Előfizetés

Szíjj László cége építhet 800 millióért utat, járdát Rákosmentén

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 12:48

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A munkára kiírt pályázaton korábban három cég is nyert, végül mégis a Duna Aszfalt járt jól a tenderrel.
Összesen 803 millió forintért vállalta a Szijj László nagyvállalkozó tulajdonába tartozó tiszakécskei Duna Aszfalt, hogy utat, egy oldalon járdát, közvilágítást és vízelvezető rendszert épít Budapest XVII. kerületében – derül ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből. Az augusztus 26-án megkötött, három tételes szerződés alapján az építőipari cég főleg a Rákospatak mellett és több rákosmentei utcában végez majd munkálatokat, szükség esetén pedig fákat is kivágnak az érintett nyomvonalon. A Duna Aszfaltnak versenytársa is akadt a pályázaton, a Swietelsky, ám hogy ők milyen összegű ajánlatot tettek, azt a dokumentum nem tartalmazza.

Tavaly még nem volt rá pénz

Beszédesebb lehet a beruházás előtörténete: a tendert eredetileg 2016-ban írta ki a fideszes vezetésű Rákosmente, akkor még Riz Levente polgármestersége idején. Az útépítési munkára 2019-ben három cég, a Penta, a Duna Aszfalt és az idén is próbálkozó Swietelsky is sikeresen pályázott, ám az önkormányzat elállt az útépítéstől, arra hivatkozva, hogy a három nyertes által kért 869 millió forint több, mint amit erre a projektre szántak. Az új eljárásban viszont gond nélkül elfogadták a 803 milliós összeget – igaz, ebben tenderben valamivel kisebb terület és kevesebb úthossz felújítását vállalta Szíjj László cége. A Duna Aszfalt ráadásul - mintha csak a jövőbe látott volna - elképesztő precizitással lőtte be az árat:  a 260-270 milliós összegű részszerződéseknél rendre csak néhány százezer forinttal olcsóbb ajánlatot tettek, mint amennyit XVII. kerület eredetileg költött volna a beruházásokra.

A Magyar Közútnál is szakértenek

Szintén érdekes lehet a pályázattal megbízott közbeszerzési cég: a 2016-os ajánlati felhívásban Rákosmente még a Civilium Publicus Közbeszerzési és Tanácsadó  Kft.-t jelölte meg. A Civilium mára elérhetetlen, jogutódja azonban vaskos állami közbeszerzésekből is ismerős lehet – ez a Meditkonzult Kft., ami a 24.hu szerint külső szakértőként dolgozott a Magyar Közút Zrt.-nél. A tanácsadó kft. tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki korábban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja volt. 2017 nyaráig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a céget, aki azelőtt az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.

A luxusjacht miatt figyelnek rá

Szíjj László az utóbbi időben nem annyira sikeres céges pályázatai, inkább Szijjártó Péter adriai luxusjachtozása miatt került a hírekbe. A külügyminiszter ugyanis a 4. leggazdagabb magyarnak tartott Szíjj jachtjának fedélzetén nyaralt és dolgozott, miközben a Szíjj-érdekeltségek sorban tarolnak az állami nagyberuházásokon. Szíjjártó állítja, ő sosem engedett maga közelébe korrupciót és korrupt embereket, de azt továbbra sem árulja el, ajándékba kapta-e az utat, vagy fizetett-e érte - és ha az utóbbi történt, akkor hogyan telt miniszteri fizetéséből a jacht becsült, napi 10 millió forintos bérleti díjára.

Hitelmoratórium: az MNB nem mindenkinek hosszabbítana, a bankok segítséget ígérnek a bajba jutottaknak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.15. 11:16

