Előfizetés

Hét év fegyházat kér az ügyészség a kémkedéssel vádolt Kovács Bélára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 20:59
Hét évre fegyházba küldené az ügyészség a kémkedéssel vádolt Kovács Bélát, a Jobbik korábbi EP-képviselőjét
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A volt jobbikos politikus a vádhatóság szerint orosz hírszerzőknek szivárogtatott energetikai ügyekről és az EP-választásról.
Hét év körüli letöltendő fegyházbüntetést kért kémkedés és más bűncselekmények miatt Kovács Béla volt jobbikos politikusra az ügyészség vádbeszédében a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán - írja tudósításában az MTI.  Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból. 

A cél az európai közösség bomlasztása volt

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
A Kovács által segített hírszerző műveletek célja az ügyészség szerint az volt, hogy az EP-ben erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

Szerdán az ügyész vádbeszédében a kémkedéssel kapcsolatban elmondta: a hírszerző-tevékenység célja döntéshozók támogatása információkkal. Büntetőjogilag elsősorban az adatok megszerzése, gyűjtése, elemzése, idegen hírszerző szervezetnek átadása számít hírszerző tevékenységnek. A bűncselekmény megállapításához az egyik magatartás is elegendő, de szükség van bizonyos folyamatszerűségre. A jelenlegi ügyben a hírszerző tevékenység az EU intézményeinek érdekét sértette.

Tudta, mit várnak tőle

Az ügyész felidézte, hogy a vádlott védekezése szerint nem végzett hírszerző-tevékenységet, nem is tartotta titokban azt, amit a vádban felrónak neki, ha kérdezték volna, beszélt volna róla. Ezzel szemben az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, aki a vádbeli időszakban az Európai Parlament energetikai bizottságának tagja volt, az orosz polgári hírszerzéssel, Magyarországra delegált, diplomáciai fedésben hírszerző tevékenységet folytató embereivel tartott fenn jól felépített, bejáratott konspiratív kapcsolatot, melynek során kiszolgálta folyamatos hírigényüket. 
Kovács Béla tisztában volt a konspirált kapcsolattartás szabályaival és betartotta azokat. Esetében korántsem csak véleménycseréről, spontán baráti beszélgetésekről volt szó, az elsőrendű vádlott tudta mit vártak tőle, EP-képviselőként megszerzett információit adta tovább, tevékenységével javította az orosz fél pozícióit és rontotta az EU-ét - mondta az ügyész. Amikor a vádbeszédben a kémkedéssel kapcsolatos konkrétumokra került sor, a bíróság az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el.  

"Jó kis pénz semmiért"

A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként és három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Ezzel a vádponttal kapcsolatban az ügyész szerdán elmondta: a gyakornoki szerződések valótlan tartalmúak voltak, érdemi munkavégzés nem állt mögöttük, rejtett támogatásra szolgáltak, amivel vagyoni hátrányt okoztak az EP-nek. Az ügyész felidézte: az elsőrendű vádlott védekezése szerint eredetileg úgy volt, hogy a gyakornokok Brüsszelben tartózkodnak, aztán mégis elküldte őket, ám a szerződéseket elfelejtette módosítani, és ez - Kovács Béla szerint is - hiba volt. A megvádolt gyakornokok korábbi vallomásaiból az derült ki, hogy nem vagy alig jártak Brüsszelben, emailen, telefonon tartották a kapcsolatot Kovács Bélával, munkájuk lényegében nem állt másból, mint sajtófigyelésből, és volt olyan gyakornok, akinek a tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódott az EU-hoz, alkalmazására valójában azért került sor, mert apja jóban volt Kovács Bélával és így akarták jövedelemhez juttatni. Korábbi vallomások szerint "az élet hozta úgy, hogy Brüsszelből elég, Strasbourgot meg már láttuk", a vádlottak gyakornoki szerződése "jó kis pénz semmiért (...) elég ciki". Ugyanakkor egyes tanúvallomásokból kiderült, hogy a korábbi gyakornokok még Brüsszelben tartózkodtak és ott végeztek is érdemi munkát - idézte fel perbeszédében az ügyész. A gyakornokok az eljárás során arra hivatkoztak, hogy ők nem tehetnek a történtekről, csak Kovács Béla. Az ügyész szerint azonban Kovács Béla és a három megvádolt gyakornok is tisztában volt azzal, hogy valótlan tartalmú szerződéseket kötnek és nem fognak érdemi munkát végezni. Volt olyan vádlott, aki gyakornoki szerződése megkötése előtt néhány nappal kötött másik teljes munkaidejű szerződést, ami egyszerre nyilvánvalóan nem teljesíthető. Az ügyész elmondta azt is: a büntetéskiszabás körében értékelhető, hogy Kovács Béla korábban már megtérítette az EP-nek okozott kárt. 

