Előfizetés

Nem sikerült felduzzasztani egy őshonos madárfaj populációját Új-Zélandon

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 17:00

Fotó: Shaun Lee/CC BY 4.0 / Wikipedia
A macskák és a patkányok miatt az üregi lile vadon élő egyedeinek száma mára mindössze 250-re csökkent
Az elmúlt hónapok erőfeszítései ellenére nem sikerült felduzzasztani az Új-Zélandon honos üregi lile populációját az országhoz tartozó egyik szigeten, ami a szakemberek szerint jól demonstrálja, hogy milyen összetett dolog egy veszélyeztetett faj védelme.
A csendes-óceáni szigetország környezetvédelmi minisztériumának közleménye szerint február és augusztus között 34 fiatal üregi lilét telepítettek be az Északi-szigettől délnyugatra lévő, ragadozóktól mentes Mana-szigetre. A szabadon engedésüket követően azonban a madarak visszarepültek az Északi-szigetre, Wellington közelébe, ahol egyebek között macskák, patkányok és menyétek áldozatai lettek.
Néhányat közülük aztán sikerült újra befogni és visszavinni a Mana-szigetre, immár adóvevővel felszerelve. A minisztérium szerint azonban mostanra egyetlen példány sem maradt a betelepített madarakból és az üregi lilék Mana-szigeti populációját is csak két egyed alkotja.
Mostanra kiderült, hogy néhány kevésbé szerencsés társukkal egy új-zélandi sólyom végzett, amely megvetette a lábát a szigeten.
Augusztusban egy önkéntes még szabadon engedett három madarat a szigeten. Kettővel alig 24 óra alatt végzett egy sólyom, a harmadikat átszállították egy vadvédelmi központba és jelenleg még egy „túlélő” kimenekítésén dolgoznak.
Dave Houston, a maori nyelven tuuturuatuként ismert madár megóvásáért küzdő csoport vezetője szerint a mostani helyzet jól demonstrálja, hogy milyen összetett dolog egy veszélyeztetett faj védelme, különösen egy olyané, amelynek ilyen kicsi a populációja és amely ennyire egyedi természetes élőhelyet igényel.
Az üregi lile vadon élő egyedeinek száma mára mindössze 250-re csökkent. A macskák és a patkányok miatt a madarak száma megtizedelődött, és az 1870-es években eltűntek Új-Zéland főszigeteiről. Az 1990-es években tenyészprogramot indítottak a populáció növeléséért.

Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:58

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A júniustól augusztusig terjedő időszakban a világ átlaghőmérséklete 0,92 Celsius-fokkal volt a 20. század átlaga felett.
A világ második legmelegebb augusztusa és harmadik legmelegebb nyara volt az idei a rendszeres mérések 1880-as kezdete óta az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közlése szerint. Az északi félteke számára viszont ez volt a legmelegebb nyár az európai klímafigyelő program, a Copernicus 1979-es indulása óta.
A globális hőmérséklet augusztusban mintegy 0,94 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát, amely 15,6 Celsius-fok volt. Csak 2016 augusztusa volt ennél melegebb – 0,98 Celsius-fokkal magasabb – az átlagnál. Ezzel együtt az öt eddigi legmelegebb augusztust 2015 óta mérték.
A júniustól augusztusig tartó nyári hónapokban a világ átlaghőmérséklete 0,92 Celsius-fokkal volt a 20. század átlaga felett. Ezzel a mérések kezdete óta ezek voltak a harmadik legmelegebb nyári hónapok.
A legjelentősebb hőmérsékleti kilengést a klímahatóság 2020 augusztusában Európában, az Egyesült Államok nyugati részén, Közép-Oroszország északi területein, Kína délkeleti részén, Nyugat-Ausztráliában és az Antarktisz keleti részén mérte.

ENSZ: elbukott a világ a biodiverzitási célok teljesítésében

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 14:11

Fotó: HANDOUT / AFP
A fajok és ökoszisztémák megmentésére tett erőfeszítések többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek nagyobb bajban vannak, mint valaha.
Az utóbbi évtized globális erőfeszítései a Föld eltűnő fajainak és hanyatló ökoszisztémáinak megmentésére többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek, köztük a korallzátonyok és a trópusi őserdők nagyobb bajban vannak, mint valaha – figyelmeztettek az ENSZ számára készített jelentésükben a kutatók.
2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban, az ENSZ szakemberei azonban megállapították, hogy a fajok és ökoszisztémák megmentésére kitűzött 20 cél zömét nem sikerült elérni. Hatot részben sikerült teljesíteni, a többit viszont nem.
„Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta"

– mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkára a szervezet által közzétett jelentést értékelve.

Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője „globális bukásnak” nevezte az eredményt. „A koronavírustól a természet hatalmas tűzvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken keresztül a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. 
Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet”

– hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár egy keddi interjújában „a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának” tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, és ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.
A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére. Van némi előrelépés, de nem megfelelő a haladás, sokat kell még tenni. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése – fogalmazott Mrema. 
Mrema és a jelentés vezető szerzője, David Cooper kiemelte: a környezetvédők sokáig a jegesmedvékkel hívták fel a figyelmet a klímaváltozás miatt veszélyeztetett fajokra. Mint hozzátették: itt az ideje, hogy egy másik fajra is felfigyeljen a világ: az emberre. „Egy csomó dolog nyilvánvaló veszélyben van, amitől a civilizációk függenek” – húzták alá.
Cooper rámutatott, hogy amint az egyes országok újraindítják gazdaságukat a pandémia után, előttük áll a lehetőség, hogy jobban vagy éppen a bolygó számára rosszabbul tegyék. Akadnak országok, amelyek lazítják a környezetvédelmi szabályaikat, mások viszont egy zöldebb előrelépés lehetőségét kutatják. Cooper hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás fontos színhelyei a szegényebb országokban találhatók, ezért a gazdagabb országoknak anyagi és gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk számukra.
A jelentést eredetileg az ENSZ kunmingi konferenciáján akarták közzétenni, de a kínai rendezvényt a koronavírus-világjárvány miatt a jövő évre kellett halasztani.
A múlt héten a Természetvédelmi Világalap (WWF) tette közzé azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal csökkent a megfigyelt emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajok populációja.
 Az ENSZ arra törekszik, hogy a kormányok a Föld jelenlegi 17 százaléknyi természetvédelmi területének nagyságát 30 százalékra növeljék a jövő évi kínai konferenciáig, amikor összeülnek megtárgyalni az új természetvédelmi egyezményt. A tudósok szerint a világnak a túlélés érdekében több mint 30 százaléknyi természetvédelmi területre lenne szüksége.