Fotó: Népszava
Célzott, a sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás bevezetését javasolja az MNB a törlesztési moratórium lejárta után. A Bankszövetség ígéri: minden bank hajlandó lesz bajban lévő ügyfeleinek extra részleges fizetést, adósság-átütemezést ajánlani.
A koronavírus járvány miatt tavasszal elrendelt hiteltörlesztési moratóriummal élő 1,6 millió lakossági adós 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósokat vizsgáló kérdőíves felmérésből, illetve a háztartási adósok jövedelmi helyzetének változásával kapcsolatban előírt rendkívüli adatszolgáltatásokból. A moratórium a hatályos szabályozás szerint az év végén jár le, a kormány azonban már nyáron bejelentette: tárgyalnak a hosszabbításról a Magyar Bankszövetséggel. Ennek kapcsán az MNB azt javasolja, hogy célzottabb, elsősorban a sérülékenyebb csoportokat érintő legyen a hosszabbítás – közölte a Portfolio hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója. Mint mondta: a moratórium óriási segítség volt az adósok számára, a vállalati és lakossági hitelek 40-50 százaléka esetében nem fizetik most a törlesztőrészleteket, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás maradt a lakosságnál és a cégeknél. Ügyfélszám szerint még magasabb a felfüggesztéssel élők aránya: a mintegy 2,7 millió lakossági adós 60 százaléka, 1,6 millió ember élt legalább egy hitele esetében a moratóriummal. Köztük nagyobb arányban képviseltetik magukat a magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű fogyasztási hitellel rendelkezők, de sok lakáshiteles is van. A moratóriumot tavasszal nem kellett külön kérniük az adósoknak, mivel a szabályozás alapján automatikusan lépett életbe. A moratóriumból viszont ki lehetett lépni, az ügyfelek jórésze ezt meg is tette. A maradást a sérülékenyebb csoportok nagyobb arányban választották, iskolai végzettségük alacsonyabb, kisebb településeken élnek. A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni – szögezte le Fábián Gergely. A vállalatoknál komplexebb a helyzet, ott vannak – összességében 14 ezer milliárd forintot kitevő - szállítói tartozások is, amelyekre nem vonatkozik a moratórium. ebben az MNB jelentős problémát lát. A gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, de itt is vannak szuperfertőzők: ha ezen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.    Az MNB szerint a moratórium meghosszabbításának túl azon, hogy a sérülékenyebb csoportokra fókuszál, átláthatónak is kell lennie, valamint az is fontos, hogy a moratórium egy átmeneti dolog legyen. Nem szabad nagyon hosszú időre biztosítani az ügyfeleknek, hogy ne fizessenek, különben kontraproduktívvá válik az egész – fogalmazott a jegybank ügyvezető igazgatója. Így szóba jöhet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése. Rámutatott: több országban már lejárt a fizetési moratórium, és ahol meghosszabbították, ott jellemzően már csak egy szűkebb kör számára tették elérhetővé.    Mintegy erre is reflektálva Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt soron következő előadásában: a környező országokban többnyire csak 3 hónapra rendeltek el moratóriumot, és azt hosszabbították, míg nálunk eleve 9 hónapra szólt a felfüggesztés. A magyar rendszerben a moratóriumból kijelentkezni lehetett, más országokban viszont bejelentkezni (azaz nálunk automatikus volt, másutt kérni kellett). Ennek kapcsán emlékeztetett: a törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül a magyar GDP harmadának megfelelő hitelállomány esedékességét függesztették fel, többnyire hibátlanul. Páratlan kihívás volt, remélem, nem kell megismételni – jegyezte meg. Jelasity Radován szerint a szomszédos országokkal összehasonlítva ügyfél szempontból a magyar moratórium a legkedvezőbb: futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy a legnagyobb kihívás a magyar bankokat éri. A hazai bankszektornak 50 milliárd forintjába került a moratórium, hiszen az ügyfelek a most be nem fizetett kamatokat 2021 után fogják visszafizetni, és erre nem lehet még egyszer kamatot felszámolni – jelezte. A moratórium meghosszabbításával kapcsolatban a Bankszövetség elnöke azt mondta: a bankok abban érdekeltek, hogy az általános szabályok helyett rugalmasabb, kifinomultabb, alkalmazkodó, egyedi döntések szülessenek a hitelek fizetéséről. Leszögezte: függetlenül attól, hogy mi lesz január 1-jén, minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni - saját üzletpolitikája alapján.   

357,04 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 357,29 forint után kedd reggel nyolc óra előtt 357,04 forinton állt.
Csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 300,92 forintról 300,19 forintra ment le, a svájci frankot pedig 331,18 forinton jegyezték kedd reggel a hétfő esti 331,64 forint után.