Kovács végig tagadott

Az ügyész Kovács Bélára a három vádbeli bűncselekmény alapján a törvény szerint kiszabható 2-12 év középmértéke, azaz 7 év körüli fegyházbüntetést kért, a három költségvetési csalás miatt megvádolt gyakornokra felfüggesztett börtönt, továbbá mint a négy vádlottra pénzbüntetést.   Kovács Béla a szerdai tárgyaláson elmondta: munkanélküli, jövedelme nincs. Az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyvédje többször kérte az iratok titkosításának feloldását. A következő, péntekre kitűzött tárgyaláson várhatóan a védőbeszédek következnek, az elsőfokú ítélet kihirdetésére jövő héten kerülhet sor a Kovács Béla és társai ellen kémkedés és más bűncselekmények vádjával indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken. 

Két osztály is karanténba került a budai Kempelen Farkas Gimnáziumból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 19:57
Képünk illusztráció
Fotó: ARNE DEDERT / AFP
A két tizedikes osztály digitális oktatásra áll át a kényszerszünet idejére. Ez már a sokadik iskola, ahol megjelent a vírus.
Két osztály karanténba került a dél-budai Kempelen Farkas Gimnáziumban – vette észre a Magyar Hang az iskola honlapjáról. A közlemény szerint Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalának Népegészségügyi Osztálya a 10.a és a 10.b osztály számára 2020. szeptember 16. és 2020. szeptember 26. között digitális oktatást rendelt el. A hetilap telefonon kereste Békefi Gábort, a gimnázium igazgatóját, aki nem kívánt nyilatkozni, és neheztelésének adott hangot, amiért a sajtó az ehhez hasonló eseteket meg akarja írni. Elmondta: megfelelően informálta az érintett szülőket, és a dolgok a maguk útján haladnak. Azt megerősítette, hogy találtak fertőzött diákot az iskolában, arról azonban nem nyilatkozott, hogy hány főről van szó, és arról sem, hogy valamelyik iskolában tanító pedagógust érinti-e a koronavírus-fertőzés.
Mint az újság felidézi, néhány napja egy szombathelyi iskola hét osztályát küldték karantéba, A Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola egyik pedagógusa megfertőződött a koronavírussal, ezért a karantén az összes osztályt érintette, amelyet tanított. Olyan eset is történt az elmúlt napokban, hogy egy iskolában több tanár is megfertőződött, ám a kormányhivatal ennek ellenére napokig nem lépett. A miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése szokatlan nyíltsággal és elkeseredéssel ír arról az iskola honlapján, hogy hiába egyre több a fertőzött náluk, nem kapnak segítséget a minisztériumtól, illetve a hatóságoktól.  Az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskolában is pozitív lett egy alsó tagozatos diák tesztje, itt az érintett tanuló osztályát és négy pedagógust helyztek karanténba szeptember 26-ig. A Lauder Javne közösségi iskolában több, összesen 30 fertőzöttet találtak.  Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egy szerdai interjúban mégis arról beszélt, hogy csak ezrelékekben mérhető, hány iskolában jelent meg a fertőzés. 

Tizenöt dolgozó lett koronavírusos az Országos Onkológiai Intézetben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 18:59

Fotó: Népszava
A kórház szerint kizárt, hogy az ápoltak is elkapták a fertőzést az érintett munkatársaktól.
Az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) is felütötte fejét a koronavírus-fertőzés – erősítette meg az intézet a hírt az RTL Klub kérdésére. Mint a csatorna megtudta, a kórház 15 orvosa és ápolója lett bizonyítottan fertőzött, és mellettük három munkatársukat tartják kontaktszemélynek, vagyis összesen 18-an vonultak két hetes karanténba. Az OOI szerint ugyanakkor az intézetben ápolt betegek ellátása biztosított: a dolgozók a kórházon kívül betegedtek, és kizártnak tartják, hogy a vírust átadták volna az ápoltaknak.
Az intézet mellett már több kórházban is megjelent a vírus a dolgozók között – ezt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke mondta a csatornának. Van, aki a gyereke útján kapta el a fertőzést, és adta tovább kollégáinak – mondta Soós, aki szerint a helyzetet nehezíti, hogy bár védőfelszereléssel most alaposan el vannak látva, az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent az egészségügyi dolgozók száma, és nem biztos, hogy a hátramaradók készen állnak a várhatóan rosszabbodó járványhelyzetre.