Előfizetés

Online üzleti weboldalt indított az MFB

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 13:12

Összetartók.hu néven új, vállalkozóknak szóló, ingyenes internetes felületet hozott létre az MFB Csoport. A B2B közösségi oldal nyitott minden hazai vállalkozás számára és az üzleti kapcsolatteremtés lehetősége mellett segítséget nyújt a finanszírozási kérdésekben is.
Nincs két egyforma vállalkozás, minden történet egyedi, mégis minden történetnek, így minden vállalkozásnak is van olyan eleme, amely példaként szolgálhat másoknak. Ezzel a felismeréssel hozta létre az MFB Csoport az Összetar+tók.hu weboldalt, ahol a vállalkozók online találkozhatnak egymással és oszthatják meg tapasztalataikat, történeteiket. Az oldal gyakorlatilag egy tagdíjmentes online üzleti közösség , ahol a vállalkozások értékes kapcsolatokra tehetnek szert. Az MFB a világjárvány hatásainak enyhítése és a gazdasági újraindulás támogatása érdekében biztosítja ezt az ingyenesen használható platformot, a hazai vállalkozások már regisztrálhatnak is. A személyes, baráti kapcsolatok ápolására számtalan ingyenes lehetőség áll rendelkezésre, ám a vállalkozások ezeken a felületeken inkább csak hirdetőként jelenhetnek meg, miközben kevés az esélyük arra, hogy egymással üzleti kapcsolatba lépjenek. Az Összetartók.hu-t ezért az MFB Csoport olyan B2B közösségi oldalként tervezte meg, ahol a vállalkozók online találkozhatnak egymással - magyarázza Milassin Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) marketing és kommunikációs igazgatója. Rámutatott: a B2B közösségi oldalak, a vállalkozások üzleti, kapcsolati hálójának online kiterjesztése iránt jelentős az érdeklődés, ám jelenleg általában fizetni kell az ehhez hasonló szolgáltatásokért. Az Összetartók.hu viszont mindenki számára nyitott és teljesen ingyenes. A díjmentes regisztráció után ingyenesen böngészhetők az oldalt már használó vállalkozások ajánlatai és igényei. A felhasználók térítésmentesen kereshetnek partnert: vevőt és beszállítót egyaránt. Kereséseiket díjmentesen tehetik közzé, csakúgy, mint kérdéseiket és tanácsaikat, valamint javaslataikat és ajánlataikat. Az oldal tudásbázisában pedig szakértőktől lehet elsajátítani a legfontosabb pénzügyi ismereteket: megmagyarázzák a fogalmakat, válaszolnak alapvető és bonyolultabb kérdésekre. Ezen felül sikeres finanszírozási ügyletek történeteit is meg lehet ismerni, azaz konkrét példákon keresztül látható , mire és hogyan lehet jó finanszírozási megoldásokat találni. Az oldalon az MFB Csoport minden kapcsolódó pénzügyi terméke megtalálható, legyen szó hitelről, tőkejuttatásról vagy garanciavállalásról. Egy kérdőív kitöltése után pedig mindez személyre szabottá is válik: néhány egyszerű kérdést megválaszolva már csak azok a konstrukciók lesznek láthatók, amelyek passzolnak a vállalkozáshoz. Milassin Levente szerint ma egy vállalkozás több felelősséggel jár. Egy vállalkozónak nemcsak a szakmájában kell nagyon jónak lennie. Nem elég az induló ötlet, a megfelelő piac megtalálása, a szaktudás. Érteni kell a marketinghez – a fogyasztói elégedettségtől a márkaépítésen keresztül a beszállítói kapcsolatokig –, tisztában kell lenni a pénzügyi és az adózási kérdésekkel, a hatósági előírásokkal, szabályokkal és természetesen ezek összes változásával. A vállalkozónak szüksége lehet pályázatírói tapasztalatra is és kell némi HR-készség ahhoz is, hogy megtalálja a legjobb munkatársakat és kialakítsa azt a csapatot, amellyel igazán sikeressé válhat. Vagyis rengeteg ismeretre és ismeretségre van szükség. Az Összetartók.hu oldalon keresztül az MFB ezekben kíván segítségére lenni a vállalkozóknak. 

