Előfizetés

Gázerőművet most „épeszű befektető nem épít”

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.16. 20:04

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szélerőművek egyre olcsóbbak és hatékonyabbak, gázerőművet viszont most épeszű befektető nem épít – véli az energiaszakma, a kormánnyal szöges ellentétben.
Az elkövetkező évek során csökkenhet az áramfogyasztás, gázerőműveket nem éri meg építeni, a világban egyre hatékonyabbak a szélerőművek – ilyen és ehhez hasonló, az Orbán-kormány energiapolitikájába kevéssé illeszthető kijelentések is elhangzottak a Napi.hu és a Lounge Communication Hungarian Energy Investors Forum 2020 elnevezésű online követhető szakmai konferenciáján. Kormánypolitikus nem szólalt fel, bár az áramrendszert irányító,állami Mavir vezérigazgatója, Biczók András vázolta fejlesztési elképzeléseiket. Közlendőjüket a felszólalók sem a kormányelképzelések tükrében, hanem a szakma fejlődési irányai alapján fogalmazták meg. Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezetője egyik ábrája szerint a gazdasági kutatóintézet 2023-ig alapvetően csökkenő áramfogyasztással számol. Bár sem ő, sem az előtte felszólaló Mavir-vezérigazgató nem említette, az áramrendszerirányító ezzel szemben eddig – a korábbi évtizedek indokolatlan derűlátásához hasonlóan – töretlenül emelkedő áramfogyasztást jósolt. A GKI Innova által kiszámított, két vizsgált változat közül az erőteljesebb akár 5 százalékos igénycsökkenést sem zár ki. A másik ennél csekélyebb, néhány százalékos esést jósol, 2021-ben hajszálnyi emelkedéssel. 2024-2025-től viszont – a Mavirhoz hasonlóan – már bővülő kereslettel számolnak. Szintén kevéssé támasztotta alá a központi elképzeléseket Molnár Gábor, az – amúgy kormányközelinek tekintett – MET asset management nevű üzletágának megújulókért felelős vezetője, a Kabai Solar Park ügyvezetője. Egy megjegyzése szerint a bizonytalan megtérülési kilátások miatt a befektetők most nem vágnak gázerőmű-építésbe. Ez már csak azért is fajsúlyos megállapítás, mert a főleg gázkereskedelemmel foglalkozó MET irányítja a gázalapú Dunamenti Erőművet is. Ehhez képest a kormány épp most jelentett be egy jelentős, 500 megawattos gázalapú erőműépítési tervet az – év elején állami tulajdonba került – Mátrai Erőműben. Ezen túlmenően a szakember beszámolt a nap- és a szélerőművek párhuzamosan zajló, folyamatos költségcsökkenéséről és hatékonyságjavulásáról. Bár nem említette, tudvalévő, hogy ehhez képest az Orbán-kabinet nem engedélyezi újabb szélerőművek telepítését és eme tilalom feloldása – a tervekkel ellentétben – végül kikerült a kabinet energiastratégiájának év eleji frissítéséből is. Igaz, Molnár Gábor elsősorban a tengeri szélparkok fejlődését várja. Évtizedes távlatban a lakossági fogyasztás gigawattórában (GWh) és forintban is enyhe csökkenést, míg az ipari igények mindkét tekintetben emelkedést mutatnak – derült ki Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke ábrájából. Ezt összefüggésbe hozta a lakossági rezsicsökkentéssel, ami szerinte viszonylagos versenyhátrányt okoz az ipari vevőknek. A tőzsdei árak a május végéig tartó csökkenés óta ismét elérték év eleji szintjüket. A rezsicsökkentés miatt lankadt a lakosság megtakarítási kedve – jegyezte meg az eseményt záró panelbeszélgetésen Holoda Attila, az Aurora Energy ügyvezetője. Egyszersmind üdvözölte, hogy az állami MVM hatéves hatályú szerződést kötött a Shell-lel évi 250 millió köbméter gáz vásárlására, ami a tengeren cseppfolyós formában szállított földgáz elvben január elején beinduló, Krk-szigeti lefejtőjéből érkezne az országba. A magyar állam ugyanis most először kötött hosszú távú gázvásárlási szerződést nem orosz szereplővel. Ugyane, két héttel ezelőtti bejelentésre hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Washingtonban tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A szakértők további elképzelései már kevesebb eltérést mutattak a kormány álláspontjához képest, legyen szó akár a napelemek széles körű telepítéséről, az energiatárolási kilátásokról vagy a hullámzó megújulós termelést figyelembe vevő hálózati fejlesztésekről.

