Előfizetés

357,04 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 357,29 forint után kedd reggel nyolc óra előtt 357,04 forinton állt.
Csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 300,92 forintról 300,19 forintra ment le, a svájci frankot pedig 331,18 forinton jegyezték kedd reggel a hétfő esti 331,64 forint után.

Kihívás előtt a kiskereskedők: fizettetni, de hogyan

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:50

A költségektől tartva nem üzemelnek be bankkártyaelfogadó terminálokat a kiskereskedők. Van azonban más mód is, hogy a januártól kötelező elektronikus fizetési lehetőségét biztosítsák a vásárlóknak.
Bár a készpénzfelvétel csökkent, a bankkártyahasználat pedig jelentősen nőtt a koronavírus hatására, a kártyaelfogadói hálózat lefedettsége nem változott a vírus időszaka alatt sem – közölte saját adatgyűjtése alapján érdeklődésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Vagyis koronavírus ide, WHO ajánlás oda, egyelőre nem lehet a korábbiaknál több helyen elkerülni a készpénzes fizetést. Pedig a kereskedőket egy közelgő dátum is motiválhatná erre. Január 1-je után az online pénztárgép használatára kötelezetteknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét is. Mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, de ezek felében tavaly nem lehetett bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. Ha a kártya-elfogadóhelyek száma az utóbbi hónapokban sem változott érdemben, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer kereskedőnek és szolgáltatónak mindössze három és fél hónapja maradt arra, hogy kigondoljon és beüzemeljen valamilyen elektronikus fizetési megoldást. A jegybank szerint az érintettek éves forgalma általában alacsonyabb, ezért döntően költségmegfontolások – a kártyaelfogadáshoz kapcsolódóan fizetendő fajlagosan magasabb díjak – miatt nem kínáltak eddig elektronikus fizetési lehetőséget vásárlóiknak. A kiskereskedők ráadásul „nem kellően értesültek” a törvényi kötelezettségükről, ezért nagyon sok üzletben még nem is kezdték meg rá a felkészülést – erre már Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára hívta fel a figyelmet. Szerinte továbbra is a bankkártyák elfogadására alkalmas POS terminál lesz az elsődlegesen preferált elektronikus fizetési mód, ám az eszközök beszerzési és üzemeltetési költségeivel kapcsolatban számos tévhit kering a kereskedők körében. A korábbi évek, évtizedek ajánlataiból indulnak ki, amikor még gyakran 2-3 százalék feletti jutalékokért és egyéb járulékos költségekért tudtak csak megállapodni a szolgáltatókkal, pedig ma már ennek töredékéért is lehetséges bankkártyát elfogadni. Március 2. óta ugyanakkor nem csak a kártyás fizetés lehet az egyetlen elektronikus megoldás. Tavasszal elindult ugyanis Magyarországon az azonnali fizetési rendszer, amelynek köszönhetően ma már az utalások a hét bármely napján a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba érnek. Miután pedig jóváírási oldalon a bankok jellemzően nem számítanak fel költségeket az utalásoknál, a jegybank szerint az érintett kereskedők és szolgáltatók számára kézenfekvő megoldás lehet az azonnali utalás felkínálása az ügyfeleknek. Az adott vállalkozás bankszámlaszámának bepötyögése persze valószínűleg hosszadalmas lenne, az MNB-nek azonban erre is van javaslata. Mint felvetésünkre írták: a kisebb forgalmú, óránként csak pár darab tranzakciót bonyolító, integrált kasszarendszerekkel nem rendelkező kereskedők esetében az elektronikus fizetés megoldható úgy is, hogy a vállalkozás bankszámlaszámához regisztrálnak egy másodlagos azonosítót, azaz mobilszámot, e-mailcímet vagy adószámot. Ez az utalásoknál megkönnyíti az adatok bevitelét, hiszen elég csak ezt beírni a bankszámlaszám helyett. Eddig azonban – derül ki a money.hu összegzéséből – a több mint egymillió bankszámla töredékéhez, mintegy 80 ezerhez regisztráltak csak másodlagos azonosítót. Ezzel ugyanakkor nem árt igyekezni, mert a bankok egy része az azonosítók regisztrációjáért a későbbiekben pénzt kér majd. Még gyorsabb fizetési megoldás volna az úgynevezett QR-kód (információkat tároló kétdimenziós vonalkód) alkalmazása. Ez esetben a kereskedő generál egy olyan QR-kódot, amelyben rögzítve vannak a fizetési adatai, és azt akár papír alapon, akár digitális kijelzőn leolvashatóvá teszi az ügyfelek számára. Az MNB már ki is dolgozta a hazai QR-kód szabványt, amelynek alapján kezdeményezhetők az ilyen típusú tranzakciók. Mindehhez persze mobilbanki alkalmazások is kellenek. A jegybank ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt közölte: a hazai bankszektor jelzése alapján 2021-re a legtöbb mobilbanki alkalmazás képes lesz ilyen kódok leolvasására és azok alapján fizetési megbízások indítására. Az OTP Mobil épp két hete mutatott be egy ilyen alkalmazást: a SimpleBusiness augusztus vége óta érhető el. A leszerződő vállalkozások az applikáció segítségével olyan QR kódos bankkártyás vagy utalásos fizetést kínálhatnak fel vásárlóiknak, amihez nem kell terminál, csak egy mobiltelefon. A csatlakozást nem kötik forgalmi teljesítményhez, azaz a kis cégeknek is jó megoldás lehet. Havi díj sincs, csak egy egyszeri 19 ezer forintos – szeptember végig 9900 forintos – csatlakozási díj. Utalásos fizetésnél 0,99 százalékos kereskedői díjat számolnak fel, bankkártyás fizetésnél erre rákerül egy rendszerdíj és a bankközi jutalék is. Az OTP Mobil érdeklődésünkre azt közölte: az applikáció a bemutatását követő másfél hétben már több mint száz érdeklődőt vonzott.       