Szíjj László cége építhet 800 millióért utat, járdát Rákosmentén

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 12:48

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A munkára kiírt pályázaton korábban három cég is nyert, végül mégis a Duna Aszfalt járt jól a tenderrel.
Összesen 803 millió forintért vállalta a Szijj László nagyvállalkozó tulajdonába tartozó tiszakécskei Duna Aszfalt, hogy utat, egy oldalon járdát, közvilágítást és vízelvezető rendszert épít Budapest XVII. kerületében – derül ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből. Az augusztus 26-án megkötött, három tételes szerződés alapján az építőipari cég főleg a Rákospatak mellett és több rákosmentei utcában végez majd munkálatokat, szükség esetén pedig fákat is kivágnak az érintett nyomvonalon. A Duna Aszfaltnak versenytársa is akadt a pályázaton, a Swietelsky, ám hogy ők milyen összegű ajánlatot tettek, azt a dokumentum nem tartalmazza.

Tavaly még nem volt rá pénz

Beszédesebb lehet a beruházás előtörténete: a tendert eredetileg 2016-ban írta ki a fideszes vezetésű Rákosmente, akkor még Riz Levente polgármestersége idején. Az útépítési munkára 2019-ben három cég, a Penta, a Duna Aszfalt és az idén is próbálkozó Swietelsky is sikeresen pályázott, ám az önkormányzat elállt az útépítéstől, arra hivatkozva, hogy a három nyertes által kért 869 millió forint több, mint amit erre a projektre szántak. Az új eljárásban viszont gond nélkül elfogadták a 803 milliós összeget – igaz, ebben tenderben valamivel kisebb terület és kevesebb úthossz felújítását vállalta Szíjj László cége. A Duna Aszfalt ráadásul - mintha csak a jövőbe látott volna - elképesztő precizitással lőtte be az árat:  a 260-270 milliós összegű részszerződéseknél rendre csak néhány százezer forinttal olcsóbb ajánlatot tettek, mint amennyit XVII. kerület eredetileg költött volna a beruházásokra.

A Magyar Közútnál is szakértenek

Szintén érdekes lehet a pályázattal megbízott közbeszerzési cég: a 2016-os ajánlati felhívásban Rákosmente még a Civilium Publicus Közbeszerzési és Tanácsadó  Kft.-t jelölte meg. A Civilium mára elérhetetlen, jogutódja azonban vaskos állami közbeszerzésekből is ismerős lehet – ez a Meditkonzult Kft., ami a 24.hu szerint külső szakértőként dolgozott a Magyar Közút Zrt.-nél. A tanácsadó kft. tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki korábban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja volt. 2017 nyaráig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a céget, aki azelőtt az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.

A luxusjacht miatt figyelnek rá

Szíjj László az utóbbi időben nem annyira sikeres céges pályázatai, inkább Szijjártó Péter adriai luxusjachtozása miatt került a hírekbe. A külügyminiszter ugyanis a 4. leggazdagabb magyarnak tartott Szíjj jachtjának fedélzetén nyaralt és dolgozott, miközben a Szíjj-érdekeltségek sorban tarolnak az állami nagyberuházásokon. Szíjjártó állítja, ő sosem engedett maga közelébe korrupciót és korrupt embereket, de azt továbbra sem árulja el, ajándékba kapta-e az utat, vagy fizetett-e érte - és ha az utóbbi történt, akkor hogyan telt miniszteri fizetéséből a jacht becsült, napi 10 millió forintos bérleti díjára.

