Előfizetés

Változhatnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 16:09

Fotó: Népszava
Az alapvető jogok biztosa felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet módosítását.
Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy
  • a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
  • a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
  • sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
  • a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék – közölte a hivatal.

A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést kedden ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.

Online üzleti weboldalt indított az MFB

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 13:12

Összetartók.hu néven új, vállalkozóknak szóló, ingyenes internetes felületet hozott létre az MFB Csoport. A B2B közösségi oldal nyitott minden hazai vállalkozás számára és az üzleti kapcsolatteremtés lehetősége mellett segítséget nyújt a finanszírozási kérdésekben is.
Nincs két egyforma vállalkozás, minden történet egyedi, mégis minden történetnek, így minden vállalkozásnak is van olyan eleme, amely példaként szolgálhat másoknak. Ezzel a felismeréssel hozta létre az MFB Csoport az Összetar+tók.hu weboldalt, ahol a vállalkozók online találkozhatnak egymással és oszthatják meg tapasztalataikat, történeteiket. Az oldal gyakorlatilag egy tagdíjmentes online üzleti közösség , ahol a vállalkozások értékes kapcsolatokra tehetnek szert. Az MFB a világjárvány hatásainak enyhítése és a gazdasági újraindulás támogatása érdekében biztosítja ezt az ingyenesen használható platformot, a hazai vállalkozások már regisztrálhatnak is. A személyes, baráti kapcsolatok ápolására számtalan ingyenes lehetőség áll rendelkezésre, ám a vállalkozások ezeken a felületeken inkább csak hirdetőként jelenhetnek meg, miközben kevés az esélyük arra, hogy egymással üzleti kapcsolatba lépjenek. Az Összetartók.hu-t ezért az MFB Csoport olyan B2B közösségi oldalként tervezte meg, ahol a vállalkozók online találkozhatnak egymással - magyarázza Milassin Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) marketing és kommunikációs igazgatója. Rámutatott: a B2B közösségi oldalak, a vállalkozások üzleti, kapcsolati hálójának online kiterjesztése iránt jelentős az érdeklődés, ám jelenleg általában fizetni kell az ehhez hasonló szolgáltatásokért. Az Összetartók.hu viszont mindenki számára nyitott és teljesen ingyenes. A díjmentes regisztráció után ingyenesen böngészhetők az oldalt már használó vállalkozások ajánlatai és igényei. A felhasználók térítésmentesen kereshetnek partnert: vevőt és beszállítót egyaránt. Kereséseiket díjmentesen tehetik közzé, csakúgy, mint kérdéseiket és tanácsaikat, valamint javaslataikat és ajánlataikat. Az oldal tudásbázisában pedig szakértőktől lehet elsajátítani a legfontosabb pénzügyi ismereteket: megmagyarázzák a fogalmakat, válaszolnak alapvető és bonyolultabb kérdésekre. Ezen felül sikeres finanszírozási ügyletek történeteit is meg lehet ismerni, azaz konkrét példákon keresztül látható , mire és hogyan lehet jó finanszírozási megoldásokat találni. Az oldalon az MFB Csoport minden kapcsolódó pénzügyi terméke megtalálható, legyen szó hitelről, tőkejuttatásról vagy garanciavállalásról. Egy kérdőív kitöltése után pedig mindez személyre szabottá is válik: néhány egyszerű kérdést megválaszolva már csak azok a konstrukciók lesznek láthatók, amelyek passzolnak a vállalkozáshoz. Milassin Levente szerint ma egy vállalkozás több felelősséggel jár. Egy vállalkozónak nemcsak a szakmájában kell nagyon jónak lennie. Nem elég az induló ötlet, a megfelelő piac megtalálása, a szaktudás. Érteni kell a marketinghez – a fogyasztói elégedettségtől a márkaépítésen keresztül a beszállítói kapcsolatokig –, tisztában kell lenni a pénzügyi és az adózási kérdésekkel, a hatósági előírásokkal, szabályokkal és természetesen ezek összes változásával. A vállalkozónak szüksége lehet pályázatírói tapasztalatra is és kell némi HR-készség ahhoz is, hogy megtalálja a legjobb munkatársakat és kialakítsa azt a csapatot, amellyel igazán sikeressé válhat. Vagyis rengeteg ismeretre és ismeretségre van szükség. Az Összetartók.hu oldalon keresztül az MFB ezekben kíván segítségére lenni a vállalkozóknak. 

