Előfizetés

Szijjártó fiatalkori önmagának sem tudott válaszolni a belarusz válság ügyében

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.16. 16:07

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Tizennégy évvel ezelőtti kijelentéseivel szembesítették a külügyminisztert, aki inkább beosztottjára bízta a válaszadást.
„Ma Európában is vannak olyan helyek, ahol diktátorok két lábbal tapossák az emberi szabadságjogokat” –

ezt nem más, mint Szijjártó Péter, a Fidesz korábbi szóvivője mondta az MTI szerint 2006-ban.  Szijjártó akkor éppen Fehéroroszország budapesti nagykövetsége előtt tüntetett Lukasenka diktatúrája ellen. A demonstráció után a Napkelte című műsorban is nyilatkozott a belarusz helyzetről, méghozzá így: „Arról van szó, hogy emberek szabadságát korlátozzák, fiatal embereket csak azért börtönbe visznek, mert kimennek egy utcára, élve a demokratikus joggal, ami a szólásszabadsághoz, véleménynyilvánításhoz, vagy a gyülekezéshez kapcsolódik. És elmondják, hogy szabadságot és demokráciát akarnak, ahogy a mi szüleink is ezt akarták”.

Parola a diktátorral

Tizennégy év múlva ugyanez a Szijjártó Péter már külügyminiszterként látogatott a továbbra is Lukasenka uralta Minszkbe.
Barátian parolázott az általa egykor diktárornak nevezett fehérorosz elnökkel,

és Orbán Viktor azon állításán sem ütközött meg, hogy a magyar és a belarusz nép „és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk.”
Szintén Szijjártó Péter volt az, aki a belarusz válság után akkor sem ítélte el a hatósági erőszakot, amikor a Lukasenka-rezsimhez hű biztonsági erők százakat tartóztattak le, vertek össze, sőt, többeket meg is gyilkoltak, hogy megfélemlítsék az elcsalt választások miatt tüntető tömegeket. Ehelyett – Szijj László jachtjának fedélzetén – a „párbeszéden alapuló” uniós döntésekről tárgyalt a fehérorosz válság ügyében. Leghatározottabban pedig akkor fogalmazott, amikor a Lengyelországban rekedt minszki katolikus érsek hazaengedését kérte fehérorosz kollégájától.

Mi változott 2006 óta?

Az ellentmondásos viselkedésre Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa is felfigyelt, aki írásban kérdezte meg a külügyminisztert: „Fenntartja-e a 2006-os mondatait Lukasenka diktatúrájával kapcsolatban? Mi változott 2006-óta? Most miért nem ítélte el a fehérorosz eseményeket?”
Levelére azonban nem Szijjártó Péter, hanem beosztottja, Magyar Levente külügyi államtitkára válaszolt: „Ahogy arról többször is tájékoztattunk, a Belaruszban kialakult helyzet ügyében Magyarország a lengyel álláspontot támogatja. Az Európai Unió Belarusszal kapcsolatos döntései – például új szankciók bevezetése, vezető belarusz tisztségviselők listázása – konszenzussal születnek, így azokban megjelenik a magyar álláspont is” – fogalmazott az államtitkár.
Vagyis, célszerűbb lenne a lengyel külügyminisztert megkérdezni megkérdezni arról, mi a magyar kormány álláspontja a békés, fegyvertelen tüntetőket agyonlövő belarusz rendőrökről.

Vétózni akartunk, konszenzus lett belőle

Szijjártó a jelek sem korábbi nyilatkozatával, sem a fehérorosz diktatúra brutalitásával nem szeretne szembesülni. Az uniós konszenzusról szóló állítást egyébként jócskán gyengíti, hogy a hírek szerint Magyarország volt az állam, ami kezdetben egyedüliként akarta megvétózni a fehérorosz rezsim elleni szankciókat, hogy aztán mégis elfogadja azokat.