Nem lehet felárat kérni az elektronikus fizetésért

Semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti a kereskedők részéről az elektronikus fizetéseket: nem lehet minimum értékhatárhoz kötni, és nem lehet miatta pluszköltségeket felszámolni az ügyfeleknek – hívta fel a figyelmet az MNB. Arra viszont lehetőség van, hogy elektronikus fizetés esetén kedvezményt adjon a kereskedő a vásárlónak. 

A terminálok többségén elég egy érintés

 A legfrissebb pénzforgalmi táblakészletet szeptember 15-én publikálja az MNB, ez tartalmaz majd konkrét adatokat a második negyedévre vonatkozóan a kártyaelfogadó helyek és berendezések számáról. Az eddigiek alapján azt lehet látni, hogy 2019 második negyedévéhez képest még kevesebb is lett a hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártya-elfogadói hálózatához tartozó fizikai-kereskedői elfogadóhelyek száma: az idei első negyedévben 114 728 helyen lehetett kártyával fizetni. Az internetes elfogadóhelyek száma viszont jelentősen bővült és már 14 ezer fölött jár. A POS-terminálok száma a fizikai elfogadóhelyeken a tavalyi utolsó és az idei első negyedév között mintegy 500 darabbal, 147 908-ra emelkedett. Ezek közül a tavaly év véginél kissé kevesebb, 130 672 terminálon lehetett érintéssel is fizetni.    

