvános Nemzeti Energiastratégiával összhangban hirdetik meg. Lapunk a javaslat dacára hasztalan próbált fellelni az iratban erre vonatkozó sorvezetőt. Az anyagban mindössze egy évi „0,4 milliárd forint” keretösszegű Épületenergetikai pályázati programra találtunk utalást, amiből egyaránt ösztönöznék a megújuló energiatermelést és -felhasználást, a hatékonyságot, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, szemléletformálást és az alacsony energiafogyasztású épületek kialakítását is. Bár az évi 400 millió forint mindössze néhány épület felújítására elegendő, még e pályázat meghirdetéséről sem jelent meg híradás. Lapunk információi szerint amúgy Oláh Lajos kérdésére a válasz az, hogy nem. Úgy tudjuk, a háztartási nagygépcserét a jövőben a szaktárca csak kedvezményes hitelekkel kívánja ösztönözni, de még ez sem körvonalazódik.