Előfizetés

Óda a láthatatlan szeretteinkhez - exkluzív interjú Vanessa Kirby-vel

Csákvári Géza, Velence
Publikálás dátuma
2020.09.15. 10:00

Fotó: Jacopo Salvi / La Biennale di Venezia
Az angol színésznő kapta a legjobb női alakításért járó Arany Oroszlánt Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című drámájában nyújtott alakításáért a szombat este zárult 77. Velencei filmfesztiválon. Beszélgettünk vele a gyászról, Mundruczó Kornéllal és Wéber Katával közös munkáról, és még Tom Cruise is szóba került.
Ismerte Mundruczó Kornél korábbi filmjeit? A Fehér isten az egyik kedvencem. Miután láttam, felírtam a rendező nevét arra a listámra, akikkel mindenképpen dolgozni szeretnék. A Pieces of a Womant tulajdonképpen a Fehér isten miatt vállaltam el első körben. Időközben megnéztem a Szelíd teremtés – A Frankenstein tervet és a Jupiter holdját is. Kornél minden filmjében feltalálja magát, elképesztően okos rendező.   A Pieces of a Woman pedig lehengerlően intenzív film, mind fizikai, mind lelki szempontból. Kimerítő is volt a számomra. De az energiáim és az állóképességem a forgatókönyv és a történet iránti hitből táplálkozott. Amikor elolvastam, éreztem, tudtam, hogy mindenképpen bele kell vágnom, mert ezt a drámát és fájdalmat, hogy egy anya megszüli, majd szinte azonnal elveszíti a gyermekét, még senki sem fejtette ki a mozivászon ilyen őszinteséggel és mélységgel. Színészként pedig, minél mélyebbre kell mennem, annál nagyobb katarzissal jár a játék. Az út, melynek során olyan érzéseket tárok fel, melyeket a saját életemben még soha nem tapasztalhattam meg. Ebben nagyon sokat segített Kelly Daniel, egy anya, aki a szülés után vesztette el lányát, Luciánát. A vele eltöltött idő alatt tudtam meg, hogy semmilyen gyász nem fogható fel ehhez a veszteséghez képes. Nagyon bonyolult lelki folyamat volt, hogy színészként meg tudjam közelíteni az a fájdalmat, amit Kelly érezhetett. Hogyan talál rá Kelly-re? Ki ő, egy barát esetleg? Egy barátnak a barátja. Amikor elvállaltam a szerepet nyilván beszéltem róla a családtagjaimmal és a legbizalmasabb barátaimmal. El kellett csodálkoznom azon, hogy valamilyen szinten mindenki tudott kapcsolódni a veszteség és a gyász témaköréhez. A halál minden embert körülvesz. Csak épp senki sem szeret róla beszélni, talán mert nem tudunk. Ha ez a film segít egy kicsit is abban, hogy beszéljünk a gyászról, amikor szükség van rá, már érdemes volt belevágnom. Emlékszem, amikor Kelly-vel elkezdtünk beszélgetni, sokáig nem tudta érzelmileg feldolgozni, hogy valaki arról a gyerekéről kérdezi, aki fizikálisan nincs jelen. Ekkor jöttem rá, hogy Kelly anya maradt, konkrét emocionális és lelki viszonya van a halott gyermekkel és nekem is ezt az állapotot kell elérnem színészileg. Társadalmi szinten nem kezeljük jól a gyászt. Nincsenek meg a rituálék hozzá. Pontosabban: ma már nincsenek meg. Az alakításom és természetesen a film egyfajta óda a láthatatlan szeretteinkhez.    