Szíjj László cége építhet 800 millióért utat, járdát Rákosmentén

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 12:48

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A munkára kiírt pályázaton korábban három cég is nyert, végül mégis a Duna Aszfalt járt jól a tenderrel.
Összesen 803 millió forintért vállalta a Szijj László nagyvállalkozó tulajdonába tartozó tiszakécskei Duna Aszfalt, hogy utat, egy oldalon járdát, közvilágítást és vízelvezető rendszert épít Budapest XVII. kerületében – derül ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből. Az augusztus 26-án megkötött, három tételes szerződés alapján az építőipari cég főleg a Rákospatak mellett és több rákosmentei utcában végez majd munkálatokat, szükség esetén pedig fákat is kivágnak az érintett nyomvonalon. A Duna Aszfaltnak versenytársa is akadt a pályázaton, a Swietelsky, ám hogy ők milyen összegű ajánlatot tettek, azt a dokumentum nem tartalmazza.

Tavaly még nem volt rá pénz

Beszédesebb lehet a beruházás előtörténete: a tendert eredetileg 2016-ban írta ki a fideszes vezetésű Rákosmente, akkor még Riz Levente polgármestersége idején. Az útépítési munkára 2019-ben három cég, a Penta, a Duna Aszfalt és az idén is próbálkozó Swietelsky is sikeresen pályázott, ám az önkormányzat elállt az útépítéstől, arra hivatkozva, hogy a három nyertes által kért 869 millió forint több, mint amit erre a projektre szántak. Az új eljárásban viszont gond nélkül elfogadták a 803 milliós összeget – igaz, ebben tenderben valamivel kisebb terület és kevesebb úthossz felújítását vállalta Szíjj László cége. A Duna Aszfalt ráadásul - mintha csak a jövőbe látott volna - elképesztő precizitással lőtte be az árat:  a 260-270 milliós összegű részszerződéseknél rendre csak néhány százezer forinttal olcsóbb ajánlatot tettek, mint amennyit XVII. kerület eredetileg költött volna a beruházásokra.

A Magyar Közútnál is szakértenek

Szintén érdekes lehet a pályázattal megbízott közbeszerzési cég: a 2016-os ajánlati felhívásban Rákosmente még a Civilium Publicus Közbeszerzési és Tanácsadó  Kft.-t jelölte meg. A Civilium mára elérhetetlen, jogutódja azonban vaskos állami közbeszerzésekből is ismerős lehet – ez a Meditkonzult Kft., ami a 24.hu szerint külső szakértőként dolgozott a Magyar Közút Zrt.-nél. A tanácsadó kft. tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki korábban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja volt. 2017 nyaráig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a céget, aki azelőtt az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.

A luxusjacht miatt figyelnek rá

Szíjj László az utóbbi időben nem annyira sikeres céges pályázatai, inkább Szijjártó Péter adriai luxusjachtozása miatt került a hírekbe. A külügyminiszter ugyanis a 4. leggazdagabb magyarnak tartott Szíjj jachtjának fedélzetén nyaralt és dolgozott, miközben a Szíjj-érdekeltségek sorban tarolnak az állami nagyberuházásokon. Szíjjártó állítja, ő sosem engedett maga közelébe korrupciót és korrupt embereket, de azt továbbra sem árulja el, ajándékba kapta-e az utat, vagy fizetett-e érte - és ha az utóbbi történt, akkor hogyan telt miniszteri fizetéséből a jacht becsült, napi 10 millió forintos bérleti díjára.