Előfizetés

357,16 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint hétfő reggelre péntek esti árfolyamához képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a péntek esti 357,62 forint után 357,16 forinton állt hétfő reggel nyolc óra előtt.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent, a dollár 301,44 forinton állt a péntek esti 302,12 forint után, a svájci frank pedig 332,34 forintról 331,76 forintra csökkent.

Orbánék az energiahatékonyság ellen

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:00

Fotó: IAKOV FILIMONOV
Az ellenzéki kérdésekre adott újabb kitérő válaszokkal érzékeltette a kabinet illetékes államtitkára, hogy a távhő- és takarékossági támogatások kapcsán nincsenek jó híreik.
A kormány augusztus 7-i határozatával összesen 5,1 milliárd forint forrást vont el a távhőágazat Kehop nevű EU-támogatási keretéből – hívja fel a figyelmet Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszterhez intézett írásbeli kérdésében Schmuck Erzsébet LMP-társelnök. A fűtési mód mellett kiálló ellenzéki politikus felhánytorgatja, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetésen alapuló, távhőcégeknek kiírt támogatásokból az év elején 15, összesen 12,79 milliárdnyi terv hullott vissza. Ehhez képest csak két, összesen 420 milliós pályázat kecsegtetett sikerrel. Ez nem érte el a keret egy százalékát. Mindezeket Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár válasza csak annyiban érinti, hogy a Kehop-támogatások révén a távhőrendszerek üvegházgáz-kibocsátása évi 143 ezer tonnával csökkent, a 2021-2027-es EU-költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásaik pedig sikeresek. A rövid válasz ezen túlmenően a szokásos politikai jelszavakat idézi fel. Ennek kapcsán Schanda Tamás kétszer is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy a világ teremtett, aminek védelméhez a „magát zöldként meghatározó” párt támogatását is kéri. A DK-s Oláh Lajos az iránt tudakozódott, hogy a lakosság remélhet-e újabb hűtő- és mosógépcsere-támogatást. Schanda Tamás ezt se árulta el. Ehelyett arról tájékoztatott, hogy a 2014-ben indított Otthon Melege Program keretében eddig 270 ezer háztartás kapott 11 milliárd forintot energiatakarékos hűtő-, fagyasztó- vagy mosógépcserére. Az államtitkár szerint a következő időszak pályázatait a közelmúltban elfogadott, nyilvános Nemzeti Energiastratégiával összhangban hirdetik meg. Lapunk a javaslat dacára hasztalan próbált fellelni az iratban erre vonatkozó sorvezetőt. Az anyagban mindössze egy évi „0,4 milliárd forint” keretösszegű Épületenergetikai pályázati programra találtunk utalást, amiből egyaránt ösztönöznék a megújuló energiatermelést és -felhasználást, a hatékonyságot, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, szemléletformálást és az alacsony energiafogyasztású épületek kialakítását is. Bár az évi 400 millió forint mindössze néhány épület felújítására elegendő, még e pályázat meghirdetéséről sem jelent meg híradás. Lapunk információi szerint amúgy Oláh Lajos kérdésére a válasz az, hogy nem. Úgy tudjuk, a háztartási nagygépcserét a jövőben a szaktárca csak kedvezményes hitelekkel kívánja ösztönözni, de még ez sem körvonalazódik.

