Előfizetés

Krokodiloktól hemzsegő folyóba tévedt bálnákat próbálnak menteni Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:51

Fotó: CAROL PALMER / AFP
Egyelőre nem tudni, hogy az Antarktisz felé vándorló nagytestű tengeri emlősök hogy kötöttek ki a zavaros, sekély folyóban.
Egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát Észak-Ausztráliában, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé. Az Északi terület világörökségi helyszínek közé tartozó Kakadu Nemzeti Parkját érintő Keleti Aligátor Folyóban ezelőtt még sosem észleltek bálnákat, és egyelőre nincs rá magyarázat, hogy a nagytestű tengeri emlősök közül legalább három miért kalandozott el ilyen messzire a szárazföld belsejébe.
Jason Fowler ökológus vette észre a három bálnát szeptember 2-án, amikor a barátaival vitorlázott a folyó szájától több mint 20 kilométernyire. "A víz rettentő zavaros. A látótávolság nulla. Tehát csak akkor látni a bálnákat, ha éppen a víz felszínén vannak" – mondta hétfőn Fowler, aki szerint két felnőtt és egy fiatalabb példány rekedhetett a folyóban, mindegyik nagyjából 10-12 méter hosszú.
Az ökológus szerint a nyugat-ausztráliai hosszúszárnyúbálna-populáció hatalmasra duzzadt, ami igazi környezetvédelmi sikertörténet. "Olyan nagyszámú hosszúszárnyú bálna indul most útnak Nyugat-Ausztrália állam partjai felé, hogy az állatok új helyeken bukkannak fel. "Az viszont hihetetlenül fura, hogy egy zavaros, krokodilokkal teli sekély folyóban kötnek ki, ilyenről még nem hallottunk" – jegyezte meg Fowler.
Az Északi terület kormányának bálnákkal és delfinekkel foglalkozó szakértője, Carol Palmer szerint a hétvégén még legalább egy bálna volt a folyóban. A hatóságok egyebek között felvett bálnahangokkal próbálták rábírni az állatokat a folyó elhagyására. Palmer szerint a krokodilok nincsenek hozzászokva egy hosszúszárnyú bálna látványához, de a méretei miatt valószínűleg nem fognak "kötözködni" vele. Fowler szerint a bálna vagy bálnák valószínűleg belefáradnak, hogy az erős árral szemben úszva ugyanazon a helyen maradjanak a folyóban.
A folyó neve ellenére Ausztráliában nincsenek aligátorok. A folyót az európai felfedezők nevezték el így a benne lévő sok krokodil miatt, amelyeket nem tudták megkülönböztetni az aligátoroktól.

Környezeti vészhelyzetet rendeltek el az erdőtüzek miatt Brazíliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:21

Fotó: CHICO RIBEIRO / AFP
Az év eleje óta 1,4 millió hektárnyi zöldterület vált a lángok martalékává az ország közép-nyugati részén fekvő Mato Grosso do Sul államban.
Környezeti vészhelyzetet rendeltek el a terjedő erdőtüzek miatt a Brazília közép-nyugati részén fekvő Mato Grosso do Sul államban, ahol az év eleje óta 1,4 millió hektárnyi zöldterület vált a lángok martalékává. A rendeletet Reinaldo Azambuja kormányzó írta alá azt követően, hogy az állam székhelyére, Campo Grandébe érkezett vasárnap a szövetségi polgári védelem titkára, Lucas Alves.
Az állam 79 települését sújtja az ország középső részében kialakult súlyos szárazság, ilyen körülmények között a tűz gyorsan terjedhetett az ország középső részén lévő államokban, Mato Grossoban, valamint az ország szívében fekvő Tocantins államban. Negyvenhét éve nem tapasztaltak ilyen súlyos szárazságot a térségben, de Mato Grosso do Sul állam kormánya az állam nagyobb területein keletkezett tüzek kialakulásáért az embereket is hibáztatja.
A brazil környezetvédelem szolgálatai, valamint a hadsereg katonái hónapok óta vívnak heves küzdelmet a tüzek megfékezése érdekében. A meteorológiai előrejelzések szerint a héten sem lesz eső, a régió egyes helyein pedig rendkívül magas hőmérsékleteteket mértek, ami tovább növeli az erdőtüzek kialakulásának veszélyét.

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb selfjegéből

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 17:40

Fotó: HANDOUT / AFP
Az idei nyári meleg megadta a kegyelemdöfést a mintegy 110 négyzetkilométernyi Spalte-gleccsernek: több kisebb darabra törött.
Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el. A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött.
A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. "A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta" – mondta Jenny Turton klímakutató a BBC News-nak. "2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron" – tette hozzá a németországi Friedrich-Alexander Egyetem kutatója.
A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottájává változott.
"A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha a várakozások szerint növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon" – magyarázta Jason Box professzor, a dániai és grönlandi földmérő intézet kutatója.
Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.