Előfizetés

A győri Széchenyi István Egyetem 51 hallgatója került karanténba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 15:17

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közülük 24 diáknál mutatták ki a koronavírust.
A győri Széchenyi István Egyetem csaknem 13 ezer hallgatója közül a szeptember 15-i állapot szerint 51-en vannak karanténban, közülük 24 hallgató koronavírustesztje lett pozitív – közölte az intézmény az ugytudjuk.hu érdeklődésére. Az 51 karanténban lévő személy között találhatók azok a külföldi hallgatók is, akiknek hazánkba érkezésük után két hétig vagy két negatív teszt felmutatásáig karanténban kell lenniük. Közöttük nincs fertőzött. Az egyetem azt is közölte, hogy a járvány elleni védekezés miatt a maszkviselés kötelező az intézmény épületeiben. 
„Ez alól felmentést kap, aki oktatási tevékenység kapcsán hosszasan beszél (az oktató, aki legalább 1,5 méter távolságra van a hallgatóktól); aki saját irodájában tartózkodik, és a 1,5 méteres távolságot tudja tartani a többi ott tartózkodótól; illetve aki 1,5 méteres távolság betartása mellett ételt vagy italt fogyaszt”

– írta az intézmény.

Megjegyezték, hogy az oktatási és egyéb események szervezőinek törekedniük kell arra, hogy a termekben, zárt helyiségekben tartható legyen az 1,5 méteres minimális távolság, illetve az egyetem területén mindenkinek törekednie kell arra, hogy a lehetőségekhez képest a maximális távolságot tartsa a többiektől. 
„Az egyetem emellett nagy hangsúlyt fektet a fertőtlenítésre”

– tették hozzá.

A szeptember 15-től saját hatáskörben nem szervez személyes jelenlétet igénylő rendezvényt. A tanév kezdete óta egyre több intézményben találtak fertőzöttet országszerte. Zártak már be óvodát, és a fővárosban, illetve vidéki településeken is rendeltek el részlegesen digitális oktatást.  

Amerikai kutatók jönnek Magyarországra

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.15. 15:15
ORBÁN Balázs
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A négy szakember magyar vonatkozású témákban folytat tanulmányokat.
Négy fiatal amerikai kutató tölt tíz hónapot Magyarországon a Budapest Fellowship program keretében a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a The Hungary Initiatives Foundation (HIF) együttműködése által – mondta el sajtótájékoztatóján Orbán Balázs, az MCC-t vezető kuratórium elnöke. Nicole Nemeth a magyar kisebbségi jogok helyzetét vizsgálja majd a Magyarországgal szomszédos országokban; Ryan Brockhaus az amerikai-magyar katonai együttműködés terén végez tanulmányokat, Stephen Scholl a Rákosi-rendszert kutatja, míg George Bogden a koronavírus kezelését és ezek megítélését tanulmányozza majd több ország, így Magyarország tekintetében is. Anna Smith Lacey, a HIF vezetője szerint a céljuk, hogy aki külföldön Magyarországot érintő témákban folytat kutatásokat, lehetőleg jusson is el az országba, hogy első kézből tájékozódhasson, ezért reményeik szerint a jövőben bővíteni tudják az ösztöndíjprogramot. Orbán Balázs arról beszélt, az MCC és a HIF együttműködésének egyik fontos célja, hogy „tudást hozzanak be az országba klasszikus reformkori értelemben”.

Csapás az agynak: Európa őslakóit félti a náci-bolsevikokkal paktáló titokzatos erőktől a CÖF

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 15:14
Csizmadia László
Fotó: Varga György / MTI
Politikai betyársereg, külföldi ügynökök, hataloméhes pénzkufárok – a Civil Összefogás Fórum ufómagazinokat is megszégyenítő vízióval állt ki a kormány mellett.
Épp csak a gyíkemberek és egy galaktikus támadás veszélye hiányzott abból a sajtótájékoztatóból, amit a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) vezetősége tartott kedden Budapesten. Csizmadia László CÖF-elnök, MTI által is idézett, káprázatosan szürreális előadása szerint azok vádolják rasszizmussal és antiszemitizmussal Magyarországot, akik semmibe veszik Európa őslakosságát, és saját nézeteiket akarják ráerőltetni. Hogy Csizmadia a lappokat, a számikat, az enyeceket vagy a nyenyeceket, a krími tatárokat vagy a szamojédokat – Európa őslakóit – szeretné megvédeni az elnyomástól, az nem derült ki, az elnyomókról viszont világosabb képet kaptunk. Csizmadia László szerint „a brüsszeli kontraszelektált szélsőbaloldal és jobboldali politikusok újszerű összefogása rasszista ideológiára épül”, és ők azok, akik hazug arroganciával lépnek fel a klasszikus demokrácia és a jogállamiság védelmezői ellen. Úgy vélte, alapvető emberi jogok megsértésére hivatkozva támadják a szuverén nemzeteket, melyeket meg akarnak szüntetni – ellentétben a magyar kormánnyal, ami nulla toleranciát hirdetett és gyakorol a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen. A feltételezett, szuverenitás elleni támadás a CÖF nyelvén a Magyarország és Lengyelország ellen indított, 7-es cikkely szerinti eljárást jelentheti, amit esetünkben pont azért indítottak el 2018-ban, mert az Európai Parlament állásfoglalása szerint Magyarországon súlyosan romlott a demokrácia és a jogállamiság állapota, sérültek a kisebbségek, a menekültek és bevándorlók jogai, valamint egyre kisebb teret kap a szólásszabadság.