Orbán is elismerte, hogy Budapest volt bajban, mégis csak vidékre ment a pénz

Papp Zsolt Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.15. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Miközben a miniszterelnök is érzékeli, hogy "beszakadt" a fővárosi turizmus, a kormány a budapestit nem, csak a vidéki vendéglátást támogatja milliárdokkal.
Miközben január és augusztus között a kormány 122,2 milliárd forintnyi pályázati támogatást osztott szét a turisztikai célelőirányzatból vidéki szállodák és panziók fejlesztésre, addig az igazán nagy bajban lévő budapesti szállodák egy fillér állami támogatást nem kaptak. A kormány kizárta a pályázatokból a nagy bajban lévő budapesti hoteleket, de még az idegenvezetők és az éttermek sem kaptak kormányzati segítséget - vagyis a komplett fővárosi turizmust magára hagyta a kormány. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végi interjúiban éppen arról beszélt, hogy "a kabinet lépéseinek köszönhetően idén minden korábbinál jobban teljesített a belföldi turizmus, a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom azonban beszakadt".  Kérdés, hogy miért a vidéki vendéglátókat támogatja a kormány, ha azok rendben vannak, és miért nem a fővárosiakat, amelyek viszont "beszakadtak". Erre a kormányfő sem tért ki az állami médiában tett nyilatkozatai során, viszont felvezetett egy ötletet, hogy a főváros büdzséjéből kellene támogatni a turisztikai ágazatot. Mondta ez úgy, hogy az állami Magyar Turizmus Zrt. több tíz milliárd forintokat oszt szét évente az idegenforgalmi szereplők között. A tavaszi leállások után majd minden fővárosi szálloda bezárt. Ezek közül csak néhány szálloda indult újra, ám a foglaltsági adataik eddig nem haladták meg a 10-20 százalékot – ilyen alacsony töltöttséggel pedig nem lehet nyereségesen üzemelni. Erre érkezett a szeptemberi határzár, amely újra ellehetetlenítette a fővárosi turizmust. Ezzel szemben vidéken a belföldi turizmusnak köszönhetően 60-80 százalékos foglaltsággal üzemeltek a szállodák, különösen a vízpartokon, ezek közül is kiemelkedtek a balatoni szálláshelyek, amelyek gyenge június után július-augusztusban az egyik legjobb szezonjukat zárták, mind foglaltságban, mind bevételben. A tóparti árak 20-40 százalékkal is meghaladhatták a tavalyi szintet. Belföldön a Balaton régió volt a legnépszerűbb és a kis panziók még a tavalyinál is nagyobb forgalmat bonyolítottak. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 75 százalékkal esett vissza országosan - ugyanez Budapesten 88 százalék volt – a KSH adatai szerint.  A Népszavának nyilatkozó szállodaipari szakértő szerint helye lehet a turizmusfejlesztésben a önkormányzati, így akár a fővárosi támogatásoknak is, ám a fővárosi szállodaipar jövő májusi újraindításhoz komoly kormányzati segítség szükséges. Ennek minimumfeltétele a januárig érvényes hitelfizetései moratórium meghosszabbítása addig, míg a budapesti turizmus újra el nem indul és nyereséget nem termel. A nemzetközi turizmus újraindulása lassú folyamat lesz, és függ majd a nemzetközi repülőjáratoktól is, ugyanis Budapestre a külföldi utazók 85 százalékkal légi úton érkezik. A fővárosi vendégek jelentős része az üzleti utazókból kerül ki, a másik jelentős részt pedig a brit „bulituristák” adták. Itt jóval lassabb lesz a visszaépülés, hisz a brit gazdaságot az uniós átlagnál jelentősebben sújtotta a gazdasági visszaesés – tette hozzá a szakértő. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a fővárosi turisztikai ágazatban üzleti modellváltás szükséges, hiszen az rövid, de hosszabb távon sem lesz fenntartható, hogy a vendégéjszakák több mint kilencven százalékát a külföldiekhez kötődik. Nagy kérdés, hogy van-e értelme a profilváltásnak, azaz évi több tízezernyi külföldi vendég kiváltható-e belföldi turistákkal. Valószínűleg nincs, hiszen soha nem fogja a belföldi turizmus kiváltani a külföldieket a főváros idegenforgalmában. 2009-is visszamenőleg a budapesti vendégéjszakák 86-88 százalékát minden évben a külföldi üzleti és rekreációs vendégek fizették. Egy olyan országban, ahol hála az autópálya-hálózatnak másfél-két óra alatt elérhető a határszélekről a főváros, nem fognak évente tíz és százezrek a fővárosban több éjszakát eltölteni. El lehet erre a célra költeni 150 milliárd forintot imázskampányokra – ám mire egyáltalán ez az ötlet átmenne a fejekben, már túlleszünk a koronaválságon – nyilatkozta a Népszavának egy a neve elhallgatást kérő szállodaipari menedzser. 

Riadalom a piacon

A budapesti szállodák nem a fővárosnak, hanem túlnyomórészt az államnak termelik a pénzt - fogalmazott egy szakmai forrásunk annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a fővárosra terhelné a budapesti turisztikai szektor támogatásának feladatát. A belföldi turizmus 65 százalékát a főváros adja, de nem szabadna és nem is lehet különválasztani a kettőt. Ellenkezőleg, komoly átfedés van a kettő között. Azaz: ha a fővárosi szállodák egy része bezárni kényszerül, az magával rántja a vidéket is. Orbán Viktor „modellváltásról” szóló gondolatai, hogy a fővárosi szálláshelyek belföldi turizmusból próbáljanak megélni, forrásunk szerint legfeljebb a híveknek szól, politikai jelszónak elmegy, ám a piacon inkább riadalmat okoztak ezek a szavak. Emlékeztetett: tavaly a szállodák nagyjából 560 milliárdos bevételének a felét a külföldiek adták. Ha ennek a félnek a 70 százaléka kiesik, azt nem képes a belföldi turizmus pótolni. Az, hogy Budapesten tömegével legyenek magyar turisták, arra leginkább akkor kerülhet sor, ha erre törvénnyel kötelezi őket a kormány – élcelődött.