Édesapja orvos. Ő mennyiben tudott segíteni? Abban, hogy összehozott azzal a szülésszel, aki hozzájárult ahhoz, hogy végignézzem egy londoni nő szülését – erre mindenképpen szükség volt, mert én még nem szültem soha. Ennél többel nem akartam édesapámat terhelni. Miért? Fontos hangsúlyozni: a Pieces of a Woman nem egy szokványos dráma egy gyermek elvesztéséről, vagy orvosi film, hanem egy gyászoló nő, egy anya karaktertanulmánya, ezt pedig nem a családoddal oldod meg. Különösen, hogy az általam játszott Martha megformálása tehát nem lehetett afféle általános, vagy tanult technikán alapuló alakítás. Nagy inspiráció volt számomra Juliette Binoche a Három szín: kék című Krzysztof Kieślowski klasszikusban. A felkészülésem idején így nem egy klasszikus figurát, hanem egy önálló személyiséget kellett megalkotnom. Ehhez hozzákapcsolódott Martha viszonya az anyjával, a matriarchális családi környezet, illetve a dominancia alatti élet. Martha anyja a férfi ebben a környezetben, mindenről ő dönt. A Pieces of a Womanben több utalás van arra, hogy Martha karaktere magyar származású. Ez a kelet európai DNS a filmben, bevándorló famíliáról van szó, akik a holokauszt után vándoroltak ki. A múlt azonban nem tűnt el nyomok nélkül: Wéber Kata a saját családjának a traumáját írta meg. Miközben az anya harcolni, de egyben beilleszkedni akar, ez meghatározza Martha jellemét is. De ez nem tudatos epigenetika, mint ahogy az sem, hogy Martha élete folyamatos lázadás az anyja hatásai ellen. A film főcím előtti része tartalmaz egy huszonöt perces, vágás nélküli szülési jelenetet. A szülési jelenetnél Martha személyisége segített. Egy perfekcionista nő, aki mindig, mindenben a legjobb volt, de olyan helyzetbe kerül, amit nem tud kontrollálni. Ez halálra rémíti, így előjön az állati oldala, az ösztönök. Azért a Koronában alakított Margaret hercegnő sem egy kiszámítható klisészemélyiség. Nem, jól látja, szeretek zsigeri alakok bőrébe bújni. Margaret és Martha nagyon más személyiség, de ami közös bennük a nyers elevenség. Előbbi esetében azonban közel sem kellett annyi fájdalmat mutatnom, mint amit Kornél kért tőlem. A fájdalommal kapcsolatosan honnan datálódnak a személyes élményei? Arról már beszélt korábban, hogy gyerekkoréban az iskolában sokan zaklatták. Gyerekként sok mindent sokként és megrázkódtatásként élünk meg. Mai fejjel visszatekintve, hiperérzékeny gyerek voltak, túlcsorduló érzelmekkel. Ezeket az energiákat sikerült