Büntetik az eltérést a termelési tervtől

Április óta közel félmilliárd forint büntetést rótt ki a Mavir hazai megújulós egységekre az előzetes menetrendtől eltérő termelés miatt – közölte a Reliable Energy Group (REG) Zrt. Az ezt lehetővé tévő szabályok tavasszal léptek életbe. A megbüntetett áramtermelők legkevesebb harmada napelemes. A REG saját rendszereit fejlett eljárásaiknak köszönhetően eddig nem sújtották büntetéssel – jegyzi meg a közlemény.

Hatmilliárdos beruházásra készült Pokorni kerülete, de jó lesz nekik több mint a duplájáért is

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.16. 18:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
A nagy nyertes a Penta, ami évek óta tarol a XII. kerületi közbeszerzéseken, kézen fogva egy parkfenntartó céggel.
Jelentős parkrendezésre, beruházásokra készülhet a Hegyvidéki Önkormányzat, ami szeptember 3-án gigantikus összegű szerződést kötött mélyépítési munkák elvégzésére a Pentával – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Napi.hu által is idézett dokumentum szerint a XII. kerület eredetileg 6 milliárd forintos keretösszegű megbízásban gondolkodott, ám végül elfogadták az egyetlen pályázó, a Penta Általános Építőipari Kft. 14,1 milliárdos ajánlatát – igaz, arra nem vállaltak kötelezettséget, hogy kimerítik a teljes összeget.
A megállapodás értelmében a gödöllői cég négy éves időtartamban vállalta, hogy tájépítési,- kertészeti,- környezetrendezési és parképítési munkákat végez a kerületben. Többek között az alábbi megbízásokat kell teljesíteniük:
  • legalább 270 méter hosszú szennyvízcsatorna és legalább 1200 méteres acélvezeték kiépítése
  • legalább 10700 négyzetméter aszfalt kopóréteg, 3500 négyzetméter zöldfelület és 3500 négyzetméternyi térkőburkolat kialakítása
  • játszótér építése legalább ötven paddal és 17 játszóeszközzel egy Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területen
Emellett azt is teljesíteniük kell, hogy a 150 millió forint feletti összértékű beruházásoknál a valamilyen módon segítik a felbontott kő, beton és aszfalt újrahasznosítását. Ilyenből várhatóan több is lesz, hiszen a szerződés értelmében a kerület legalább évi egy-három 250 millió forint feletti beruházásban és négy-öt 50-250 millió forint közötti projektben gondolkodik.
A Penta alvállalkozóként egy régi üzlettársát, a parkfenntartással foglalkozó Pannon Park Forestet nevezte meg. Az alvállalkozó közvetett tulajdonosa egy Kft-n, az Umbrella Holdingon keresztül Kocsis László, a Főkert korábbi vezérigazgatója, akit 2009-ben hivatalos indoklás nélkül menesztettek posztjáról – az Origo szerint a döntésnek köze volt ahhoz, hogy Kocsis vezetése alatt a menedzsment gyakorlatilag privatizálta a Főkert egyik leányvállalatát. 