Kapott a Jobbik is

A náci, bolsevik szélsőséges ideológiák nem nyerhetnek teret Magyarországon, hiába próbálják ultrabaloldali pártok és a Jobbik összefogásával sunyi módon elfogadtatni – jelentette ki a civil szervezet elnöke, aki szerint ugyanakkor a „Berlint, Párizst lángba borító szélsőséges elemek randalírozása” azt bizonyítja, hogy „burjánzik a rasszizmus”, továbbá erősödnek az antiszemita megnyilvánulások, például Hollandiában vagy Ausztriában. Az kiabál, akinek a háza ég – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nulla toleranciát hirdetett a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.  
Az európai nemzetek és családok jövőjét nem szabad odaadni hataloméhes pénzkufárok és az őket szolgáló politikusi betyársereg kezére, összeurópai szinten elő kell venni a civil kurázsit – mondta.

Az EU-t globalista elit rángatja

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja az EU állapotát elemezve azt mondta, forró ősz várható, és már tudni lehet, milyen támadásokkal készülnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szerinte az EU ma már csak részben szuverén szervezet, mert nem azok irányítják, akik formálisan és hivatalosan az irányító pozícióban vannak, hanem globalista és liberális hálózatok, mögöttük pedig a globális pénzügyi elit. Hozzátette: így a tagállamok sem lehetnek szuverének, mert nem tudják befolyásolni a valahol máshol születő döntéseket. A Magyarországot és Lengyelországot érő összehangolt támadással szemben is azért nehéz védekezni, mert a formális szervezeti döntések mögött gyakran nem látható, nem ellenőrizhető „erők, körök, csoportok” húzódnak meg. Szerinte ezért inkább a bürokratikus szervezetek mögött meghúzódó hálózatok tevékenységére kell odafigyelni, ezekkel szemben kell stratégiai lépéseket tenni. 

Volt egy kis külföldi ügynöközés

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője az őket ért támadásokra reagálva azt hangoztatta: a szervezet működése törvényes, jogszerű, és – az Átlátszó portállal szembeni perben – jogerős ítéletük van arról, hogy minden nyilvánosságra hozható adatot nyilvánosságra is hoztak. Emlékeztetőül, az Átlátszó volt az, aki több éves pereskedés után kiderítette és nyilvánosságra hozta, hogy a Magyar Villamosművek (MVM) a közgondolkodás javítására hivatkozva 508 milliós támogatást adott a Civil Összefogás Fórumnak. Közölte, elvárják a külföldről finanszírozott civil szervezetektől is, hogy ugyanilyen transzparenciával működjenek, ne támadják az átláthatósági törvényt, és vállalják fel, kitől, mennyi pénzt kaptak. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban az ilyen szervezetet már az 1930-as évek óta lobbiszervezetnek tekintik, „külföldi ügynökszervezetnek, és ott ezt fel is vállalják”. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül kialakult helyzetről azt mondta: a CÖF-CÖKA a tanulni kívánó hallgatók pártján áll. Ezt azt jelenti, fűzte hozzá, hogy elítélik „azt az oktatói attitűdöt, amely a hallgatókat felhergeli” és elítélik „azon szűk agresszív kisebbség” lépéseit, amelyek arra irányulnak, hogy ellehetetlenítsék a normális oktatást.

Szüntessük meg a függőséget, gyártsunk itthon tankokat

Boros Imre közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja arról beszélt, a pandémiahelyzet egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a világpiacnak a jövőben arra kellene korlátozódnia, amire valóban szüksége van az egyes országoknak, amit nem lehet hatékonyan helyben előállítani.    Szerinte ezért Magyarország kitettségét, külső függését tovább kell csökkenteni, ezért jó döntéseknek tartja például az alapvető honvédelmi eszközök hazai gyártását, vagy az ahhoz kapcsolódó kutatási spektrum hazai telepítését.