Előfizetés

Trump szerint már megint nincs rendszerszintű rasszizmus Amerikában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:11

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A koronavírus elleni oltásról is beszélt, amely szerinte három vagy négy hét múlva készen lesz.
Az amerikai elnök kedden este Philadelphiában az ABC televízió által szervezett másfélórás közönségtalálkozón fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét, amelyet az MTI szemlézett. Az állami hírügynökség beszámolója szerint itt elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert 
meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú.

"A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van" - fogalmazott. Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában "nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember", s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Brionna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát. A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében. Az előzményekhez tartozik, hogy nemrégiben Bob Woodward, a The Washington Post című napilap főmunkatársa nyilvánosságra hozta azoknak a hangfelvételeknek egy részét, amelyeket újabb, Trumpról szóló könyve készítéséhez rögzített az elnökkel folytatott interjúi során. Erről a Népszava is beszámolt. Az amerikai elnök politikai bérgyilkosságnak nevezte a kiadványt. A Fehér Házban pedig egymásra mutogatnak a potenciális felelősök, azt keresve, hogy ki engedte közel Trumphoz Woodwardot.
Az kedd esti interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy már februárban tisztában volt a járvány komolyságával, de nem akart pánikot kelteni.

Ezt az álláspontját kedden este is megismételte. "A cselekedeteimmel éppenséggel egy fokozott problémára reagáltam. Az intézkedéseim nagyon is erőteljesek voltak" - szögezte le. Elmondta a többi között, hogy a Kínából és az Európából érkező beutazások megtiltásával sok amerikai életét sikerült megmenteni. "Ha nem hoztam volna meg ezt a döntést, akkor több ezernyi, vagy még annál is több életet veszítettünk volna el" - mondta. George Stephanopoulos műsorvezető kérdésére Trump kifejtette: 
a koronavírus elleni vakcina akár hetek múlva is készen lehet. "Nagyon közel állunk hozzá" - mondta, és három-négy hétre becsülte, mire meglesz az oltóanyag.

A műsorban Trump ezúttal jobban reagált a kérdésekre, mint pár héttel ezelőtt. Lapunk is beszámolt arról az esetről, amikor egy fehérházi tudósító azt kérdezte az elnöktől, nem bánja-e a folyamatos hazudozást. Trump először úgy tett, mint ha nem értené, majd a következőt kérte.

Minden hetedik oltottnál "előrelátható szövődményt" okoz az orosz vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 11:05

Fotó: Vladimir Pesnya/Sputnik / AFP
Átmeneti láz, gyengeség és izomfájdalom jelentkezett az önkéntesek 14 százalékánál. Kutatók egy csoportja "valószínűtlennek" tartja a klinikai vizsgálatok korai eredményeit.
Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál - vagyis minden hetedik embernél - egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett – jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában.
Murasko a tüneteket előrelátható szövődménynek nevezte. Közölte, hogy a klinikai tesztelés harmadik fázisában eddig 300 embert oltottak be. Emlékeztetett rá, hogy az első orosz vakcinát olyan (humán adenovírus-) platformon fejlesztették ki, amelyet már más oltóanyagokhoz is használtak, és amely veszélytelennek bizonyult. Ugyanakkor hangsúlyozta a kiterjedt tesztelés fontosságát. Közölte, hogy a Szputnyik V-t három nagyvállalat gyártja párhuzamosan, az ütemtervnek megfelelően.
Anasztaszija Rakova moszkvai polgármester-helyettes elmondta, hogy az önkénteseket egy távgyógyászati központból, videohívásra és az egészségügyi adatok betáplálására alkalmas telefonos alkalmazás vagy digitális karkötő segítségével figyelik meg.
Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője az Orosz Tudományos Akadémián tartott keddi tanácskozáson azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg 17 intézet 26-féle Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik. Elmondta, hogy az összes igazolt új koronavírus-fertőzöttnél a betegség tünetmentesen vagy nagyon enyhe szimptómákkal folyik le.
Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzések száma az elmúlt nap alatt 5529-cel 1 073 849-re emelkedett a kedden közölt hivatalos adatok szerint. Moszkvában 730 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 óra alatt, ami a legmagasabb szám az elmúlt két és fél hónapban. Június 30-án 745 embernél mutatták ki a vírust. A fertőzés terjedésének jelenleg üteme 0,5 százalékos, az új esetek 22,5 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott új koronavírus-fertőzések számát tekintve az Egyesült Államok (6 555 247), India (4 930 236) és Brazília (4 345 610) után. Az aktív esetek száma 226-tal 170 759-re csökkent. A halálozások száma 150-nel 18 785-re, a felépüléseké pedig 5605-tel 884 305-ra emelkedett.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke egy keddi tévéinterjúban elmondta, hogy eddig mintegy félszáz képviselő esett át a Covid-19 betegségen. Az országban a járvány kezdete óta több mint 41,1 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 218 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 218 387 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

