Pajzs

Mi – többek között – a marxizmus-leninizmusnak nevezett áltudomány-ideológia egyeduralma ellen lázadtunk, rátok "nemzetinek" csúfolt centralizációt és bólogatójános kurátorokat akarnak erőltetni. Bennünket szovjet megszállók fegyveres erőszaka fenyegetett, benneteket választott hivatásotok gyakorlásától próbálnak megfosztani, egy független művészi intézmény elfoglalásával és ideológiai "megtisztításával" fenyegetnek - az 1956-os forradalom öt résztvevője, köztük Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség egykori elnöke írta vasárnap e sorokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóinak. És mindazoknak, akik nem értik – nem akarják érteni –, mi folyik az SZFE-n.

Számos sorstársához hasonlóan Pomogáts Bélát is internálták a forradalom után – a kormánypropagandának dolgoznia kell még azon, hogy a színművészeti diákjait támogató forradalmárok személye miképp illeszthető bele abba a mesébe, mely szerint „a nemzetközi háttérhatalom kormánybuktatási szándékkal lázítja a hallgatókat”.

Lehetne másképp. Az Információs és Technológiai Minisztérium „mérnökembere”, Palkovics László a Moholy-Nagy egyetemet működtető alapítvány kuratóriumába delegálta Fülöp Józsefet, az intézmény rektorát és Kopek Gábort, a korábbi rektort – Fülöp javaslatára. A színművészeti esetében egy ajánlást sem fogadott el az intézmény vezetőitől. Ennek következménye a diákok egyetemfoglalása is, valamint az, hogy hétfőn kísérleti tanköztársaságot hirdettek.

Nem optimális állapot, de a kormánynak ez is megfelel: az SZFE drámája is elvonja a figyelmet arról, mit művel az egész országgal. A cinizmus magasiskolája: e történetben feláldozta kuratóriumi elnökként Vidnyánszky Attilát is. Valójában ő a pajzs a kormány kezében, nem pedig a hallgatók a tanárokéban, mint ahogy azt Vidnyánszky képzeli.