Kásler szerint csak ezrelékben mutatható ki, hány iskolát érint a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:56

Fotó: Mónus Márton / MTI
De ott is csak egy-egy osztályban jelent meg.
Újabb – immáron a tizennegyedik – epizóddal bővült a Kásler Miklós imázsát javítani kívánó Facebook-videósorozat. Az alákérdezős, baráti légkörben zajló beszélgetésből kiderült, hogy "a nemzeti konzultáció alapján a nemzet akarata és a kormány döntései között teljes az összhang."  Kásler Miklós szerint számoltak azzal, hogy a vírus meg fog jelenni egyes osztályokban, de az teljesen kizárt, hogy mindegyikben felbukkanjon. 
„Hiszen Magyarországon több, mint 13 ezer helyszínen folyik az oktatás... jelen pillanatban ezrelékben mérhető az érintettség, ami általában egy-egy, vagy néhány osztályra vagy vonatkozik.”

Úgy véli, lehetséges uralni a fennálló helyzetet, részben a digitális oktatásra való átallással, részben az átmeneti szünetek bevezetésével. Hangsúlyozta, azok a pedagógusok, akik a munkahelyükön kapták meg a vírust, ők teljes táppénzre jogosultak. 
Ugyanakkor egyre több iskolában bukkan fel a vírus és sokszor egymásnak ellentmondók az intézkedések. A Népszava már többször beszámolt arról, hogy 
a járványügyi eljárásrendek gyakran bizonytalanságot okoznak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott ajánlás pedig nem tartalmaz konkrét, átfogó utasításokat arra az esetre, ha egy intézményben megjelenik a vírus.

A helyzetet bonyolítja, hogy az Emmi, illetve a szakképző iskolákért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlásai sincsenek összhangban: például míg az ITM lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szakképző intézmény vezetése saját hatáskörben döntsön a digitális oktatásra való részleges átállásról, az Emmi alá tartozó iskolák esetében csak az operatív törzs dönthet erről.

Pest megyei szocialisták tüntettek az MSZP-székháznál

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:36

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Az MSZP feloszlatott Pest megyei szervezetének tagjai tartottak tiltakozást a párt Villányi úti székházánál szerda délelőtt.
A nagyjából 30 tüntető szerint az MSZP vezetése „politikai leszámolást” hajtott végre. Ezzel arra utaltak, hogy a pártvezetés a tisztújítás folyamatában történt alapszabály-ellenes esetekre hivatkozva feloszlatta a Pest megyei szervezetet. Ezzel pedig kizárták a megyei küldötteket az országos tisztújításból is. A Pest megyei szervezet feloszlatása azért is nagy vitákat váltott ki, mert egyes vélemények szerint itt magasabb volt a társelnöki posztra bejelentkező Mesterházy Attila támogatottsága. A szintén aspiráló Tóth Bertalan vezette pártelnökség szerint viszont súlyos szabálytalanságok történtek a megyében, és ezek befolyásolták volna a kongresszusi választás tisztaságát. – Lehet, hogy van néhány alapszervezet, amely nem küldött be minden papírt, ugyanakkor az elnökség kollektív büntetést alkalmazott, ami rossz időket idéz – mondta a megmozduláson Trenka István, az MSZP egyik alapító tagja. A tüntetők petíciót fogalmaztak a párt vezetésének, amelyben azt kérik, hogy a Tóth Bertalan vezette elnökség vonja vissza a szervezet feloszlatását. Az MSZP kongresszusa szombaton választ új társelnököket, a választásra Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes adott le érvényes listát. A többi induló nem adott le ilyet: Mesterházy Attila kifogásolta, hogy csak a határidő előtt néhány nappal határozott a párt a választás listás módjáról, így nem volt lehetősége felkészülni. A szerdai tüntetéssel egy időben lemondott az MSZP elnökségi tagságáról Csendesné Murányi Ibolya. Mint mondta, nem ért egyet a párton belüli „kiszorítósdival”, és nem tudja elviselni azt a „szégyent”, hogy MSZP-tagok tüntetnek az elnökség ellen. Szerinte a szabálytalansággal vádolt szervezeteket meg kellett volna hallgatni, illetve az lett volna korrekt, ha csak az új elnökség felállása után hoznak döntést a Pest megyei ügyekről. Hozzátette: az új elnökségben nem vállal szerepet, de a szombati tisztújítás eredményét elismeri majd.