Az égbe törnek a hazai gyümölcsárak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre többeknek megfizethetetlen az alma, a körte, a szilva és a többi kora őszi vitaminforrás. Nem lehet azonban mindenért az idei mostoha időjárás okolni.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal(!) drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb és ebben az évben tovább gyorsult. Elsősorban a nyomorban élők, a szegények, a kisnyugdíjasok számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banán viszont akciósan már 300-ért is lehet venni. A termelők állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, még ha nőttek is az átvételi árak. A kereskedők szintén hárítanak: ők is magas áron kapják a felvásárlóktól, igaz a különadót szétterítik az áruházláncok. A nyugat-európai fogyasztói kosarakban átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja. A magas élelmiszerárak tükröződnek az augusztusi nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt inflációban is, ami 4,3 százalék volt, és szinte minden hónapban magasabb, mint a hivatalos pénzromlás üteme.  A drágulához kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. A májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszi barackfákat – mondta a Népszavának Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója. A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ez az ezer forintos, vagy afölötti árakban is megmutatkozott. Egy 3-4 napos mínusz 4-6 fokos faggyal a korszerű ültetvények sikeresen megküzdhetnek, de még az elöregedett kertekben is van esély a termés megvédésére, de a májusi fagy túlságosan sokáig tartott és a hőmérséklet is túl alacsonyra süllyedt. Sem a füstölés, sem a párásítás, sem a vegyszeres kezelés nem bizonyult elegendőnek. A tavaszi fagy a legnagyobb veszteségeket az alföldi kertekben és a csonthéjas ültetvényeken okozott. Ha ez nem lett volna elég, május végén, június elején beköszöntött a „monszun” esőzés, ami főleg a cseresznyénél és a meggynél okozott gondot. A kocsánynál összegyűlt csapadék miatt a gyümölcsök megrepedeztek, és ezeket étkezési céllal már nem lehetett értékesíteni. A jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés. Vári Attila szerint azonban mindezzel együtt sem a termelők lökték ilyen magasra az árakat. Igaz, például az étkezési alma esetében idén 200 forint plusz áfáért vették át a kereskedők a gyümölcsöt a termelőktől, a tavalyi 100 forint helyett, de ez a polcokon már átlagosan 700 forintért jelenik meg. A piacokon pedig gyakran, ha egyáltalán van, szintén ennyiért, vagy még drágábban kapható. Most még az európai almapiacot meghatározó 3,3-4 millió tonnás lengyel alma sem tarthatja kordában a magyar árakat, mert ott is pusztított a fagy, és legföljebb jó közepes termés várható. Ráadásul a több mint 600 ezer ukrán mezőgazdasági idénymunkás töredékére számíthatnak a lengyel gazdák, ami a béreket feljebb tornázta. Ha sokkal kisebb mértékben, de a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát. A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket. Még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben, de erről szó sincs. Igaz, az elöregedett gyümölcsösök aránya évről évre csökken, de még jelentős az arányuk. Ezek elsősorban a feldolgozóipar számára termelnek, de így is csak a támogatásokkal képesek talpon maradni. Bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. Egy intenzív ültetvény ráadásul fajtától függően 2-4 év mire termőre fordul és addig csak viszi a pénzt az ültetvény ápolása, a növényvédelem. Aki nem vállalhatja a szakaszos fejlesztést, az inkább lemond a korszerűsítésről – jegyezte meg Vári Attila.   Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni. Ebben legalább történt előrelépés. A telepítést engedélyező szakigazgatási hivatalok a telepítési tervre mondhatja, hogy nem javasolja a fagyjárta területre arra érzékeny gyümölcs telepítését, de a talajviszonyokat is figyelembe veszik. Létezik egy viszonylag áttekinthető kataszter rendszer, amiből a termelők tájékozódhatnak, hol, mit engedélyez a hatóság. A támogatási rendszer is meghatározza, hogy mely megyékben mely gyümölcsök telepítését támogatják. Természetesen a gazda saját felelősségére próbálkozhat, de akkor azt kockáztatja, hogy nem jut támogatáshoz – mondta Vári Attila.

A kereskedők szerint nem ők drágítanak

A kereskedelemben a gyümölcsárakat elsősorban az átadási árak emelték – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A termelők az időjárás miatt kevesebb termést szüretelhettek, s ez a kereslet-kínálat szabályai szerint, drágulást okozott. A kereskedőknek amúgy sem lehet a célja az áremelés, hiszen el akarják adni az árut és figyelembe kell venniük a vásárlóerőt is. A piaci versenyről nem is szólva. Az átadási árak emelkedése tapasztalható egyes hústermékeknél is, ami megjelenik a KSH által rögzített árváltozásokban is: a párizsi, a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukor 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4, a tojás 10,2, a tej 8,9 százalékkal drágult augusztusban. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.