"Valószínűtlen" teszteredmények

Kutatók egy csoportja a The Lancet című orvosi folyóiratnak hétfőn küldött hivatalos levélben az orosz vakcina klinikai vizsgálatainak korai eredményeivel kapcsolatos kétségeinek adott hangot – számolt be a Reuters hírügynökségnek a dokumentum egyik szerzője. A philadelphiai Temple Egyetem docense, Enrico Bucci szerint a hivatalos levelet - amelynek tartalmát a Reuters nem látta - öt országból, döntően Olaszországból, valamint Svédországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Japánból származó 15 kutató, egyebek között virológiai és immunológiai szakemberek írták alá.
Néhány nappal korábban kutatók egy nagyobb csoportja - beleértve a 15 tudóst is - nyílt levelében fordult a The Lancet főszerkesztőjéhez, miután a folyóirat közölte a moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett oltóanyag eddigi klinikai vizsgálatainak eredményeit. A kutatók rámutattak, hogy "nagyon valószínűtlen" mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban.
A Gamaleja Intézet egyelőre nem reagált a hétfőn elküldött hivatalos levéllel kapcsolatos megkeresésre. Múlt héten azonban az intézet elutasította a nyílt levélben megfogalmazott kritikákat, mondván, hogy a publikált eredmények hitelesek, pontosak, és a The Lancet szakemberei is megvizsgálták őket.
Az Interfax orosz hírügynökség szerint a nyílt levél nyomán az intézet részletes levélben reagált a folyóirat főszerkesztőjének.
A Szputnyik V tesztelése első és második szakaszának eredményeit szeptember 4-én publikálta a The Lancet. A tanulmány szerint a beoltott emberekben mintegy másfélszer annyi antitest alakul ki, mint azokban, akik átestek a Covid-19 betegségen.