Nyernek, újra és újra

A Penta és a Pannon Park közös ajánlattevőként már 2015-ben is elnyert egy 3,8 milliárdos keretösszegű városüzemeltetési pályázatot a Hegyvidéken, aminek összegét 2018 márciusában még emelték is egy kicsit. Egy hónappal később, áprilisban újabb városüzemeltetési tendert írt ki Pokorni Zoltán kerülete – a Penta és a Pannon Park Forest pedig a szokott módon jött, látott és győzött: 2018 júniusában ismét egyedüli versenyzőként, 2, 4 milliárdos ajánlattal futottak be. 
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki 2019 október óta önkormányzati képviselőként dolgozik a XII. kerületben, egy 444.hu-nak adott interjúban lakonikusan meg is jegyezte:
„(…) egy közbeszerzésről, amikor kiírják, akkor meg tudom mondani, hogy ki fogja megnyerni. Ha útépítés, akkor a Penta kft. fog nyerni, ha épület, akkor az Archibona kft. fog nyerni, a parkolásnál pedig eleve csak egy cég indulhat. Ha én tudom előre, hogy ki fog nyerni, akkor sejtem, hogy ők is. Az biztos, hogy érdemi verseny nincs ezeken a közbeszerzéseken.”

Kevesebb üzletben lehet bankkártyával fizetni

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többször és többet fizettek a vásárlók a koronavírus hatására a webáruházakban, amelyek közül egyre több fogad el bankkártyát. A készpénzfelvétel viszont bezuhant.
A koronavírusjárvány hatására nem hogy nőtt volna, de még csökkent is azon helyek száma, ahol bankkártyával lehet fizetni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb pénzforgalmi adataiból. Eszerint ugyanis az idei második negyedévben – tehát éppen a vírus miatti korlátozások időszakában – 2 ezerrel kevesebb, mindössze 112 304 fizikai kereskedői helyen fogadtak el bankkártyát. Ez 2018 második negyedéve óta a legalacsonyabb szám, ami egyrészt azért meglepő, mert a járványos helyzetben a WHO a készpénzmentes fizetést ajánlja, másrészt januártól az összes, online pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell majd ügyfelei és vásárlói számára az elektronikus fizetés lehetőségét. Az internetes kereskedelemben viszont 6 százalékos bővülés után immár több mint 15 ezer webáruházban lehet bankkártyával fizetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2015 óta megduplázódott az internetes kártyaelfogadóhelyek száma. A jegybank szerint a már korábban megkezdődött bővülést tovább táplálhatta a különböző házhozszállítási szolgáltatások és a webshopok koronavírus-járvány miatti, egyre gyorsuló térnyerése. Az MNB adatiból az is kiderül, hogy bár kevesebb – hagyományos, azaz nem online – boltban lehet kártyával fizetni, a fizikai kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma csekély mértékben tovább bővült, számuk 152 343 volt a második negyedévben. Vagyis ott, ahol már elfogadnak kártyát, egyre több terminált üzemelnek be. Ezek 89 százalékán pedig érintéssel is lehet fizetni. A koronavírus-járvány hatására egyébként jelentős visszaesés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában, és a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom korábbi dinamikus bővülése is megtorpant. A tranzakciók értéke ugyan még 9 százalékkal nőtt éves alapon, a száma viszont több, mint 3 százalékkal csökkent. Vagyis az emberek kevesebbszer vásároltak: a hazai kártyákkal összesen 236 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak 2 018 milliárd forint összértékben. Az MNB szerint valószínűsíthető, hogy a készpénzes vásárlási forgalom még ennél is jelentősebb mértékben esett vissza, így az elektronikus fizetések aránya nagyobb mértékben emelkedhetett. Ezt támasztja alá az is, hogy jóval kevesebbszer és kevesebb készpénzt vettek fel, mint egy éve. Itthon darabszám tekintetében 23, a felvett készpénz értékét nézve 13 százalékos volt a csökkenés, külföldön 47, illetve 37 százalékos volt a visszaesés. Pénzforgalmi szempontból a járvány egyértelmű nyertesei a webáruházak voltak, hiszen az internetes vásárlások száma és értéke mind belföldi, mind külföldi viszonylatban jelentősen nőtt. Előbbi esetében a tranzakciószám 43, az érték közel 50 százalékkal bővült éves alapon, a határon átnyúló tranzakciók tekintetében pedig 18 és 12 százalékos volt a növekedés. A kártyás vásárlások közül minden ötödik így már online tranzakció volt, az értéket nézve pedig 27 százalékot tettek ki az online vételek.