Hitelmoratórium: az MNB nem mindenkinek hosszabbítana, a bankok segítséget ígérnek a bajba jutottaknak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.15. 11:16

Fotó: Népszava
Célzott, a sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás bevezetését javasolja az MNB a törlesztési moratórium lejárta után. A Bankszövetség ígéri: minden bank hajlandó lesz bajban lévő ügyfeleinek extra részleges fizetést, adósság-átütemezést ajánlani.
A koronavírus járvány miatt tavasszal elrendelt hiteltörlesztési moratóriummal élő 1,6 millió lakossági adós 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósokat vizsgáló kérdőíves felmérésből, illetve a háztartási adósok jövedelmi helyzetének változásával kapcsolatban előírt rendkívüli adatszolgáltatásokból. A moratórium a hatályos szabályozás szerint az év végén jár le, a kormány azonban már nyáron bejelentette: tárgyalnak a hosszabbításról a Magyar Bankszövetséggel. Ennek kapcsán az MNB azt javasolja, hogy célzottabb, elsősorban a sérülékenyebb csoportokat érintő legyen a hosszabbítás – közölte a Portfolio hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója. Mint mondta: a moratórium óriási segítség volt az adósok számára, a vállalati és lakossági hitelek 40-50 százaléka esetében nem fizetik most a törlesztőrészleteket, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás maradt a lakosságnál és a cégeknél. Ügyfélszám szerint még magasabb a felfüggesztéssel élők aránya: a mintegy 2,7 millió lakossági adós 60 százaléka, 1,6 millió ember élt legalább egy hitele esetében a moratóriummal. Köztük nagyobb arányban képviseltetik magukat a magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű fogyasztási hitellel rendelkezők, de sok lakáshiteles is van. A moratóriumot tavasszal nem kellett külön kérniük az adósoknak, mivel a szabályozás alapján automatikusan lépett életbe. A moratóriumból viszont ki lehetett lépni, az ügyfelek jórésze ezt meg is tette. A maradást a sérülékenyebb csoportok nagyobb arányban választották, iskolai végzettségük alacsonyabb, kisebb településeken élnek. A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni – szögezte le Fábián Gergely. A vállalatoknál komplexebb a helyzet, ott vannak – összességében 14 ezer milliárd forintot kitevő - szállítói tartozások is, amelyekre nem vonatkozik a moratórium. ebben az MNB jelentős problémát lát. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, de itt is vannak szuperfertőzők: ha ezen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.    Az MNB szerint a moratórium meghosszabbításának túl azon, hogy a sérülékenyebb csoportokra fókuszál, átláthatónak is kell lennie, valamint az is fontos, hogy a moratórium egy átmeneti dolog legyen. Nem szabad nagyon hosszú időre biztosítani az ügyfeleknek, hogy ne fizessenek, különben kontraproduktívvá válik az egész – fogalmazott a jegybank ügyvezető igazgatója. Így szóba jöhet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése. Rámutatott: több országban már lejárt a fizetési moratórium, és ahol meghosszabbították, ott jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették elérhetővé.    Mintegy erre is reflektálva Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt soron következő előadásában: a környező országokban többnyire csak 3 hónapra rendeltek el moratóriumot, és azt hosszabbították, míg nálunk eleve 9 hónapra szólt a felfüggesztés. A magyar rendszerben a moratóriumból kijelentkezni lehetett, más országokban viszont bejelentkezni (azaz nálunk automatikus volt, másutt kérni kellett). Ennek kapcsán emlékeztetett: a törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül a magyar GDP harmadának megfelelő hitelállomány esedékességét függesztették fel, többnyire hibátlanul. Páratlan kihívás volt, remélem, nem kell megismételni – jegyezte meg. Jelasity Radován szerint a szomszédos országokkal összehasonlítva ügyfél szempontból a magyar moratórium a legkedvezőbb: futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy a legnagyobb kihívás a magyar bankokat éri. A hazai bankszektornak 50 milliárd forintjába került a moratórium, hiszen az ügyfelek a most be nem fizetett kamatokat 2021 után fogják visszafizetni, és erre nem lehet még egyszer kamatot felszámolni – jelezte. A moratórium meghosszabbításával kapcsolatban a Bankszövetség elnöke azt mondta: a bankok abban érdekeltek, hogy az általános szabályok helyett rugalmasabb, kifinomultabb, alkalmazkodó, egyedi döntések szülessenek a hitelek fizetéséről. Leszögezte: függetlenül attól, hogy mi lesz január 1-jén, minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni - saját üzletpolitikája alapján.