Mások folytatják a Kurzarbeitot, mi nem babrálunk holmi bértámogatással

Ráadásul amíg működött a "dolgozók dotálása", addig is sokkal szűkmarkúbb volt a kormány, mint más országok kabinetjei.

Miközben a magyar kormány a nyár végén megszüntette a munkahelyvédelmi bértámogatást, addig a régió számos országában tovább működnek ezek a programok, vagy újabbakat indítanak – derül ki a Niveus Consulting Group körképéből. A Kurzarbeit magyarosított változatát április végén vezette be a kormány, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak után három hónapig járó, maximum havi 112 ezer forintos támogatásra pedig csak augusztus 31-ig lehetett pályázni. A juttatást alig több, mint 200 ezer dolgozó után igényelték a cégek, a kormány pedig már augusztus elején közölte, nem lesz hosszabbítás, mert nincs rá igény. Ezen álláspontján a szakszervezetek és a munkaadók kérése, valamint az egyre súlyosbodó járványügyi helyzet ellenére azóta sem változtatott.

Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere szerint a program folytatása ugyanakkor hasznos lenne, hiszen bizonyos szektorok kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek pedig jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. A magyar támogatási rendszer egyébként messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainké – tette hozzá. Ausztriában például – ahol októberől további hat hónapig meghosszabbították a szeptemberben lejáró Kurzarbeit programot – a munkavállalók nettó bérük 80, 85, illetve 90 százalékát kapják meg.

Vagyis Magyarországgal ellentétben nem csak a kiesett, hanem a teljes munkaidőre vonatkozó bér alapján számolnak, miközben nálunk csak a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 70 százaléka járt. Romániában augusztusban szintén hosszabbítottak. Itt szintén a kiesett munkaidő a számítás alapja, ám így is több jár: a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 75 százalékát vállalja át az állam. Csehország a napokban jelentette be, hogy új bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést. Szlovákiában a szeptemberben lejáró programot állandó támogatási formává kívánják alakítani. Horvátország az év végéig terjesztette ki programját: a cégek munkavállalónként 2 ezer horvát kunát (mintegy 80 ezer forintot) kaphatnak. Németországban augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi, a bérek 80 százalékát átvállaló Kurzarbeit programot.