empátiává átalakítanom. Így egyrészt megértőbb vagyok a világgal szemben, másrészt az empátia maga a színművészet alapja. Mert az biztos: nem az én dolgom, hogy megítéljem, elítéljem, vagy ne adj Isten „kiszínezzem” a világot. Margaret és Matha esetében is kaptam visszakezeseket, hogy nem mindig kedvelték őket a nézők, de ez így is van rendben. Amikor megnézte először a Pieces of a Womant, mit volt az első reakciója? Meglepődtem. A forgatás során soha nem néztem rá a felvételekre, fogalmam sem volt arról, hogyan fog kinézni. Benjamin Loeb kamerája rengeteg szabadságot adott nekünk, színészeknek. Amin pedig csodálkoztam, hogy nézőként drukkoltam Marthának, hogy hozza rendbe a házasságát. Pedig tudtam, hogy ez reménytelen ügy. Az ilyen mértékű traumákat a párkapcsolatok nem bírják ki: az ember vagy érez semmit, mert elnyom mindent vagy túlcsordul az emócióktól. A gyász egyéni folyamat. Sokat gondolkodott, hogy eljön Velencébe? A sztárok nem szívesen utaznak manapság a Covid-19 járvány miatt. Számomra ez nem volt kérdés. Már azzal, hogy elvállalok olyan filmeket, melyekre az ügynökeim azt mondják, hogy „kiesnek a komfortzónámból” önmagában egyfajta elkötelezettség. A színészeknek is fontos, hogy életben tartsák a független filmművészetet, és ennek a megjelenési formái maguk a fesztiválok. A Pieces os a Woman és a másik versenyművem a The World to Come sorsa nagyon más lenne, ha nem lennék itt, hogy támogassam őket. A koronavírus anyagilag nagy károkat okozott, mind a film, mind a színházművészetnek. De a korlátozások alatt sokak számára kiderült, hogy a kultúra fogyasztás életünk egyik legfontosabb tevékenysége. Bízok a jövőben. A Mission Impossible franchise most készülő két részében is benne lesz. Teljes őrület. Tudja, én színpadi színésznő vagyok, annak tanultam. Csehov, Tenesse Willams, Shakespeare és Ibsen karakterein szocializálódtam. Aztán jött a Korona sorozat, mely kosztümös, így kellőképpen teátrális viszonyok között éreztem magam. Mundruczó Kornél is kamara viszonyok között rendez, egészen intim módon – Martha karakterében rengeteg Ibsent érzek. A Mission Impossible meg, igen, faltól-falig akciófilm. Az MI: Utóhatás forgatása során kiderült, hogy semmit sem tudok az efféle filmkészítésről. Ez az egész szituáció egyébként ijesztő! De, mint mondtam, imádom a kihívásokat. Még az efféléket is. A maximalista Tom Cruise-tól nem félt? Dehogynem! De sokat tanultam tőle fegyelem és állóképesség terén. A fizikalitás, ami egy efféle filmhez kell, teljesen más „izmokat” igényel, mint mondjuk Kornél alkotása esetében. Annyit mondanék: edzeni Tom Cruise-al életformáló élmény. Az elvárásai nagyon magasak, ami nem baj, mert folyamatosan a kihívásokat keresem.

