Nem sikerült felduzzasztani egy őshonos madárfaj populációját Új-Zélandon

A macskák és a patkányok miatt az üregi lile vadon élő egyedeinek száma mára mindössze 250-re csökkent

Az elmúlt hónapok erőfeszítései ellenére nem sikerült felduzzasztani az Új-Zélandon honos üregi lile populációját az országhoz tartozó egyik szigeten, ami a szakemberek szerint jól demonstrálja, hogy milyen összetett dolog egy veszélyeztetett faj védelme.

A csendes-óceáni szigetország környezetvédelmi minisztériumának közleménye szerint február és augusztus között 34 fiatal üregi lilét telepítettek be az Északi-szigettől délnyugatra lévő, ragadozóktól mentes Mana-szigetre. A szabadon engedésüket követően azonban a madarak visszarepültek az Északi-szigetre, Wellington közelébe, ahol egyebek között macskák, patkányok és menyétek áldozatai lettek.

Néhányat közülük aztán sikerült újra befogni és visszavinni a Mana-szigetre, immár adóvevővel felszerelve. A minisztérium szerint azonban mostanra egyetlen példány sem maradt a betelepített madarakból és az üregi lilék Mana-szigeti populációját is csak két egyed alkotja.

Mostanra kiderült, hogy néhány kevésbé szerencsés társukkal egy új-zélandi sólyom végzett, amely megvetette a lábát a szigeten.

Augusztusban egy önkéntes még szabadon engedett három madarat a szigeten. Kettővel alig 24 óra alatt végzett egy sólyom, a harmadikat átszállították egy vadvédelmi központba és jelenleg még egy „túlélő” kimenekítésén dolgoznak.

Dave Houston, a maori nyelven tuuturuatuként ismert madár megóvásáért küzdő csoport vezetője szerint a mostani helyzet jól demonstrálja, hogy milyen összetett dolog egy veszélyeztetett faj védelme, különösen egy olyané, amelynek ilyen kicsi a populációja és amely ennyire egyedi természetes élőhelyet igényel.

Az üregi lile vadon élő egyedeinek száma mára mindössze 250-re csökkent. A macskák és a patkányok miatt a madarak száma megtizedelődött, és az 1870-es években eltűntek Új-Zéland főszigeteiről. Az 1990-es években tenyészprogramot indítottak a populáció növeléséért.