Nyina nagyi rendületlenül sétál – A minszki forradalom női arcai

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.16. 10:15

Fotó: Dmitrij Loveckij / MTI / AP
Nyina Baginszkaja azt követően lett ismert, ahogy a világot bejárta egy videó, amelyen egy kétszer akkora rohamrendőrrel harcol elkobzott nemzeti zászlójáért. Vagy egy másik, amikor a rendőrök megpróbálják feltartóztatni a 73 éves, apró nőt, aki azzal vág vissza, hogy ő itt csak sétál. Azóta ez a mondat lett a tüntetők szabvány válasza az őket zaklató közegek azon kérdésére, hogy mit keresnek az utcán.
A minszki forradalomnak női arca van. Sokféle. Néha a rendőr betöri ezt az arcot. Épp a vasárnapi megmozdulásokról járta be a világot egy képsor, amelyen egy rendőr őrnagy egyetlen ökölcsapással leüt egy tüntető asszonyt. Sokan annak a három asszonynak az arcát ismerik, akik a választási kampányban a változást akarók mozgalma élére álltak. A bebörtönzött férje helyébe lépő Szvetlána Tyihanovszkaja volt az ellenzék közös elnökjelöltje, hozzá csatlakozott Veronika Cepkalo, aki az egyik ellenzéki jelölt felesége. Őket a hatóságok „kiszorították” az országból. Ezt akarták tenni Marija Kolesznyikovával, a harmadik „gráciával” is, ő azonban fizikailag is ellenállt, széttépte az útlevelét az ukrán határon. Alekszandr Lukasenko elnök emberei kénytelenek voltak letartóztatni, vádat emeltek ellene, úgyhogy a Minszkben és Stuttgartban végzett fuvolaművésznő most börtönben ül. A forradalom arcai a fehér-piros nemzeti színekbe öltözött lányok-asszonyok, akik több, mint egy hónapja tartanak békés tüntetéseket országszerte virágcsokorral a kezükben. Vagy azok, akik különös eszközt, a fülsiketítő visítást vetettek be a rendőri brutalitás ellen. Szeptember 12-én Minszkben új közterület keletkezett: a Nyina Baginszkaja tér – írta Nása Níva ellenzéki portál. A kisebb népünnepéllyel átkeresztelt tér névadója a megmozdulások állandó résztvevője, egy törékeny nagymama. Nyina Baginszkaja azt követően lett ismert, ahogy a világot bejárta egy videó, amelyen egy kétszer akkora rohamrendőrrel harcol elkobzott nemzeti zászlójáért. Vagy egy másik, amikor a rendőrök megpróbálják feltartóztatni a 73 éves, apró nőt, aki azzal vág vissza, hogy ő itt csak sétál. Azóta ez a mondat lett a tüntetők szabvány válasza az őket zaklató közegek azon kérdésére, hogy mit keresnek az utcán. Baginszkaja asszony elkötelezett ellenzéki és  szinte már profi tüntető. 1988 óta van ott minden ellenzéki megmozduláson. Először megemlékezésen bukkant fel a Kuropati erdőben, ahol a szovjet titkosrendőrség 1937-1941 között több tízezer embert végzett ki. Egyes kutatók, így Norman Davies brit történész szerint kétszázezernél több áldozat van ezen a területen elföldelve. A megdöbbentő felfedezés vele együtt sok belarusz embert szembesített az eltitkolt szovjet múlttal. Ez később konfrontációt jelentett a Lukasenko-rendszerrel, amely szovjet skanzenné tette Belaruszt. Baginszkaja azonban azóta is ott van minden jogsértés, önkény elleni nyilvános megmozduláson, s viszi magával a fehér-piros-fehér nemzeti zászlót. Korábban a rendőrök csak elvették a lobogót, 2014 óta büntetnek is a jelkép nyilvános használatáért. Nyina asszony ezen túl a fehérorosz nyelv jogaiért is harcol. Azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a különböző belarusz lapoknak adott, kiderül, hogy Baginszkaja korábban konszolidált szovjet életet élt Minszkben. Rádiótechnikai mérnöknek tanult, majd geológus lett, s földtani kutatóként dolgozott egész életében. Fiatalon sportszerűen kerékpározott, két gyereke és unokái vannak. Ők nem tartanak vele a demonstrációkra, a nagymama azonban részt vett azon a megmozduláson is, amelyen szovjet zászlót égettek az orosz követség közelében az ukrajnai beavatkozás miatt. Ott volt azon a nyilvános megemlékezésen is, amelyet a kijevi Majdan egyik belarusz áldozata tiszteletére tartottak. Többször letartóztatták, elítélték. A bíróságok rengeteg pénzbüntetést róttak ki rá, s a nem fizetés miatt a hatósági végrehajtó elvitte lakásából a mosógépet és a mikrohullámú sütőt. Két telkét elkobozták és elárverezték, s az állam lefoglalta a nyugdíja felét is. Nem fogad el semmilyen támogatást az emberjogi és karitatív szervezetektől - ami marad, az elég élelemre – mondta. Magányos, apró alakja feltűnik minden megmozduláson. A ruházata is jellegzetes, gyakran fehér-piros kötött pulóverben van, úgy viszi magát, akár egy eleven nemzeti zászlót. Ahol megjelenik, a többi felvonuló rendre megtapsolja: Nyina, te vagy a hősünk, te vagy a büszkeségünk! – skandálja a tömeg.