Névjegy

 Vanessa Kirby (London, 1988. április 18. –) angol televíziós- és filmszínésznő, modell. Népszerűségét elsősorban a Korona című Netflix sorozatnak köszönheti. Első abszolút mozis főszerepéért – Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjében – megkapta a legjobb színésznőnek járó Arany Oroszlán a 77. Velencei filmfesztiválon.

Tanulnak, de nem akárhogy

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kísérleti tanköztársaságot hirdettek hétfőn délelőtt a színművészetis egyetemisták. Elindul a tanítás, de a hagyományos mesterségórák mellett a diákok által ajánlott alkalmi kurzusok is lesznek. A barikád viszont egyelőre marad a Vas utcában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen hétfőn, igaz rendhagyó módon, de elindult az oktatás. Az augusztus 31-én éjjel elkezdett egyetemfoglalás, illetve az Ódry Színpad előtti barikád viszont marad.  Upor László, az SZFE szeptember végén távozó rektorhelyettese elmondta, hogy a múlt heti rektori határozat értelmében megkezdik a tanévet. (Egy hetet csúszott a start.) Ezzel együtt továbbra is folytatódnak a tiltakozások és nem adják fel a korábbi követeléseiket. Az egyetem közössége továbbra is ragaszkodik az autonómiához. Azt is elmondta, kísérleti tanköztársaságot hirdetnek, aminek a tevékenységébe beleférnek a hagyományosnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok és az egyetem helyzetére reflektáló akciók. Nyitott, szabad, folyton változó egyetem vagyunk és azok is akarunk maradni – mondta Upor. Úgy tudjuk, hogy lesznek  hagyományos mesterség órák, illetve olyan kurzusok, amelyet a mostani helyzetben a diákok javasolnak.  Novák Eszter oktatási rektorhelyettes elmondta, egy olyan tanévet nyitnak meg, amit egy világjárvány és egy erőszakosan erőltetett menetben és erőszakosan végrehajtatott modellváltás kísérlete fémjelez. Szerinte a folyamatból három dolog biztosan hiányzott: a szakértelem, a tisztesség és az emberség. A kormány Gulyás Gergelyen keresztül azt üzente, hogy az egyetem ügyei nem az ő felelősségük. Az innovációs tárca vezetője, Palkovics László szintén azt üzente, hogy nem az ő felelőssége, de Novák azt is hozzátette, a kuratórium vezetője is ugyanezt üzeni. Mi kinek üzenjünk? – tette fel a kérdést, olvasható a HVG tudósításában.  Arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy pörgesse vissza az időt és hallja meg az egyetem vezetőit, hallgatóit és művészeit. Azt a 400 művészt is hallja meg, akik a még a döntés előtt tisztességes tárgyalást kértek az egyetem számára. Hallja meg az autonómia védelmében lemondott szenátus üzenetét, szólítsa fel a törvényalkotókat, hogy teremtsék meg az autonómia garanciáit a felsőoktatási törvényben. Arra is felszólította a kormányfőt, hogy függessze fel az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát és kezdjék el elölről.  Az egyetem  hallgatói önkormányzatának  nevében Kenéz Ágoston, végzős színészhallgató olvasta fel a HÖK nyilatkozatát: “Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája. Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránk erőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk. A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk. A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd. A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális. A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt. Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni. Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel. Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.  Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.” Korábban hírt adtunk arról is, hogy az egyetem vezetése, amennyiben a kormány, illetve a kuratórium nem teljesíti az autonómiára vonatkozó követeléseket, akkor szeptember 21-től sztrájkba  kezd. Az alapítvány kuratóriuma közeli forrásból úgy értesültünk, hogy egyelőre kivárnak. Az egyetem vezetői és hallgatói több alternatív oktatási megoldásban is gondolkodnak, de mivel a vezetők és a szenátus felmondási ideje csak szeptember végén jár le, ezért  erről is még korai lenne beszélni. B.Gy.  

Vidnyánszky elindítaná a tanévet, a tüntetők tanköztársaságot hirdettek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.14. 11:56

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ugyanakkor arra kérik Orbán Viktort, hogy "pörgesse vissza az időt.
Tanévnyitó sajtótájékoztatót tartottak a tüntető diákok és az SZFE távozó vezetése. A leköszönő vezetőség nevében Novák Eszter oktatási rektorhelyettes arról beszélt, egy olyan tanévet nyitnak meg, amelyet egy világjárvány és egy 
"erőszakosan erőltetett menetben végrehajtott és végrehajtatott modellváltás fémjelez."

Szerinte a folyamatból hiányzott a szakértelem, a tisztesség és emberség. Az oktatók és diákok, akiknek ma az lenne a dolguk, hogy kipihenten belevessék magukat a munkába, kialvatlanok és dühösek, mert "át vannak verve és nem akarják befogni a szájukat. " Mivel ebben az intézményben a művészettel foglalkoznak, megítélése szerint a művészetnek az a dolga, hogy ne hallgasson. "Az egyetem száz sebből vérzik, jól finanszírozott hazugsággyár próbája hitelteleníteni" az intézményt. Novák Eszter szerint a maradottakban a "harag termékeny energiája van." Idézett a kormánypárti politikusok korábbi nyilatkozatából, amely szerint már nem az ő dolguk és felelősségük az, ami az egyetemen történik.  
Éppen ezért arra kérik Orbán Viktort, hogy "pörgesse vissza az időt.

