– ezt nem más, mint Szijjártó Péter, a Fidesz korábbi szóvivője mondta az MTI szerint 2006-ban.
Szijjártó akkor éppen Fehéroroszország budapesti nagykövetsége előtt tüntetett Lukasenka diktatúrája ellen. A demonstráció után a Napkelte című műsorban is nyilatkozott a belarusz helyzetről, méghozzá így: „Arról van szó, hogy emberek szabadságát korlátozzák, fiatal embereket csak azért börtönbe visznek, mert kimennek egy utcára, élve a demokratikus joggal, ami a szólásszabadsághoz, véleménynyilvánításhoz, vagy a gyülekezéshez kapcsolódik. És elmondják, hogy szabadságot és demokráciát akarnak, ahogy a mi szüleink is ezt akarták”.
Parola a diktátorral
Tizennégy év múlva ugyanez a Szijjártó Péter már külügyminiszterként látogatott a továbbra is Lukasenka uralta Minszkbe.
és Orbán Viktor azon állításán sem ütközött meg, hogy a magyar és a belarusz nép „és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk.”
Szintén Szijjártó Péter volt az, aki a belarusz válság után akkor sem ítélte el a hatósági erőszakot, amikor a Lukasenka-rezsimhez hű biztonsági erők százakat tartóztattak le, vertek össze, sőt, többeket meg is gyilkoltak, hogy megfélemlítsék az elcsalt választások miatt tüntető tömegeket.
Ehelyett – Szijj László jachtjának fedélzetén – a „párbeszéden alapuló” uniós döntésekről tárgyalt a fehérorosz válság ügyében. Leghatározottabban pedig akkor fogalmazott, amikor a Lengyelországban rekedt minszki katolikus érsek hazaengedését kérte fehérorosz kollégájától.
Mi változott 2006 óta?
Az ellentmondásos viselkedésre Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa is felfigyelt, aki írásban kérdezte meg a külügyminisztert: „Fenntartja-e a 2006-os mondatait Lukasenka diktatúrájával kapcsolatban? Mi változott 2006-óta? Most miért nem ítélte el a fehérorosz eseményeket?”
Levelére azonban nem Szijjártó Péter, hanem beosztottja, Magyar Levente külügyi államtitkára válaszolt: „Ahogy arról többször is tájékoztattunk, a Belaruszban kialakult helyzet ügyében Magyarország a lengyel álláspontot támogatja. Az Európai Unió Belarusszal kapcsolatos döntései – például új szankciók bevezetése, vezető belarusz tisztségviselők listázása – konszenzussal születnek, így azokban megjelenik a magyar álláspont is” – fogalmazott az államtitkár.
Vétózni akartunk, konszenzus lett belőle
Szijjártó a jelek sem korábbi nyilatkozatával, sem a fehérorosz diktatúra brutalitásával nem szeretne szembesülni. Az uniós konszenzusról szóló állítást egyébként jócskán gyengíti, hogy a hírek szerint Magyarország volt az állam, ami kezdetben egyedüliként akarta megvétózni a fehérorosz rezsim elleni szankciókat, hogy aztán mégis elfogadja azokat.
