Előfizetés

Iohannis visszaküldte a parlamentnek a Trianon-törvényt

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 18:03

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
A román elnök azt kérte, kezdjék elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával.
Visszaküldte a parlamentnek Klaus Iohannis román elnök azt a törvényt, amely június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánítaná – közölte kedden a román elnöki hivatal. Korábban az elnök az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabályt, de a taláros testület július közepén elutasította az elnök óvását. Iohannis akkor arra hivatkozott, hogy a jogszabály sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, illetve inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Az elnök a parlamenthez intézett mostani kérésében úgy érvelt, hogy a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért széles körű konzultációt kellene folytatni a június 4-i évforduló ünnepnappá nyilvánításáról. Iohannis szerint a bírálatok azt mutatják, hogy a jogszabály nem egy autentikus és tartalmas nyilvános vita eredményeként született, ezért arra kérte a parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként és az európai elvek és értékek iránt elkötelezett országként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie az olyan témákat, amelyek megosztottságot idézhetnek elő a társadalomban, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. A román képviselőház május 13-án fogadta el nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – a Titus Corlatean szociáldemokrata honatya által beterjesztett törvényt. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Brit diplomáciai járművek ellen követtek el merényletet Bagdadban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 15:41
A zöld zóna egyik bejárata
Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
A robbanószerkezetet egy autópálya mellett helyezték el.
Robbantásos merényletet követtek el kedden Bagdadban brit diplomáciai járművek ellen, ám senki sem sebesült meg – közölték iraki tisztségviselők és az iraki brit nagykövetség. A robbanószerkezetet egy autópálya mellett helyezték el ismeretlenek. Ez az út köti össze a bagdadi repülőteret a biztonságát tekintve rendkívül megerősített, úgynevezett Zöld Övezettel, amely sok diplomáciai képviseletnek is otthont ad, ezért gyakran járnak diplomáciai küldöttségek a pályaszakaszon. A robbantás elkövetőjeként eddig semmilyen csoport nem jelentkezett. A támadás hónapok óta az első diplomáciai célpont ellen. 

Elfogtak öt embert a leégett leszboszi menekülttábor ügyében

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:45

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Egy embert még keresnek.
A görög rendőrség elfogott öt gyanúsítottat, akiknek a hatóságok szerint közük volt ahhoz, hogy a múlt héten porig égett a moriai menekülttábor a görögországi Leszbosz szigetén – jelentette be kedden az athéni kormány. Mihalisz Hriszohoidisz polgári védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy további egy embert még keresnek. Részleteket nem árult el. A 12 000 embernek otthont adó tábor a múlt héten égett le. Helyette a kormány egyelőre sátortábort állított fel és bejelentette, hogy akik nem hajlandóak odaköltözni, azok nem kaphatnak menekültstátust. Notisz Mitarahi görög migrációügyi miniszter kedden azt is kijelentette, hogy a hatóságok akár erőszakkal is készek átvinni a hajlék nélkül maradt embereket a sátortáborba. Sokan azért nem akarnak odamenni, és inkább a szabad ég alatt tengődnek, mert attól tartanak, hogy hosszú hónapokra a sátortáborban ragadnak. Egyelőre az 5000 férőhelyes átmeneti táborban mintegy 800 ember van. Mitarahi közölte, hogy továbbra is folynak az erőfeszítések, hogy a hajléktalanná vált emberek önként költözzenek be a sátrakba.
„De ha a szép szó nem használ, akkor be kell vetnünk a rendőrséget. Kötelesek átköltözni az új táborba”

– hangoztatta a miniszter a Mega TV görög csatornának.

Mitarahi egyúttal elismerte, hogy a telet várhatóan sátrakban kell tölteniük a táborlakóknak, mert az új, állandó létesítmény felépítéséhez várhatóan legalább hat hónapra lesz szükség.