"Hallgassa meg az egyetem képviselőit, hallja meg annak a 400 művésznek a hangját, amely a törvénymódosítás előtt tisztességes tárgyalást kért a hallgatók számára. Egyúttal azt kérte a miniszterelnöktől, függessze fel az SZFE kuratóriumát és "kezdjük elölről." Az egyetem másik - ugyancsak távozó rektorhelyettese Upor László pedig egy "kísérleti tanköztársaság" megalakulásáról beszélt. Ebbe a "tevékenységébe beleférnek a hagyományosnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok és az egyetem helyzetére reflektáló akciók."  Nyitott, szabad, folyton változó egyetem vagyunk és azok is akarunk maradni - jelentette ki.  A sajtótájékoztatót követően a tüntetők nem válaszoltak az újságírói kérdésekre.       Közben az egyetem kuratóriumi elnöke elszánt abban, hogy elindítsa az egyetemen az oktatást. Vidnyánszky Attila a Hír TV Bayer Show című műsorában arról beszélt, a testület elkötelezett a tanév elindítása mellett. 
"Ha a mostani vezetés nem képes rá, hogy elindítsa, mi elindítjuk. Lesz kinek."

- fogalmazott a műsorban az atv.hu szemléje szerint. Azt mondta: erre nagyon nehéz válaszolni, a lemondott oktatókkal még csak-csak lehet találkozni, de a diákok teljesen el vannak szeparálva, elzárták magukat. “Nem tudnák elviselni, hogy ott üljünk mellettük, hogy képviseljünk valamit vagy csak párhuzamosan létezni... de ezt sem tudják elképzelni." A sztrájkkal kapcsolatban azt mondta, egy előre megírt koreográfia szerint a tanári kar nem akart és nem akar most sem dolgozni. Szerinte őszintétlenek voltak és gyakorlatilag manipulálták a diákokat. A legújabb információi szerint már nyáron erre az eseménysorra készítették fel őket. Úgy véli, évtizedes, akut problémák vannak az intézményben. 
“A gyerekek, a diákok élete van föltéve a kártyaasztalra, és őket használják pajzsként ebben a történetben.

Gátlástalanul, senkit nem érdekel az, hogy mi lesz ezzel a félévükkel, miközben az összes diákot tekintve 85 százalékuk aktiválta a félévet, az elsősöknél szinte mindenki, 99 százalék. Magyarul: ők szeretnének tanulni, ők még mindig hisznek abban, hogy oktatás lesz és tanulni fognak" - állította Vidnyánszky Attila, aki szerint "megsanyargatott, összetört emberkék" vannak a rendszerben.  Mint, mondta, büszke, egyenes gerincű embereket kell képezni, akik büszkék arra, hogy ezt a népet, ezeket az embereket szolgálhatják vidéken és itt Budapesten is. Hangsúlyozta, a lényegi filozófiát tekintve másképp képzelik el az egész folyamatot és ami az egyetemen zajlik, az teljesen ellentétes azzal a filozófiával, amit ő maga gondol a színészképzésről.  Az, hogy a kormányzat régóta tervezi az egyetem átalakítását, nem újdonság. 2013-ban az azóta elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott azt mondta az SZFE-ről, hogy 
"úgy elvenném ennek az egyetemnek a pénzét, mint a nyavalya, és áttelepíteném egy színházhoz. Aztán csináljanak amit akarnak."

Kerényi Imre a polgári körökkel csatlakozott a Fideszhez
Fotó: Népszava
Szerinte nemzeti szellemben kell nevelni ott a színészeket "és pont."   „Én arról álmodoztam pár éve, hogy itt megnyerik a választást, aztán egy alkirály odakerül, és kézbe veszi a színészoktatást” - fogalmazott. Majd hozzátette, "én úgy vettem észre, hogy kitűnő színészeket képeznek, de kis rabszolgák. Jól szót fogadnak, igen, rendező bácsi, minden nagyon jó, hú de nagyon balliberálisak, mert azt muszáj." Az érdekesség, hogy az ominózus pódiumbeszélgetésen Vidnyánszky Attila jelenlétében tette meg ezeket a kijelentéseket Kerényi Imre.

A sajtótájékoztatón a hallgatói képviselet vezetője az alábbi nyilatkozatot olvasta fel:

“Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája. Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.  A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk. A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.  A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális. A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt. Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni. Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel. Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre. Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.”